Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 6-os doboz

*** A berlini „Magazin“ folyvást elismerésre méltó figyelemmel kiséri irodalmunk fejlődését. Legközelebbi száma Abafi Lajos »Figyelő« cimű irodalomtörténeti havi közlönyét ismerteti mél- tánylólag. A cikk igy kezdődik : »A fejlődő magyar irodalom legörvendetesb jelenségei közé tartozik, hogy abban a komoly kritikai irány is mind-jobban érvényesül s irók, művészek igyekeznek a tudomány és művészet szigorúbb követeléseinek megfelelni. E tény kétségtelenül mutatja a magasb fokot, melyet ez irodalom már is elért, s egyszersmind biztosítékúl szolgál arra nézve, hogy e megkezdett haladást jövőre is fen fogja tartani a helyes, tárgyias kritika. Most még e kritikának sok nehézséggel kell küzdenie, kivált egyes befolyásos irók személyes hiúsága s az itt-ott még mindig mutatkozó pártfogási eljárás s irodalmi pajtáskodás miatt. Többi közt egy nem valami dicsérnivaló versenyzésnek lehet köszönni a második szépirodalmi társaság: a »Petőfi-Társaság« keletkezését; melyet a múlt év végén az évtizedek óta fenálló Kisfaludy-Társaság szándékos ellentétéül alapítottak, a nélkül hogy azt valamely igazi szükség igazolta volna, hacsak amaz alapítók személyes ambíciója nem, mely előtt ama régibb társaság kapui nem akartak megnyílni. Hasonló forrásból támadt egy más irodalmi vállalkozás is, nevezetesen egy második szépirodalmi napi lap keletkezése. Magyarországnak ugyanis évek óta van tisztán szépirodalmi tartalmú napi lapja (a »Fővárosi Lapok«) regények, beszélyek, költemények és napi hírekkel. Még a gazdag német időszaki sajtó sem bir ilyennel. Jókai Mór azonban arra indíttatá magát, hogy az általa szerkesztett két lap (köztük egy nagy politikai lap) mellett egy harmadikat is, szépirodalmit is adjon ki, s igy jelent meg kilenc hónapon át az »Életképek.« De a közönség úgy találta, hogy elég egy ilynemű közlöny s dacára Jókai kedvességének, mely azon- I r ban már rég nem áll többé az elébbi magaslaton, as” uj lapot engedte megbukni s a kiadó kénytelen voL azt megszűntetni stb.« Nem azért közöljük e sorokat, mintha minden pontjában igazat adnánk a cikknek; hanem csak annak bizonyságául, hogy irodalmunk mozgalmait Berlin elsőrendű irodalmi közlönye s figyelemmel kiséri.

ß\s^ - / V * 'f'

Kir «VjL. ^3 J*-