Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 16-os doboz

(Hogy csináljuk az irodalom történetet?) A »Hon« mai számában György Aladár tárczát közöl Szinnyey József könyvgyűjteményéről s többek közt megemlítve a New-Yorkban 1853-ban megindított, de csakhamar meg is szűnt »M agyar Számüzöttek Lapját«, ezt irja: »E lap 6-ik számában két költemény van Petőfi Sándortól E. P. jegy alatt s 1848 September i dalok czimmel. Az egyik ily kezdettel:

Vigyázz hazám, hitszegáa kígyója Akarja átölelni derekad -tb.

eléggé ismert s Petőfinek az Athenaeum kiadásában legközelebb megjelent gyűjteményében is megvan. A másik azonban teljesen ismeretlen.« És a szerencsés fölfedező ur közli is a teljesen ismeretlen költeményt. Valóban érdekes volna a fölfedezés, ha volna benne valami fölfedezés. De nincs semmi. Ama két költemény se nem Petőfié, se nem ismeretlen. Erdélyi János irta mindakettőt. Megjelentek »Septem béri dalok« czim alatt először a »Pesti Hirlap«-ban (1848. sept. 27. 171. sz.), melyről György ur dicsekedve említi, hogy annak teljes folyama megvan épen az általa ismertetett gyűjteményben is; másodszor Erdélyinek »Szabad hangok« czimü kis füzetében s azóta valószínűleg több anthologiában. A »Pesti Hírlap« után kerülhettek az említett new-yorki lapba s ott sajtóhibából szedhették alá E. J. helyett az E. F. betűket. Nagy könnyelműség volt Petőfinek tulajdonitni e verseket; a ki Petőfi forradalmi verseit ismeri, rögtön láthatta, hogy se hang, se forma, se a régies strophák nem lehetnek övé. Kétszeres könnyelműség még hivatkozni is Petőfi legújabb kiadására, melyben e versnek nyomát se lelhetni. E Petőfi-kiadás szerkesztőjét a gondatlan és lelkiismeretlen szerkesztésért épen a »Hon« támadta volt meg legszigorúbban ; úgy látszik, most ismét compromittálni akarja, reá fogván hogy mások verseit szedte be kiadásába. Szegény Erdélyi János! Alig egy pár évvel halála után úgy elfelejtettük-e, hogy legszebb költeményeit bitangok gyanánt halászszuk elő az oczeánon túlról ?

*