Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 7-es doboz

* A Petöfi-társaság oíső felolvasó ülésén, vasárnap, a Kisfaludy-terem egészen megtelt hallgató közönséggel. Elnökök hiányában Lauka Gusztáv, mint legidősb tag, mondott üdvözlő szavakat s aztán a titkár olvasta fel Péchy Imre »Petőfi Duna-Vecsén« című dolgozatát. Ebben több érdekes adat van. Petőfi szüleit látogatni ment e kis faluba s akkor irta »Füstbe ment terv« s »Egy estém otthon« cimű költeményeit. Atyja haragudott rá, »mert — mint monda — nem nevelte ő a gyermekét komédiásnak.« Arra sem adott semmit, hogy 1845-ben Gömör-megye Petőfit kinevezte táblabirónak, mert a konyhára az sem hoz semmit. Költő voltára sem sokat tartott, mert »a költők mind szegények!« Az apa házánál nem lévén szoba, a költő Nagy Pál birtokoshoz szállt s ennek Zsuzsika lányához irt egy általa ki nem adott szerelmes verset. Gyöngélkedett is akkor s tejkurát használt. Bállá István segédlelkész, Bernolák Károly tanitó (most birtokos) s Szíics János rektor lettek vecsei jó ismerősei, kikkel sokat időzött. Csónakáztak gyakran s Petőfi igen jól megtanult evezni. Ott irta a »Vizen« cimű verset. Megszerették Vecsén, a hová azonban többet nem ment soha, mert szülei is elköltöztek Szalk-Szentmártonba. 1846-ban ez utóbbi falu erdejébe hívta meg vecsei barátait találkozóra. Mindez adatokat tetszéssel hallgaták, valamint az Ábrányi Emil »Szerenád« cimű versét is, melyet E. Kovács Gyula hatásosan olvasott fel s a Hargitai Dezső elmés, jónyelvű népéleti rajzát: a »Herkópáter«-t, melynek hőse egy falusi vén uzsorás gazda, ki szerelembe esik s fenyegetéssel akar elvenni egy fiatal lányt, de egy ügyes asszony rászedi. A titkári jelentések közül említésre méltó, hogy Smrecsányi Paula asszony kétszáz forinttal alapitó tag lett, Aigner Lajos pedig a társaság cége alatt Balázs Sándortól két kötet beszélyt s Teleki Sárdor gróftól két kötet emlékiratot fog ez őszszel kiadni.

\

Mf £.y - 2/Z J} -