Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

Toldy Ferenc lánya

az a

Luch der ungarischen Poesie két köteté!, Aztán' jött a. többi .finom veretes írása a magyar irodalomtörténetnek é's Kritikának. Aesthetikaí levetek Vörösmarty epikus munkáiról, a Magyar 'költői'régiségéit. A magyar nemzeti irodalom története és a sok-sok életrajz, tanülmány a kortársakröl: V örösmar tyról, Ká- zinczyról, Rzúczörról, Bajzáról. .Közben. : rengeteg,1 cikk, ‘.értekezés, essay •dr, A then de um bun, a Figyelmezöben, Nemzeti Könyvtárban, az üj Magyar Múzeumban és sok más akkori folyóiratban, Á legtöbbet ő maga szerkesztette a két elmaradhatatlan baráttal: iBajzával és Vörösmarty- v.alJ ■ ; r:y ■' 1. «'' ’-: ■ '

Bizony mondta is sokszor, hogy a bútor okát ne dobjuk el, mert ezeket Magyarország nagyjai koptatták ilyen fakóvá, ^Vigyázok is rájuk...; , " .

Elgondolkozik. A régi sötét képeket, ittfelejtett •patinás' holmikat Elégi. Vár, inig minden szót feljegyzők. ö ínágá is tanárnő. Inkább diktál,' mint mesél. Nyelveket tanít. Azt mondja, ,a jó nyelvérzéket őröl költő az áwától. Most ebből él. Az Akadémiától kap 30Q0 korona • havi ségélyt, meg 100 forint királyi kegy- cfijaf. ' 1 ’1’;

— Rudolf trónörököst is ö iani- totim magyar irodalomra. N.em szívesen vállalta, de, mégis, a,.trónörökös érettségije előtt, megkezdte a tanítást. Ö nem igen pályázott kitüntetésekre. Lipó'trendje volt és királyi tanácsosi - cime. Emlékszem, mikór a bárósággal megkínálták, azt mondta, minek szegény bárónak lennit Szegény magyar írónak lenni,; az más! És visszautasította. Aztán a fivéréről beszél, Toldy Ferenc fiáról. Toldy László doktorról, akj oly fiatalon meghalt.

.Pedig sok yolt benne a papá— Az Uj Nemzedék tudósítójától. —

Az elfelejtett magyar értékek galériájában az első hely feltétlenül Toldy Ferencet illeti. A magyar irodalomtörténet és a magyar essay legelső hivatott mesterének a neve ellapult az iskoláskönyvek monoton szürkeségében és a müvei — száz-száz drágaveretü, tudós irói munka — ma már csak a könyvtárakban porosodnak. A „jó öreg professzor“-tói diöZes'"temetéssel búcsúzott az utókor, amelyik ezzel ró le mindent, mióta értékek élnek és pusztulnak. Ki- tud > róla még? . . > Pintér Jenő főigazgatónak most jelent meg • egy könyve,. amelyet „Toldy Ferenc szellemének“ ajánlott. A Tudományos Akadémia szokatlan bőkezűséggel gondoskodik az ittmaradottakról. Toldy Ferenc két lányáról. A* kis, emlékkel zsúfolt Irányi-utcai lakásban az idősebb lány fogad. Toldy Jolán, Kozma Antal dr.-né.

— Hát még van, aki emlékszik az én apámra? — csodálkozik a szokatlan látogatáson. Fehér haját hátrasimitja a homlokáról, mint egy ezüstös fejkötőt. Érzik a hangján, hogy meghatódott ettől a váratlan, jóleső látogatástól. Lassan, vontatottan beszél az apjáról, akire igy hatvannyolcéves korában is büszke az ember, pedig, hogy olyan hálátlanul elfelejtették.

— Mit beszéljek róla? Azt. hogy az irodalomtörténetben ki volt, már mások elmondták, megírták. Csodálatos, nagy ember volt. Valódi européer, akin soha sém érzett a könyvmoly és a tudós.

Olyan különös, mikor ez a halk, ezüstös fejű- öreg asszonya papája ról beszél. A papáról, akit „a magyar irodalomtörténet atyjának“ nevezett el az utókor irodalomtör- ténptirójá és aki, akármilyen nyo- /ultul is halt meg, mégis hagyott / valamit.

— Apának volt Pesten a legua gyobb könyvtára. Tízezer kötet. Ezt az állam vette meg, közvetlenül a halála után. Aztán maradt két nagy szekrény iromány, jegyzet, fcligkész munka. Rengeteget dolgozott. A halála előtti estén Pulszky virrasztóit a betegágya mellett. Ak kor kapta a 4ó00 forintot az állam tói. Ezért dolgozni akart még.

— Adósa vagyok az államnak, — mondta Pulszkynak — még -nagyon sok írni, valóm van. De bizony iíé vai életrajza már félbemaradt. A hátrahagyott írásai mind az Akadémiához kerültek. Külföldi irodalmi társaságok akkor kétszerany- nyit Ígértek érte, de mi mégis oda adtuk.

A kis Schedel-üu Írásai, aki csak iskolás korában tanult meg magyarul. a magyar irodalomtörténet bib- liái lettek. Az első írások még német nyelven, de már á-magyar irodalmat, az akkor még ismeretlen nfagvar lírát szolgáim!;. A Handa

1922 febr. 1 a

ból. Márfiatalon főlevéltáros és egyetemi magántanár lett. A zenemüveit pedig még ma is ismerik. Hát igy egyedül maradtunk. Bizony nagyon szűkösen élünk. A 100 forint királyi kegydijból is csak kétszáz korona lett. De írja meg kérem, hogy egy ember soha, soha nem feledkezett el rólunk.: -Szász. Károly. Ö mindig Toldy . Ferenc gyermekeit látta bennünk, nagyon sokat segített.

És megint régi históriákat mesél. Már benne él az emlékezésekben és bizony, igy hetven felé, már a legkényelmesebb is lassan, megbékélve visszartézni. Czuezor. Gergely fogságáról beszél-, amikor az édesanyja. Toldy Ferencné járt be Cziu-zorhoz az Újépületbe,, mert Toldy nem mc-, hetett. Haynauig merészkedett a fiatal asszony, csakhogy bejusson a Riadó-ért leláncolt költőhöz.

— Ezt .sohasem felejtette el Czu- ezor az édesanyánknak. Mikor kiszabadult, a rabláncot emlékbe adta és A rab cijnen irt a mamához verset.'

Aztán Toldy családi életéről be szél. Hogy milyen boldogan ólt a deresedő és bizony a kenyérbajszá- br.n nagyon elfáradt Toldy és a fi Ari. iraszcsstendŐE T.Kar™1*. Ez a

harmadik házassága volt Toldynak. De a legboldogabb. ‘

— Érdekes, a papa akkor 58 éves volt, a mama 20. És mindig papa volt a temperamentumosabb, a gye- rekébt) és mama a komoly, a higgadt asszony, aki vigyáz az urára.

A másik szobában Toldy relifjét mutatja. Aztán régi, sárga, összehajtogatott újságokat íoldy haláláról Írnak.

—_ Az egész pompás, fáklyás temetésből egy’ kép "maradt meg elevenen bennem. Ás egyetem előtt a kivonult ifjúságot úgy állították fel, h<ogy az erkélyről nézve, ahol én is álltam, egy hatalmas T betűt-képezett a sok gyerek. Ez igazán szép volt. De azt hiszem, ez volt az utolsó megnyilvánulás mellette. Azóta?... Ja'igen, a születésének százéves év- fordulóján. És vége! Azóta semmi,- i mintha nein is élt,'nem is irt volna.

(ff. i.)