Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
I Vasárnap, 1922 márciow 19. j i I f A KultuszKonnány I megvédi a Színművészeti Tanácsot. A Színművészeti Tanácsnak nincs Kezdeményezési joga. — Az igazgató dönt a darabok előadásáról. — PeKár állam* titkár nyilatkozata. ■— Saját tudósítónktól. — A Nemzeti Színház .legutóbbi külföldi premierjével kapcsolatban a sajtéiban erős támadások hangzottak el a Színművészeti Tanács ellen, mint amelyet kizárólag és egyedül terhelne felelősség Abel Hermant „Karnevál“ cimü darabjának szinrckerüléséért. Erre vonatkozólag megkérdeztük Pékár Gyula kultuszállamtitkárt, «ki a Színművészeti Tanács keletkezéséről és hatásköréről a következőt mondta a 8 Órai Újság munkatársának: — A kommüu bukása után, 1919 végén és 1920 eleién, a Nemzeti Színházban olyan darabok kerültek színre, amelyek a mi felfogásunk szerint nem voltak méltók a Nemzeti Színház nagy tradícióihoz és nem emelték annak színvonalát. Szükségesnek látta tehát a kultuszkormány — súlyt helyezvén a Nemzeti Színház reputációjára — olyan lanácsadószc-rv létesítését, melyben irodalmi és kritikai férfiak vegyenek részt indirekt irányítási joggal és olyan megkötöttséggel, amely a Nemzeti Színház igazgatójának támasza legyen, ne gátolja azonban hivatásának gyakorlásában. A Tanács szerepe elsősorban negativ természetű. Feladata, hogy a kormányt símmüvészeti vonatkozású kérdések elintézésében — véleményekkel és javaslatokkal támogassa és a magyar színpad irodalmi színvonalát, nemzeti és erkölcsi szellemét intézményesen biztosítja. — A Tanácsnak — ezt különösen hangsúlyoznom kell — intézkedési io' aa nine*, csupán előterjesztéseket tehet. A Nemzeti Színház igazgatója mellett mint tanácsadó testület műk"«, dik, s vele a műsort illetőleg a fele'ős- 8égben osztozik, a műsor összeállításának joga és kötelessége azonban a ’színház igazgatóját illeti. A műsoron már szereplő színmüveket az igazgató tetszése és belátása szerint tűzheti ki előadásra, de a Tanácsnak jósa van tiltakozni, ha művészi, nemzeti, vagy erkölcsi szempontból egv darabot ka rosnak tart. Ezek a darabok aztán nem adhatók elő. Ugyanez áll a repri- zekre is. — A műsorba beillesztendő aj külföldi drámáiét az igazgató a maya ízlése szerint váloga'ju ki. A Tanácsnak ez ellen csupán ajánlási vagy vétó joga van. Ugyanis az eredeti magyar darabokat az igazgató kor átlan joggal visszavetheti és döntése ellen felebbezés nincs. Az előadásra méltónak ítélt művet azután a Tanács elé terjeszti és annak ajánlata alapján meggyőződése szerint dönt sorsukról. A Tanács tiltakozása eleloére nem adhat elő darabot, viszont azonban a Tanács által elfogadott drámákról szabadon határoz s nincs kötelezve azokat előadatni. — Ez tehát a Színművészeti Tanács feladata,és semmi más. Az egész szerv nem egyéb, mint egy szélesebb hatáskörű drámabiráló bizottság, ami pedig mintegy Í0 éve működik a Nemzeti Színháznál. Igaz pár évig szünetelt. De ennek meg is látszott az eredménye, Egyrészt méltatlan müvek kerültek színre, másrész! az igazpatól a darabok Felülbírálása rengeteg munkával halmozta fi. Mi az igazgató tehermentesítéséire és a nívó biztosilására a fentjelzett keretben állap:tottuk meg a tanács működéséi anélkül, hogv ezzel akár az igazgató jogát, akár a kötelességét. akár pedig megosztott felelősségét érintettük volna. Ha valamely müvei az egész irodalom expozi- turája a maga vétójogával ellenőriz, olyan, mintha az egész társadalom ellenőrizné, az igazgatót magát azonban miben sem érinti. A Színművészeti Tanácsot 1920 elején létesítettük. működése tehát két évre terjed mindössze. A forradalomból kikerült magyar társadalom természetes fejleménye volt ez az intézmény, mert mindenki őrködni akart kultúránk érintetlensége felett, pláne azok után, hogy a kommün idején rutul visszaéltek a magyarság érzelmeivel és még a Szózatot is nyílt színen persztiflálták. Nem lehet felelőssé tenni ezt az intézményt egv töhb éves dekadenciáért, de különben is az idén színre kerültek olyan darabok, amelyek csak elismerést érdemelnek, igy a Julius Caezár, a Falu rossza, 1514 és Mohács. — Vannak a magyar irodalomban egyesek, akiknek nem sikerül az ország első színpadéra bejutni és ezért a Színművészeti Tanácsol szidják, mert nincs kilátás rá, hogy kedvező bírálatot kapjanak. Elég szomorú, hogy a magyar irodalomban nincs dusabb és jobb termés, mindamellett a magyar darabok még mindig fölveszik a versenyt egyes külföldi művekkel. Azt panaszolják, hogy a Nemzeti Színházban a magyar premierek nem jártak a várt sikerrel. Miről lehet szó? Színre került az 1514, az Urak és parasztok, a Mohács és a Viszontlálás. A kiszámíthatatlan közönséggel nehéz számolni, az irodalmi sikert azonban ezektől a daraboktól nem lehet etvjfatni. Hevesi darabját a Vojnidh-dijjal tüníelték ki, Szemere müve irodalmi alkotás valóban. Vojnoviché pedig költői szépségekben gazdag mii. amelynek színpadi értékét mulatja az, hogy a kritikáktól megtéveszted közönség utólagosan megismerte és ismerni kívánja a darabot, úgy, hogy ma már minden előadása szép házak előtt folyik. — Fel kell hívnom a kemény bírálók fígyeméi arra, hogy a mi szegény nemzetünk még mindig nagu beteg, s ha a költői invenzió nem sikerre törő valami, hanem a mélységekben mélyed el, úgy ezt tudják be annak, hogy a nehéz lelki állapot, amelyben vagyunk, Íróinkat hatalmában tartja. Ezek a darabok mind a hazafias fájdalom körében mozognak s nem találják meg az átlag közönségnek tetsző csiklandós hangot, hanem annál inkább vissza- tükrőztelik a nemzet nagy szomorúságát. Nekünk nem kasszasikerekre kell tekintenünk, hanem irodalmi alkotásra s mi ilyen értelemben is dolgozunk. Ilyen értelemben akartuk tá moga'ni az igazgatót s a kultuszkormány ilyen értelemben támogatja az igazgatót és a Színművészeti Tanácsot egyaránt. Egves körökben e^anczrőt a Tanács ellen az a kifogás is, hogy tag aj között nincsen képviselve a színészet. ügy tudjuk, hogy il'etékes helyen foglalkoznak is a gondolattal, hogy egy színészt is kinevezzenek a Tanácsba sőt már meg is találták Császár Imrf a Színművészeti Akadémia ta személyében. liiien a . •ioi.v uiosi Kepszalon“ IV.. Kossuth k&jos-u 8, H. i. *»1.78 72.'i ♦avasai képvása-rjáúa é« mindazon százalék ke 3-vezmai^yekben részestül, ami önnek o fáradságos mászásért ’ kitár}:. I * rm ** Hirxtovo moivereu' alkotásain kívül oladtsra a érül 501 darab Ízletesen keret esett szintén uiaJiitó művé- * szefcK' szármázó o i a|f est meny ' li§ M síi árban.
