Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 14-es doboz

A nagy, a dicső, a szent, a Petőfi már­cius 15-iké.jének az idén lesz hatvanadik for­dulója. Ilyen hosszú idő telt el azóta, hogy Kossuth, Petőfi, Jókai és a többi nagyok megalapították azt a hitvallást, amelynek szabaddá, gazdaggá és önállóvá kellett volna tennie Magyarországot. Sajnos, a ragyogó eszme e hosszú idő alatt lelkiismeretlen go­nosz sáfárok kezébe került, akik saját érde­kükben és Ausztria parancsára visszaéltek vele, elnyomták, kompromittálták és besá­rozták. Az ország telítve van Kossuth Lajos szent eszméivel, drága és megváltó szellemé­vel, minden magyar szív templom, amelyben legelső szentség a Kossuth Lajos neve, de mit ér ez, ha a haza sorsának intézői folyton árulást követnek el a nemzet és Kossuth szelleme ellen. Rengeteg, földöntúli erőt je­lent ez a név; sziklák, hatalmas hegyóriások simulnak el súlya alatt, kicsiny dombocskák Himaláya-magasságra emelkednek varázsá­tól. Hiába dolgozott ellene hatvan évnek sok osztrák bérence, hiába akarja megsemmisí­teni a mai uralom is, nem lehet evvel bírni. A ínint az ég villámait sem lehet gyufaskatu­lyába gyömöszölni. Szabadok, hatalmasok ezek a mennykövek. Ha már a gazság túl­ságosan magasra nőtt, belecsapkodnak ezek könyörtelenül. A nemzet egén már igén sö­tétek a felhők, nemsokára dörög már, nem telik bele sok idő és a villámok is megkezdik rettenetes és dicsőséges munkájukat. ( ^ 8. iS.)

Next

/
Thumbnails
Contents