Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 17-es doboz

— »Arany-estély.« Arany János hagyatékában tudvalevőleg az elhunyt nagy költő által szerzett több dalt is találtak, melyeket Bartalus legközelebb be fog mutatni a Kisfaludy-társaságban. Már tegnap alkalmat nyújtott Fraknói e dalok meghallgatására Arany özvegyének s szükebh körű vendég-társaságnak. Bartalus zongorakisérete mellett Takács La- josné urhölgy énekelte a dalokat el. Az érdekes estélyről ezeket olvassuk a Főv. Lapokban: Az első dal volt: »Hozzám jösz-e?« Petőfitől. (A »Csillagnak születtél* kezdetű.) Ez tulajdonkép egy szerenáde — kifejezésteljes, elragadó szép. Az első hangokra Aranyné szemeibe könyek gyűltek, a meghatottság és visszaemlékezés könyei. S a mint a dallam utolsó hangjai is elnémultak: »Köszönöm, mondá, hogy egy hangot sem változtatott rajta. Úgy van, mint szegény férjem irta.« S néhány perez múlva felém fordulva folytatá: »Tudja-e, hogy Petőfi ezt a verset a mint megírta, először nekem olvasta fel?« — Aztán jött a második, a »Kondorősi csárda mellett...« Ez már magyar népdal. Egészen eredeti típussal. Tele érzéssel és játszi pajzánsággal,a mint a költemény alaphangja megkívánja.— A harmadik dal »A toronyban delet harangoznak,« mély meghatottságot keltett. Mintha hattyúdal volna, olyan bánatos,

I szívhez szóló. Takácsné művészete ebben kulminált — egy szem sem maradt szárazon: a halni vágyáB bánatos érzete, mely annak hangjából kitört], okozá e hatást. — Később megjelent az estélyen Liszt is, ki szintén vágyott hallani Arany dalait. Egymásután mutatták be mind a három dalt s épen oly osztatlan tetszés közt, mint előbb. A mesztro figye