Petőfi tanulmányok / 328-as doboz
6 Véteni Dionisi Franco olasz költő székfoglalója a Pelőff-TársaSágban Vasárnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián felolvasóülést tartott a PetőöTársa.ság. Az ülésen két kültag: Vettetni Diáméi Franco és Horváth Henrik olvasták föl székfoglaló értekezésüket. Pékár Gyula elnök megnyitóbeszédében köszöntötte az ülésen megjelent Pignatelli herceget és a budapesti olasz kolónia tagjait, majd Gáspár Jenő titkár felolvasta a beteg’ Lcmpérth Géza főtitkár jelentését és Lámpáit Király asszony kertje című elbeszélését, rne'v a magyar testőrgárda felállításáról szól. Kantán Vellani Dionisi Franco, Petőfi olasz fordítója Petőfi és a fasiszta szellem című székfoglaló értekezését olvasta föl magyar nyelven. Utalt Petőfi antológiájára, amellyel sikerűit a -magyarok barátságát megnyerni s amelyben Petőfit a fiatalság költőjének nevezte. „Petőfiben — úgymond — minden fájdalom & szerelem, lelkesedés és csiiggcdés, keserűség is öröm, még a hibái is egy olyan fiatalságnak tartozékai, aradyek nagyobbak és mélyebbek, csupán az évek számára támaszkodó fiatalságnál: mórt ez ugyanez a fiatalság, amelyet merész sorokban magasztal az olasz fasizmus himnusza. Ezután Mamelivcl hasonlítja össze Petőfit. „Kész frázissal“ mondják az olaszok Petőfiről, hogy a magyar Mameli, holott inkább Mnmeli az'olasz Petőfi. — MamcJi — folytatta — nem érte el az olasz Olimpuszon azt az előkelő helyet, ameiyre Petőfi hazájában emelkedett. Mégis él ő mindenkinek a szívében és ami Magyarországon a Nemzeti Daf az volt Olaszországban a Ma- ■,meli-Himmnz, melyet minden olasz gyermek lelkesedéssel tanul meg. Franco Ciarlantim olasz író azokat az embereket, akik szellemük alkotásával, müveikkel megelőzték, illetve előkészítették a fasizmust, „prefasisztáknak“ nevezte s ezek közül kiemelkedik Mameli alakja. — A fasizmus az olasz szellem, amely hirtelen fakadt ki, akár a virág, Mussolini érdeméből, aki meg tudta érteni, amit senki megérteni nem tudott-, aki őszre tudta venni a ma már virágzó új növény lappangó csiráit. A fiatalság szelleme a fasizmus, amely megérkezett hozzánk a régi időkből Alberico da Dar- birtnoiól, Francesco Fcrruccitót, egészen La Marmora bersaglierj katonáiig, később a Gari- baldistákik. Tőlük vettük át 1920-ban a piros inget, amelyet később az „Ardit-ic“ fekete ingével cseréltünk fel. Azt hiszem, nem tévedek, hogy Petőfi Sándor, ha diadalmaskodott volna, $ is felöltötte volna a piros inget, Tiirr, Teleki Is Tükör y oldalán, a két világ hősének fantasztikus árnyékában. A „Fiatalság“ folytatta útját: a függetlenség ideáljáért meghalt leg- íiatalabbik vére, kik közül a legutolsó Gug- lielno Ob er dán, új erőt öntött az eszmébe. Aztán jött a nagy háború, az „Arditie“, a légionáriusok és jöttek végre a disperata csapat „sqadristái“. — Olaszországban és Magyarországban a nagy Fiatalok utódai sokat tettek. De míg Mameli nem hiába ontotta vérét, a nála nagyobb Petőfi áldozatából csak a rabság született meg. És ez a rettentő végzet hosszú évtizedeken át nehezedett, sőt még ma is nehezedik Magyarországra. Ha a nemzet öreg és gyenge volna, elpusztulna, de Magyarország Petőfi fiaiból áll és mint Olaszország, fiatal szellemekre támaszkodik, akik nem fáradnak el, hanem a jövőbe néznek és ellenállnak. Ez az oka annak, hogy Magyarország és Olaszország ma inkább, mint bármikor azelőtt, egymás oldalán haladnak a történelem útjain. Etikájuk, egész életük ugyanabból az elvből, ugyanabból a hősi csírából keletkezett és ugyanattól a szellemtől van áthatva. A nagy szabadulás napián, mint a hősi mondákban, megjelenik majd a vágtató felhők között Petőfi nagy fénylő alakja, s ez a nagy íényjelenés annyit jelent majd a magyarok számára : méltók voltatok hozzám! Az előadás után még bemutatott három új Petőfi-í'ordítást az olasz író, akit a közönség hosszasan megéljenezett, majd Pékár Gyula fagavató beszédet intézett Vellani Dicmisi Francohoz. Hangoztatta, hogy van a nemzetek között olyan lelki rokonság, amely az ösztönök, vágyak és eszmények azonosságánál fogva géniuszaikat valósággal testvérekké avatja a századokon át. — A te zengőszavú Antológia Pctőfianad- nak — mondotta — a száz szép olasz Petőíi- verso vezet be hozzánk téged. If jú lelked nemes hevével szálsz síkra könyveidben a magyar igazságért, ettől lángol Erdélyről írt köteted, izzik a „Boldog és mártír Hungária“ című tanulmányod és a most írt könyved, mely Corvin Mátyásról és Tisza Istvánról szól.