Philatelia, 1916 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1916-06-01 / 6-7. szám
PHILATELIA papíron készült .permanens* bélyeggyűjtő album meg felel, — hogy melyiket használjuk : az alapjában véve az ízlés és a pénz kérdése. Az alkalmi bclye gek ugyanis átlag véve jóval nagyobbak a levélbéiyegeknél és igy önénhetően jóval kevesebb bélyeg fér el egy oldalon. Nagy alakú albumlapokat azonban ennek daczára sem tanácsos venni, mert különben az egycj bélyegek nem tudnak kellőkép érvényesülni. Mig a kisebb alakú adománybélyegek elhelyezéséhez általában u rendes alakú permanens albumok használtatnak,— a kiállítási bélyegekhez sokan a széles alakot tarlják megfelelőbbnek. Az aki csak kiállítási és jubileumi stb bélyegeket gyűjt ennek ajánlható is a hosszúkás alak, — de a ki egyebeket is gyűjt már csak a gyűjtemény egyöntetűsége kedvéért is helyesen teszi, ha a rendes bélyeg album alaknál megmarad. Ez még azzal az előnnyel is jár, hogy az albumlapok kiegészítése stb. még évek múltén is nehézség nélkül eszközölhető. Erre a körülményre t. i. hogy azonos albumlapok beszerzése később is biztosítva legyen, legyünk egyáltalában figyelemmel s azért bármily alak, papirszin stb. mellett is döntsünk, csakis általánosan forgalomban levő és, évek óta bevezetett gyártmányú albumlapokat szerezzünk be ! Ezek előrebocsátása után rátérek az egyes alkalmi bélyeg fajtákra vonatkozólag kialakult rendszerek ismertetésére és pedig legelsőször is a legnagyobb és gyűjtői szempontból legérdekesebb csoportra a tulajdonké- peni alkalmi bélyegek csoporl105 jára. Ez a csoport mint ismeretes tulajdonképen két alcsoportra oszlik és pedig : 1. ) kiállítási bélyegekre, 2. ) jubileumi, kongressusi és ünnepély bélyegekre. A gyűjtők rendszerint a második alcsoport bélyegeit szoktákröviden alkalmi bélyegeknek nevezni, és ha valaki a kiállítási bélyegekkel szemben alkalmi bélyegekről beszél, ez a jubileumi stb. bélyegekre vonatkozik. Helytelen azonban ez a rövidítés annyiból, hogy a kiállítási, a legtöbb adomány stb. bélyeg is kifejezetten alkalmi bélyeg. Úgy a kiállítási mind jubileumi bélyegeket általában vagy chronologikus vagy a városok nevei szerint alfabetikus sorrendben, szokás elhelyezni. Az alfabetikus sorrendnek előny* az, hogy a gyűjtemény maga is azonnal tájékoztat afelöl, mely város községből mily bélyegek vannak, — megkönyiti tehát az egyes városok bélyegeinek egybegyűjtését. Előnye továbbá — feltéve hogy minden egyes város bélyegei külön lapon helyeztetnek el, — hogy a gyűjteményt bármikor, minden átragasztás nélkül, tisztán a lapok sorrendjének megváltoztatásával, világrészek, országok, tartományok stb. szerint elkülöníthetjük illetve hogy az ekkép elkülönített gyűjteményt egy egésszé foglalhatjuk össze. Bár ezek látszólag nagy előnyök, az a rendszer mégsem ajánlható, oly nagyok a hiányai. Ha nem adunk minden városnak külön Ispot, nem áttekinthető a gyűjteményünk, — ha pedig adunk, akkor terjedelme óriási nagy lesz és rém sok o'y album
