Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

A nógrádi Madách-ünnep. — Saját tudósitónktól. — Feledhetetlen, szivet-lelket emelő, ma gasztos ünnep keretében hódolt vasárnap ; balassagyarmati Madách-Társaság és Nog rád vármegye közönsége halhatatlan fia, á alsósztregovai költő-filozóf Madách Imr, emlékpzelének. Az ünnepre Budapestre) szombaton leutaztak: Kupcsay Feliciái min. tanácsos a közoktatásügyi miniszle és a kormány, Ncgyessy László a M. Tudó mányos Akadémia, Sajó Sándor a Kisfa ludy-Társaság, Szathmáry István a Petőfi Társaság és Varga Daniján a Szent Istvái ‘akadémia képviseletében. A társaságot szombaton Huszár Aladár tlr., v. főispán, a Madách-Társaság elnöki látta ebédre vendégeiül, majd pedig Je. ssenszky Kálmán apátpíébános, a társaság ai elnökének gyönyörű otthonában gyűltek ossz», a hol ötórai tea és pompás ozsonna várta. Este a vármegyeháza diszíermébcn ülték meg az irodalmi ünnep előestéjét. Itt előbb Huszár Aladár dr. mondott lelkes megnyitó beszédet, majd Négyessy László tartott nagyhatású, méiyonszántó előadást Az ember tragédiájáról, a melyben megje­lölte Madách Imre helyét a világirodalom­ban s rámutatott azokra a specilis magyar nemzeti vonásokra, a melyek e remekmű­ben az egyetemes emberi szempontok mel­lett érvényesülnek Takács Erzsébet, az Or­szágos Zeneakadémia növendéke, Szántó Imre tehe!séges tanítványa, egy fiatal bájos urileány ült a zongorához 5 Liszt és Chopin gyöngyeiből játszott oly mély művészi meg. értess;! és fejlett teknikával, hogy a kisasz szunynak csak a legjobb jövőt jósolhatjuk. A közönség szűnni nem akaró tapssal há-~ lálla meg a műélvezetet. A műsor következő száma Az ember tragédiá­jának ötödik színe, az aléni Miltiádesz- jelent volt, a melyet helybeli műkedvelők adtak elő nemes igyekezettel és a rögtön­zött kis színpad nehézségei ellenére, illú­ziót kehő korhüséggeL A díszletek terve­zése Trautwein Ottó százados buzgóságút és ízlését dicséri Az est befejező pontja Madách arcképének ünnepies megkoszorú­zása volt. Jeszenszky Kálmán apátplébános szívbe markoló beszéde közben koszoruzta meg a megyeház dísztermében lévő müvé- • szí arcképet Wiesinger Sárika. , A sikerült estén résztvelt a Madách-csa- lád tagjaival és Sztranvovszlaj Sándor fő­ispánnal élén Nógrád vármegye előkelő közönségének szinc-java. Az estét társasva­csora követte, a melyen több felköszöntőt 1 mondottak és Szathmáry Islvián egyik ha­- zafias versét szavalta el. , Vasárnap délelőtt 11 órakor folyt le a . tulajdonképpeni irodalmi ünnep a várme­gyeháza dísztermében. Itt az ünnepi beszé- ’ det Huszár Aladár dr. mondotta, de be­- széde tulajdonképp „Az ember tragédiája- 5 nak“ minden szépségét és mélységeit fel­táró. irodalmi értékű, alapos tanulmány volt. Majd a Madách emlékezete előtti : országos hódolat következett. Kupcsay Felicián dr. a m. kir. kormány, Négyessy László az Akadémia, Sajó Sándor a Kis­faludy-, Szathmáry István a Petőfi-Társa- ság, Pongrácz György vármegyei főjegyző Nógrád vármegye közönsége, Vargha Dóm­ján a Szent István Akadémia, Kardos István a nyíregyházai Bessenyei-kör nevé­ben haltoíták meg a nemzet örök hálájá­nak és hódolatának zászlaját a költő-titán halhatatlan emlékezete előtt. Az ünnep a Madách-Társaság nyilvános diszgyülése ke­reteién folyt le. A diszgyüiésen Kosxaczky Arnold dr. főtitkár bejelentette, hogy ;« társaság által Madách müvének iroda'mi -értékű .méltatására kiirt pályázaton az 5000 koronás pályadijat Vissnyovszky Jó­zsef dr. kir. tanfelügyelő, író nyerte meg. A jelenlevő szerzőt a közönség lelkesen ünnepelte. Huszár Aladár dr. zárószavai s a balassagyarmati dalárda művészi éneke után a színvonalában is országos jelentő­ségű irodalmi ünnep véget ért. Délben Nógrádi vármegye közönsége a vendégek tiszteletére sikerült társasebé­det rendezett. Az előkelő közönség sorai* ban többek között ott láttuk a Madách-, Mailáth gróf-, Buttler láró-csa'ádok tag­jait. A vendéglátó vármegye nevében, Pongrácz György vármegyei főjegyző töl­tötte be a házigazda tisztjét, igazi nógrádi szerctetreméltósággal. Rövid, krónikás modorban ez a nógrád- vármegyei Madách-ünnep képe. De e kép­ből természetesen hiányzik az a meleg, színes tónus, a melyet a nagy kö’tő ünne­pébe a szülő vármegye szeretete, ragasz­kodása s az a tudat vegyített, hogy az ün­nep színhelyétől nehány száz lépésnyire, az Ipolyon túl idegen az ur, a kinek szu­ronyai ólálkodnak az alsó-sztregovai bölcs nyugvóhelye körül is. Az ünnepi beszédek mind rámutattak erre a nemzeti tragi­kumra, de a beszédektől egyúttal kicsen­dült a Madáchok, Petőfiek, Jókaiak vi­lágraszóló géniusza által megszentelt Fel- 1 vidék szebb jövőjébe vetett hit erőteljes akkordjai is. Elismerés illeti a Madách-Társaság lel­kes vezetőit s Nógrád vármegye nemes kö­zönségét. hogy a nógrádi Madách-ünnep rendezésével ujaüb bizonyságát adták a. nemzet elpusztíthatatlan erejének. Az * nemzet, a mely nagyjait igy tudja megbe­csülni, méltó a diadalmas feltámadásra. Szathmáry István.

Next

/
Thumbnails
Contents