Philatelia, 1916 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1916-04-01 / 4. szám

64

PHILATELIA

bélyegeket. Sőt ha csupán 5, 10, 20, és 35 filléreseket adtak volna ki, ez mit sem használt volna. Gavallér magyar ide. hős hü magyar oda, de bélyegeit mégse gyűjtötte volna nagyobb szenvedéllyel sem a német sem az osztrák. így azonban egyszerre érdemes volt Magyarországból bélyeget rendelni, hisz jóknak bizonyultak, ritkáknak s érdekeseknek. A külföldi kereskedő is úgy tapasztalta hogy itt kereshet, s hozzá is látott alaposan. Ez a közérdeklődés teremlett, nekünk piacot, ez tett minket div; {országgá, ez győzte meg a külföldi gyűjtőt, hogy mégis csak megbízható magyar cseretárs is akad s ez teremtett ná'unk kereskedelmet, gyűjtői körökben pedig pezsdülő friss életet: aranykort. Ezért kell azon lennünk, hogy árvíz és hadibélyegeink hírnevén csorba ne essék. Végtelenül sokat köszön nekik a magyar fiialelia s minden okunk megvan arra, hegy hálásak legyünk kiadatásukért.

to

Bízom benne, hogy Kö big úr némileg igazat ad nckc n s remélem, hogy bő ludasával minél több élvezetes cikket fog most rövid egymásutánban írni a Philateliában.

Pál Béla urnák cikkét néhány szóval érintve cs ,k annyit mondhatok, hogy a IV, vizjegy 1900-as bélyegeinknél eléggé gyakori és rendes korona rajzzal kapcsolatos, melynek keresztje balra dől.

Herz Leó urnák válaszára pedig az a viszonválaszom, hogy bőséges tapasztalatok alapján Ítéltem el a Glóbusz mintájú szövetség gondolatát. Szomorú szívvel látom, hogy az otthon, szép eszméje háttérbe szorult. Ilyen otthon ne számítson arra, hogy neves gyűjtők jól érezzék magukat körében. *

Sok csevegni való volna még, de nincs több hely. Még csak egyet: tudja e a Philatelia olvasóközönsége, hogy mily kitűnő a lapja ? Tudja és érzi e. hogy erkölcsi kötelessége hazai gyűjtésűnk eme erősségét legmesszebbmenő támogatásban részesíteni ?

* E cikk kiszedése után értesít bennünket Herz; ur bogy az Otthont csak levél bélyeggyűjtők részére fogja megalakítani. [Szerk.j

Széljegyzetek.

ügy történt most is, a hogy az már történni szokott. Mig Senfékkel hatalmas vitákat rendeztünk, a kis meg nagy betűs szedés körül az alatt észre sem vettük, hogy Lücke ur a .szedésnél“ olyan okomba Irhát követeti el, hogy S nf akár hogy is szedne hadi bélyegeinket rnegközelitően sem hibázna ilyet.

Lücke ur nem csinált mást, mint a magyar-osztrák táboripostai bélyegeket (s bizonyára nem sokára a szerbeket is) Ausztriához szedette. Közvetlenül az osztrák hadibélyegek után jönnek, s ezeket mint rendes osztrák bégeket, a lombard — venécziai oszlrák posták követik. A táboripostai bélyegeket tartalmazó la-