Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

— Csúfság', a mit Jókaival tesznek. Az Andrássy- utat majdnem a régi szép Andrássy-uttá varázsolja a tavaszi napsugár. Ezernyi nép tódul gyalogjáróin, fogatok robognak, autók tülkölnek, minden a régi képet, a régi világot idézi fel, csak halaványabb, szegényebb másolatban. Autók tülkölnek, hintók robognak, szemre boldog nép vonul fel százszorosán drága toalettekben. Itt-ott egy-egy külföldi egyenruha színfoltja vet nemzetközi jelleget a képre. Egy utcza-torkolatnál sötétszürke márványtalapzaton csillan meg a napfény. Derült arczával Jókai néz le róla az nj Budapestre s az ember kétszeresen érzi most, hogy mosolya nem eléggé melanchólikus. Még egy pillantás az emlékre, s az embert a szégyen és a düh fogja el. Shocking! — mondja, vagy rémlik, mintha mondaná az a fehérezabállu, de egyenes derekú idegen, ki egy pillanatra megáll a szobor előtt, aztán elfordul és a világért sem nézve többé hátra, továbbmegy az Oktogén-tór felé. Shocking! Sudár csemeték lombtalan sora mögül, mely a szobor mögött húzódik az Andrássy-uttal párhuzamosan, ismert felírásával és kiáltó hirdetéseivel a szoborra és mindenkire néz a könnyű építkezésnek az a remeke, a melyet sürgősen eltakarittattunk volna onnan már a szobor leleplezése előtt. A főváros urai belátták, hogy Az Újság a kegyeletet és a jóizlést szólaltatta meg, a mikor tiltakozott az ellen, hogy a nemzet és különösen a főváros hódolata ily háttérrel nyilatkozzék meg a világ egyik legíinomabblelkü és Magyarország égjük legnemzetibb költőjével szemben. A főváros urai, kik nagyon megsértődnének, ha valaki nem eléggé nemzetinek mondaná őket, nem térhettek ki Az Újság felszólalása elől s a s zo b or lel ep 1 ezé s ünnepén délszaki növények spanyolfalával, aztán egy sovány csemetesorral takarták el a rut hátteret. Gyönge íácskák sorával, mely az őszi levélhullástól júniusnak lombdus haváig átláttat mini dent, a mit az ép Ízlésnek és a jó érzésnek messze a tó fene'

.jjlna ^ J"

:i ri* fi nnetlfóser ''Szegedéin A fragy

gyár sz