Petőfi gyüjtemény - C sorozat / 3-as doboz

A gőzösről kilépve kedves ismerőssel szorítottunk kezet.

Ez — Vilmers Rudolf.

— Ön láthatlan csillag — mondtuk neki.

— Azaz — viszonzá — symphoniám rabja, mely egész szobai életre kényszerít.

— Mikor fogjuk meghallani ?

— Nem sokára a nemzeti színházban, a Pető fi-s z o b o r javára.

Mosolyogtunk. — Vannak idők, midőn a zeneművészek csak úgy boldogulhatnak, ha nemcsak a zongora, hanem a kor húrjait is jól tudják — pengetni, ügy látszik, a mi derék V i I- mersünk ehez is ért. —y. —y.

dt yíi/~r -f* a hr7

'/W

Tt tv/. -IV *z ö