Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 16-os doboz

(A Petőfi-társaság) tegnapi ülése a leg­érdekesebbek közé tartozott. A mérnökegylet termo a régi Lloyd-éptiletben zsúfolásig megtelt; a közön­ség nagy része hölgyekből állót, kik újabban megle­pő érdeklődést kezdenek mutatni az irodalmi moz­galmak iránt. A felolvasások sorát V á r a d y Antal nyitotta meg. Saját »Szent hamvak« czimü ha­tásos költeményét olvasta fel, mely kivált a végén megragadó, mikor azt irja le, hogy Rákóczy tenger­be szórt hamvait a Pontus árja a Dunába görgeti, s a Duna visszaárad a szent hamvakkal, hogy boszu- ra hívja föl a nemzetet. S z a n a Tamás egy újabb na­gyobb keretű tanulmányából olvasott fel egy részle­tet: »A színpad Moliérekorában«. Szana uj források után ismerteti az akkori társadalmi, irodal­mi és művészeti életet. Élénken és gonddal irt mu­tatványa több érdekes adomát és epizódot emlí­tett Moliére korára vonatkozólag. Szana után K o- mócsy József Szabados Jánostól, Yárady Antal Majthényi Flórától olvasott föl két sikerült költe­ményt. Majthényi Flóra lantjáról ritkán kerültek ki szebb hangok.— Utolsónak következett Lauka Gusztáv a veterán, ki specialis irmodorával, határo­zottan kidomborodó egyéni sajátságaival egyedül áll beszélyiróink közt. Lauka eleme nem a humor, ha­nem az erős, csaknem vastag komikum, mely az em­beri gyarlóságok bizonyos nemét különös előszere­tettel s valódi virtuozitással zsákmányolja ki. Müvei nem mosolyra, hanem kaczajra fakasztják a hallga­tót, igazi jóizü kaczajra. Az az élvezet, a mit Lauka olvasóinak vagy hallgatóinak szerez, derült és zavar­talan. Bizonyos jókedvű philosophia árad ki müvei­ből, melybe nem vegyül se malicia, se keserűség, még akkor sem, ha alakjait a komikum legvastagabb szí­neibe mártja. Felolvasott beszélyét: »Az idegen nőc-t, a közönség folytonos kaczagása kisérte; Phi- j lostráttal szólva: mindenki édes könyeket sirt. A felolvasásokat zárt ülés követte.

Next

/
Thumbnails
Contents