Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

Vasárnap

VILÁG

Felépült Budapesten az első „expresszionista“ ház, amelybe nem lehet bútorokat vinni

(A Világ tudósítójától.) Budán, a vár- oldalhoz tapadó öreg házak között, a kanyargós Logody uecában különös épület hivalkodik, amelyet fejcsóválva nézegetnek a zsörtölődő budai polgárok. A Logody ucca 6. számú telken ugyanis fölépült az első magyar „expresszionista“ ház. A kétemeletes, szokatlan épület körül nem mindennapi bonyodalmak zajlanak, házügynökök, építészek és vásárlók naphosszat vitatkoznak benne.

Nincs vevő

Az építészmérnökök keresztelték el az épületet expresszionista háznak, nem mintha az épület stílusa egészen követné az expresszionista irány vonalait, azért bigy- gyesztettek reá ezt a jelzőt, mert a Logody uccai háznak olyan különös „bogarai" vannak, amelyekhez hasonló építészeti megoldások Magyarországon még nem fordultak elő. ......................

A kétemeletes ház fölépítési költsége lónál meghaladta az egymilliárd koronát, és most a tulajdonosnő eladná szívesen 500 millió koronáért is, ■— ha akadna vevő.

Naponta harminc ember is megnézi, csodálta, buzgó ügynökök kalauzolják a vásárlókat. de mindenki mosolyogva tér visz- tza a furcsa szobákból. Nem akad vevő a .bogarak“ miatt.

Háromnegyed évvel ezelőtt fejezték be az építkezést, azóta üresen állnak a lakások, a bázmesternén kívül senki sem lakik az expresszionista házban, senkt nem akar be- költözUödni a szokatlan rendszerű haj- lékba. í

Elmentem a Logody uccaba és megnéztem az épületet, amelyről még mindig kiapadhatatlan derűvel emlékeznek meg a budapesti mérnökök.

Kapu nélkül

Egyetlen feltűnő momentum, hogy kapu nincs az épületen. Ehelyett úgy a jobb-, mint a balsarokban keskeny, sárgára festett ajtó húzódik.

Csengetésemre kijön a házmesterné.

__ Vevő? __ kérdezi és már a következő

p

illanatban mohó örömmel invitál be a szűk ajtón. Közli, hogy többen vannak az épületben, szintén vevők. Figyelmeztet, hogy lehetőleg úgy menjünk, hogy ne találkozzunk az érdeklődő csoportokkal.

Mingyárt felvezetett a lépcsőn Itt értettem meg először, hogy miért is expresszionista“ a Logody uccai ház. Egyetlen, meglepően szűk csigalépcső van ugyanis az épületben, olyan szűk, hogy emiatt lehetetlenség bebútorozni a lakásokat. A szűk ajtón és a keskeny lépcsőn ugyanis nem lehet bútorokat számtani. Egyszerűen azért, mert a bútorok nem férnek be a kaput helyettesítő ajtón, valamint a keskeny csigalépcsőn sem. Az első budapesti ház, amelybe nem lehet bútorokat hordani, az építész erről a csekélységről meg feled- Jcczctt.

A keskeny lépcsőn ugyanis egyszerre csak egy ember 'járhat. Például egy asztali, egy szekrényt lehetetlenség felvinni, a szűk bajlásokban nem fér el. Ráadásul olyan meredeken építették, hogy gyermekek részére nappal is, de éjszaka sötétben felnőtteknek is életveszélyes a közlekedés a lépcsőn.

Felérünk az első emeletre.

A feltűnően széles folyosón három férfi és* *két nő álldogál, hevesen magyarázzák a tapasztaltakat. A házmesterné izgatott lesz és mindenáron el akar vinni, fel a második emeletre, hogy ne halljam az élénkén beszélgető csoport megjegyzéseit.

Bonyodalom a zongora körül

Végighallgattam a vitát a házügynök és b „vevő“ között

__ Re hiszen ez őrültség. Lehetetlen beb

útorozni a lakásokat. A lépcsőn, a kapun sem fér be egyetlen bútordarab sem, — fakadt ki az egyik asszony.

Az ügynök nem hagyja magát:

__ Nagyságos asszonyom, nem olyan veszélyes a dolog A második emeleti uccai ablakban elhelyezünk egy csigát és ennek a segítségével kötélen felhúzzuk az uccáról az emeletre az ablakon át a bútorokat. Miért akarja nagyságos asszonyom pont a kapun és a lépcsöházov át felvitetni a bútort?

__Hogy képzeli ezt? — feleli az asszony.

E

gy kétemeletes házba az összes bútorokat csigával íelliuzatni? Különben is például zongorát nem lehet az ablakon át hevítetni, mert kicsik az ablakok.

Az ügynök grimaszol, majd felüti a fejét:

__ Muszáj egy lakásban zongorát tartanig

E

bben a házban nem lehet, bele kell törődni.

Amint bejárjuk az emeleteket, egyik meglepetés a másik után.

öt-hatszögü szobák

A szobák nagyrészc ötszögű, hatszögű, a legszeszélyesebb mértrmi formákban variáló dik előttünk.

Ha be is lehetne valamilyen ügyes fogással szállítani a bútorokat, nehéz leime azokat a fal mellett c.helyezni, annyira rend- szertelenül cikáznak a szobák alaprajzának 0 vonalai. Talán ezek a «cikks'-axotiv1 fn

cakk“-ok emlékeztetnek leginkább az expresszionista vonalakra.

Másrészt a szobák egy részénél a padló és mennyezet nem párhuzamosan haladnak. A szoba első oldalfala magasabb, mint a vele szemközt levő oldalfal s így pincelejáratra

súlyos hibákat, amelyek a ház használhatóságát megakadályozzák.

Berger Dezső mérnök a következüket mondotta:

— Lctkiismcretlenség volt az építész részéről, ami a Logody ucca 6. számú ház építésénél történt. Nemcsak az építészt terheli a felelősség, hanem a hatásán vétkessége is szembeszökő itt. Építési engedély nélkül építkeztek ugyanis és később csak hosszas utánjárásra lehetett megszerezni az

__________ _ _0</ ,-------------,-----------j uMujaiBMa 1VUCVCH UlCg3Í.ClC/.lll U7'

e

mlékeztető süllyedéssel lapulnak a szobák.; engedélyt. Rettenetes alaprajzi hibák van- Másik érdekessége az épületnek, hogy a j nak a házban, amelyeknek az áthidaló a konyhák az uccai fronton vannak és a ka-' nem történhetett meg, mert bennünket csak morál; nem nagyobbak, mint egy telefón-1 később, akkor szólítottak fel a reparálásra, fülke, ami azért érthetetlen, mert viszont a amikor már nem lehetett segíteni. Az illető folyosók feltűnően szélesek. A kétemeletes ; építész, aki ezeket a súlyos hibákat eikö- épületben tizennégy szoba van, amelyek há-i vette, a Városmajorban hasonló használhu- r-omneyned év óta üresen állanak. I Mlan házat épített. Szegény asszonv a tuA ház özvegy S. Lajosné tulajdona, aki lajdonosnő, akit beugrottak az építkezésbe, belebetegedett azokba az izgalmakba, ame- azi-rt nem indított polgári pórt az építészijét n tii/önit. hnf minit t*i- I mérnök ellen, mert a mérnök vagyontalan,

kárát úgy sem tudta megtéríteni. Most kénylyek a különös ház miatt érték Mérnöki vélemény

i télén ráfizetéssel eladni a házat, azonban Sz. Károly építész építette ugyanis a há- nem tálál vevőt, mert annak, aki meg znt. azonban, amikor az özvegy asszony, akarja venni a házat, még nagy költségei is látta, hogy milyen csodabogár alakul ki épi-, lesznek, ha lakhatóvá akarja az épületet

if. l-e • - - • * " ’ * '

_ « —o’—

té

s közben, megvonta Szentgyörgyitö! megbízást, és meablztn Rergcr Dezső építési céget, hogy állítsák helyre azokat a

tenni. Hasonló eset tudtommal Magyarországon nem fordult elő.

Diószeghy Miklós.

Á tegnapok ködiovaqíai

„Mese a varrógépről“ Irta: Krúdy Gyula

Kiss József lantját még abban a harso- góan zöld tölgyerdöben akasztotta fel az apollók fájára, amely tölgyerdő a boldog, régi Magyarországot jelentette.

Vissza-vissza szökdösölt a lanthoz, amikor a nagy erdő égni kezdett.

Mesebeli jajszóval düledeztek a nagy fák. amelyek a tizenkilencedik század szelid bárányfelhőit érik el valaha koronájukkal : kéményseprő kézfogást adnak a tölgyek aljában riadozó kis virágok, az ibolyák : — liáború van az erdőben, az Apolló fájóra akasztott lant új hangokat tanul mestere keze alatt, a tábori hornisták és a csaták dobosainak hangjait —, de a lant mór megöregedett, nem tudja kellően megtanulni az új, zivataros szólamokat, ugyanezért a lantos jobbnak latja beszüntetni a céltalan éneket.

Pedig nehezen hagyta abba a dalolást . ♦

Azok közé a a költők közé tartozott az öreg szerkesztő úr, amely költők a halálos ágyukon is papirost és ceruzát tartanak a kezükben, hajnalszínű verseket forgatnak a fejükben, mert azt hiszik, hogy a régi időkben bevált fegyverekkel távol tarthatják maguktól a megsemmisülést, a halált. — Pedig Kiss József meghalt : „mint egy ajtószeg“, mint az angol szólásmondás tartja ; mint egy fölösleges ember, ahogy a mai napok gondolkozása kifejezné, amikor a leégett erdőben úgy megfogyatkozott a költők számúra kijáró karéj kenyér.

A zsidók várostól messze eső temetőjében, gyalulatlan deszkák között fekvő kis holtemberhez nem írnak már többé verseket a költők, (pedig sokat adresszáltak hozzá pesti lapszerkesztő korában.)

Talán magam sem venném toliamra a halottniban is jelentékeny konkurenciát, ha versírással foglalkoznám. A holt költő néha hatalmasabb ellenfele az élőnek, mint az elevenen koporsóba tessékelt költő. A szép. színésznők, akik költeményeit egykor országszerte szavalták, ha valami majálisi alkalom kínálkozott: leghamarabb felejtették el költeményeit, hogy az újakat betanulhassák. (Nincs már K. J.-nek lapja, amelyben a színésznők arcképeit gálánsul kiadhatná.) — Mondom, kenetlen kerekű prózaíró létemre nem félek megidézni a szakállas kis költő csengő, csilingelő emlékét .. . Lássuk csak, mit csinált Kiss József, amíg az egykori Pesten, A Hét című újságot szerkesztette, amely közlönynek a hitvallásaira, tanításaira szokása volt meg- esküdni az akkori ifjúságnak.

Nagy hatalom volt valaha a kis termetű költő, pedig magáénak egyetlen házat sem mondhatott a városban, ahol a házmester köszöntgetve fogadná.

*- A lírai költők között Kiss József a Rothschild — mondogatják Pesten az írói kávéházakban. — Hetcnkint talán ezer példányt is nyomat A Hétből. Sok pénz az : ezerszer húsz krajcár.

— Ó, maga Mujkos bácsi, — felelt a régi fölényes, pesti hírlapíró. — Hát maga azt hiszi, hogy Kiss Józsefnek szüksége van a trafikosok húsz krajcárjaira ? Ott vannak a Bankokf A Bankok !

A Mujkosnak (egy régi élclapbcli figurának) nevezett kávéházi alak azután elgondolkozhatott a rejtelmes Bankokról, amelyekhez A Hét szerkesztőjének olyan nevezetes kulcsa volt, hogy akár a publikum húsz krajcárocskái nélkül is fentarthatta lapját.

Pedig hát az igazság az, hogy Kiss .löszeinek ugyancsak sokat kellett konfertáb Hson nyargalászni a városban, hogy a szükséges pénzt előteremtse lapja fentartásához, különösen otyankor, ha az Athenaeumnál

összegyülekezett a nyomdaszámla. Nag; Miklósról, az egykori Vasárnapi Újság szer Vésztőjéről azt a szólás-mondást találta k Mikszáth, hogy a lábával szerkeszt: tudni illik a lelkiismeretes szerkesztő többnyir gyalogszerrel, személyesen járkált behnjtan :» lusta írókon a megígért kéziratokat. K. J. nek nem kellett kéziratok után bolyongani mert A Hétnek olyan magas nívója volt hogy ebbe a lapba szívesen dolgoztak a úgynevezett koszorús írók is, a fiatalok mc; boldognak mondhatták magukat, ha nevű két nyomtatva látták Kiss József hetilapjó ban. — Annál többet kellett kocsikáznia : keleti kényelemről annyit ábrándozó költő nek pénz után, hogy lapját a kellő időbei megjelentethesse. Hogy ilyen kőrútjaiban '■ a nyomdaszámla ez örök Ahasvérusa nen hagyta ki a gömböc-Bankok at sem, amelye két a régi Pesten is mézzel teli méhkasok nak ábrázoltak: ez valóban érthető a: olyan úriembernél, nki azzal a szándékká ül fel a New York-kávéház előtt egy kon flisba, hogy a föld alól is pénzt szerez Szerzett, amíg a konflisok lovait is el nen viszik vala a háborúba, amíg a szerkeszti: úr elég rugalmas volt ahhoz, hogy annyi lépcsőt megmásszon, mint egy levélhordó.

*

Nem volt könnyű dolog a régi lap- szerkesztő élele, akármilyen irigykedve is beszélnek róla Bartók Lajos lapjánál, a Bolond Istók-nál, vagy azokban az írói körökben, amelyek az úgynevezett konzervatív irányt képviselik az irodalomban, amelyek miatt Kiss József csak késő öregségére olvashatta fel a Tüzeket a Petőfi Társaságban. A Hét első számától kezdve a „legmodernebb“ újságnak indult már abban az időben, amikor még Murányi ügyvéd úr a Vadász uccuban szerkesztgeti a Képes Családi Lapok-at, amelynek zöld borítékán a hím- és nőnemű előfizetők a legfantasztikusabb' álnevek alatt levelezgetnek egymással. — amely levelezés a szerkesztőség örömére néha házassággal is végződik. (Vájjon : milyen lehetett egy asszony, aki a Képes Családi LapoK-ból ment férjhez ?) De maga a „legmodernebb“ szerkesztő is fiatal korát tagadja meg, amikor íeltűnéskeltően modern hetilapját megindítja, mert hiszen egykor K. J. füzetes rémregényeket írt, amelyeket házalók árultak a vasúti altisztek és a szakácsnék között. (K. J. erről az időpontról nem szeretett beszélgetni.)

*

Hát igen : megjelenik A Hét, — holott a Nagykörút még nincs teljesen kiépülve a fővárosban, az ifjúság irodalmi érdeklődésében Jókai Mór történelmi regényei vezetnek, míg Pestet a Hölgy- zászlóalj jubiláris előadásai mulattatják Somosi úr orfeumában. Az írók és hírlapírók közül a városban azok népszerűek, akik párbajsegédkedéssel is foglalkoznak, így „Kuncsövi“ és Salamon Ödön urak. A két kézen lévő újjakat nem kell öttel se megszorozni, hogy kijöjjön azoknak a száma, I akik itt valami újszerű irodalom után is vágyakoznak : már Szana Tamás Koszorúja is pártolás hiányában szűnik meg. K. J. mégis nekivág lapjával a magyar rengetegnek, némi siker mutatkozik is, bár nem személyesen hordja ki lapja első példányait ama későbbi Tolnai Simon módjára. Ellenben egy lexikon- szerkesztő gondosságával olvassa a kéziratok minden sorát, mielőtt azokat a szedő kezébe adná; személyesen bogarász a sajtóhibák után, mert ezidötájt az ujságkorrektori álláshoz még nem volt szükséges az egyetemi képzettség ; írók felfedező kőrútjára jár kávéházakba és a cikória-szagú Otthon-Körbe is, ahol az öregebb írók már javában panaszkodnak, hogy másféle szag van itt, mint a régi Kávéforrásnál, — ki is nyomoz új írói