Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 14-es doboz
SZAVALMÁNYOK. Nincs nevetségesebb az embernél, Oly kevélységben, olyan gőgben él! A világot fitymálják ajkai, S minth’ az eget akarná szántani Orrával, oly magasra tartja fel. Kevély ember, miben kevélykedel? Egy szempillantásnál mi rövidebb? Emberbarátom, a te életed. Rohanva jő az idő s elrohan, Egy kezében bölcsőd pólyája van, S másikban koporsódra szemfödel Kevély ember, miben kevélykedel? S mit végezhetsz egy pillantás alatt? Hóditál népeket, országokat? Hódítani csak gyávákat lehet. S az uralkodás ilyenek felett Dicsőség? ezt csak szégyenelned kell. Kevély ember, miben kevélykedel? S ha dicsőséget szerzél, nagy nevet? Yeled hal meg s a föld alá viszed, Vagy mint hű eb, kisér ki sírodig, S ott őrzi azt egy pár kis századig, S előbb utóbb éhen szomjan vesz el. Kevély ember, miben kevélykedel? Dicsőséged, neved maradjon! hol? A nép is elvész, melyhez tartozol. Az ország, melyben most él nemzeted, Tenger volt egykor, s újra az lehet. S e fold is semmiségbe oszlik el. Kevély ember, miben kevélykedel? PETŐFI SÁNDOR. ¥ drf. f . fr* C.
