Philatelia, 1923 (2/9. évfolyam, 1-8. szám)
1923-02-15 / 1. szám
2. oldal PHIL ATELI A 1. szám kor kívánságukra ismét életre hívtuk, az Önök kezébe tesszük le lapunk sorsát. Ha mi nem csalatkozunk gyüjtőtársainkban, önök semmiesetre sem fognak csalatkozni a Philateliában. A szerkesztőség. A bélyeygyíijtés uj utjai Ha a bélyeggytijtés nem tömegsport lenne s csupán múzeumi objektumokként kezelnék, a rettenetes tömegű bélyegáradat nem okozna gondot senkinek, mert az átmeneti zavaros évek bővebb fi- lateliai terméseinek beszerzésére egyszerűen nagyobb összegeket irányoznának elő. De a bélyeg- gyűjtés tömegsport száz és százezren űzik s igy mi érdekelt bé- lyeggyüjtők -nem nézhetjük közömbös szemmel, hogy az uj bélyegek eső módjára permetezzék a bélyegmezőket. Tiz évvel ezelőtt még csak kétféle diszting- válást ismertünk a gyűjtés terén: 1., akik az öt világrész bélyegeit gyűjtötték 2., akik csak európai bélyeget gyűjtöttek. Igen komoly, régi gyűjtők tartottak csak ott, hogy az említett gyűjtemények egyike mellett országuk vagy gyarmatok bélyegeit külön speciálisan is összegyűjtötték. Ma azonban j okvetlenül köztudatba kell vinni, hogy a széles keretű gyűjtés idejét múlta, nemcsak mert anyagi szempontból lehetetlen a sok ezerre menő ujbélyeg összevásárlása, hanem idő sem jut elég, egy-egy ország bélyegeinek lelkiismeretes gyűjtésére. Általános gyűjtés mellett figyelmünket teljesen elvonják az újdonságok, tulajdonképeni bé- lyeggyUjtésröl pedig csakis a nagy- háború előtti bélyegek összegyűjtésénél lehet beszélni. Nagyon kevés a száma ugyanis azon országoknak, melyek valamelyes függőségben nincsenek a nemzetközi bélyegkereskedelemmel s mig a múltban mosolyogtunk, hogy tisztán a bélyeggyűjtők zsebeire spekulálva megint uj román vagy montenegrói sorozatok jelentek meg, ma természetesnek találjuk, hogy a jugoszláv vagy osztrák pénzügyminiszter egy-egy bélyegkereskedő konzorciumnak horribilis összegekért minden régi kiadásból megmaradt bélyegeiket eladják. Ha azt akarja a gyűjtő, hogy gyűjteményének értéke is legyen, úgy szakítani kell azzal a gyűjtési móddal, hogy egy nagy albumba időnkint összevásárolt sorozatokat ragasszon, mert bármily sok bélyeg is lesz összevá- vásárolva, gyűjteményének tényleges értéke jóval alatta lesz a kiadott pénzek értékének. Ha azonban jóval kevesebb anyagot szakszerűen gyűjtünk, mindig azon tendenciával, hogy egy bizonyos kört komplettirozzunk s e mellett elfogadjuk főszükségletnek azt is, hogy egy bizonyos kisebb terjedelemre korlátozott gyűjtésen kívül egy ország bélyegeit speciálisan is gyűjtjük, úgy a ma követhető legideálisabb útját jelöltük meg a bélyeggyüjtésnek. Például Európát gyűjtünk 1900- ig vagy 1914-ig s e mellett Magyarország bélyegeit speciálisan gyűjtjük; vagy: csak az északi országok (svéd, norvég, dán, esetleg finn) bélyegeit gyűjtjük és a magyar, esetleg osztrák vagy csehszlovák bélyegeket specializálva is. Kezdő gyűjtő már azért is, hogy a bélyeggyüjtés teljes mikéntjével tisztában legyen, az egész világ bélyegeit gyüjtheti egy ideig, de a specializáláshoz is egyidejűleg fogjon hozzá. Igen hálás gyűjtési anyag a háborús vagy megszállási idők bélyegei is, már azért is, mert a megszerzésük nem jelent túl nagy anyagi áldozatot és csere utján is hozzájuk lehet jutni. Az általános gyűjtésről nem lehet sok
