Philatelia, 1916 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1916-05-01 / 5. szám
84 Erröl-Ärrol. A MAGYAR BÉLYEGLAPOK A HÁBORÚBAN. Oly szépen indult a háborúnak a magyar szaksajtó, hogy az volt várható, hogy minden különösebb nehézség nélkül át is éli azt. Öt lapunk jelent metf a háború elején, kettő nem állandóan, három azonban pontosan. És ma egyedül a Phi- latelia jelenik meg. küzdve fen- maradásáért, mindig kevesebb reménnyel. A verseczi, „Világ- posta|BélyeggyüjtőhirlapJ rögtön s háború elején elmaradt; majd PHILATELIA Az újabb kiadások között az 1913 kiadású 16 filléreseknél meglehelösen lényeges eltérést találunk. Ugyanis e bélyeg benyomott számának egyese 3 típusban található é. p 1.) Közönséges 2) a felső szár vala mivel előbbre hajlik, az alapvonal nagyobb az elsőnél s ca L min. 3) a felső szár beljebb hajlik mint az 1 ) nél és az alapvonal egészen kicsi. E harmadik lípus igen ritka 400—500 drb. közölt 1 drb található. Lehetséges, hogy a kereszt vizjelü 16 filléres bé lyegeknél is megtalálható. Végül az 1903. porlósbélye- geinkröl emlékezek meg, mint olyanokról amelyeknek fogazatkülönlegessége a 11 *4 fogazás és amely típust — dr Erdődi ur közlése alapján — állítólag Senf is felveszi a jövő évi katalógusába. Jó lesz tehát e bélyegeinket átvizsgálni és a ll'/sfogaza- tuakat félrerakni. R-sieti n V nn Leó I egy év múlva néhány száma újra megjelent, de a nyomdász hiányra hivatkozva nemsokára végleg megszűnt. A marosvásárhelyi „Magyar Bélyeggyűjtő Szemle* a háború elején kéthavonkint jelent meg. de rövidesen ő is elmaradt- A Budapesten megjelenő „A Bélueg“ bár többször kénytelen összevont számokkal dolgozni, egész januárig megjelenik, jó nívóját megtartva, ekkor szerkesztőjének bevonulása miatt tovább nem jelenik meg. Az ugyancsak budapesti „Bélyegtőzsde Hírlap* janyárig igen jó tartalom* szabályosan 2.) szabálytalanul fe'* lépők. Az első csoportba tartoznak azok a foltok amelyek a „MAGYAR KIR. POSTA“ szavak illetőleg ennek betűi felett vagy alatt varrnak, egy-egy bé- Inegen eqy legfeljebb 2 betűnél. A második csoportba tartozók az u. n. „gespritzt“ példányok, amelyek hasonlók azokhoz a foltokhoz, amit a toll megakadásakor a tinta tesz. A nagy föl • tok többnnire festékösszefutásból erednek. A lemez végein hiányzó részek többnyire a sarkokon ritkábban a rajz belsejében vannak A széleken illetőleq a sarkokon többnyire 1—2 heluen hiányzik a rajz és néha mind a néqy sarkon. Végül vannak a színezett példányok, mikor a levél idom illetőleq a rajzon kívül levő tulajdonképpen fehér szélek, is színezve vannak, persze nem a szószoros értelmében. A szin nem határozott hanem elmosódott.
