Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
12 Budapesti Hírlap Vasárnap, 1929 május 5. (101. sí.) a harc a légió őrségei és a portyázó fölkelök között. A légió lovassága és gyalogsága egyformán. szenvedett. A katonaviselt emberek, alfcik megjárták az összes frontokat és a véres ütközetek százait verekedtek végig, nem tudtak hozzászokni az afrikai harcmodorhoz. Itt esak lesből puskáztak rájuk az arabok, vagy éjszakai rajtaütésekkel koncolták föl a fölkelök a kisebb őrségeket. Elviselhetetlen volt az élelmezés is. A reggelizést nem ismerték, délben marharépából készült leves, este feketekávé volt a kosztjuk. Kemény hónapok következtek, de a magyar fiúk ebben a rettenetes pokolban is megálltak a helyüket. Gal- bácsot, aki a háborúban őrmester volt és orosz fogságban fogoly társai tói megtanult tíz nyelven beszélni, altisztté nevezték ki és ő volt a tolmács az idegennyelvű légionáriusok és «, tisztek között. Kivégzett magyar fiuk 1922-ben erre a frontra vetették a franciák a 3. számú légionárius gyalogezredet. Ennek az ezrednek a második százada tisztára magyar fiúkból állt, akik csak nemrég léptek szolgálatba. A magyar fiúk itt követelni kezdték, hogy adják ki a belépéskor megígért tizenkétezer frankot. Egyszerűen kinevették őket.. — A pénz elfogyott az útiköltségre — volt a rövid felelet. A szerencsétlenek rettentően elkeseredtek, mikor hallották, hogy az ígért pénzt, mint útiköltséget számolják el és így velük fizettetik meg az utazást. Nem akarták elfogadni a napi tizenöt centimes zsoldot s mikor látták, hogy csúnyán becsapták őket, a század nagy része szökést kísérelt meg. Az ezredparancsnok lovas spáhikat küldött utánuk. Az elkeseredett szökevények harcba bocsátkoztak velük, de a túlerő csakhamar legyűrte okot. A durva arab lovasok a menekülők egy részét Ickaszabolták, a többit pedig borzalmasan összevertek és a lovak nyergéhez pányvázva, vitték vissza őket a táborba. Itt el ősét r minden kihallgatás nélkül órákra kikötötték őket a legforróbb égő napra. Rövidesen összeült a haditörvényszék és ítéletet tartott felettük. Azokat, akiket fegyverrel a kezükben fogtak el, minden teketória nélkül halálra ítélték, a tábor melletti tisztáson egymásután ropogtak a sortiizek: egy-egy szerencsétlen magyar fiú halálát hirdették a puskalövések. A kivégzettek közül egynek a nevére emlékszik vissza Galbáes. Tóth Istók nagykartali legény volt a drill egyik áldozata. A többi zendülőket ötévi kényszermunkára ítélték, azonkívül a vállalt öt éven túl még öt évig kellett szolgálniok a légióban. A magyar századot feloszlatták és szétszórták őket különböző csapattestekhez. A „békés“ harc Galbáes Imre az Ondjda község melletti erődbe került, a harcok középpontjába. A franciák ebben az időben „békepolitikat“ folytattak az arabokkal szemlén. A légionáriusok azt az utasítást kapták, hogy kíméletesen kell bánni velük. A fölkelőket nem szabad agyonlőni, csak le kell fegyverezni és fogságba ejteni őket. Erre azért volt szükség, mert a légió régebbi vérengzései nagy elkeseredést keltettek a lakosság körében és attól lehetett tartani, hogy az eddig békés törzsek is fellázadnak. Az arabok tudtak erről a rendelkezésről és alaposan kihasználták a helyzetet. Leshelyről törtek rá az egyes őrszemekre és kegyetlen módon felkoncolták őket. Az erőd körül nap- ról-napra akadtak rá a megcsonkított, összc- szabdalt légionáriusokra. Az őrszemeknek rettentő nehéz volt a helyzetük. Nem mertek nyomban fegyvert használni a közeledő arabokkal szemben, mert féltek, hogy a „béke- rendelet“ miatt tisztjeikkel gyűlik meg a bajuk, ha lelövik őket és így a szó szoros értelmében gyakran mozdulatlanul és tehetetlenül kellett bevárniok, amíg a felkelők megtámadják őket. Akkor már azonban késő volt a védekezés. Ebben a békés harcban százával pusztultak el a légionáriusok. A gyilkos mozgó bokrok Később az ország egy másik részébe, a taffielettói datolyaerdőkbe került Galbáes Imre százada. Itt szörnyű szolgálatuk volt. Ötven-hatvanfokos melegben álltak őrségen. Fertőző betegségek és főként pedig a malária pusztított köztük. A fölkelőik itt ravasz eszközökkel dolgoztak. Az volt a fogásuk, hogy levágtak egy csenevész bokrot, lehasaltak mögéje és a bokor fedezete alatt csúsztak előbbre, lassan- lassan megközelítve az őrszemet. A légionárius, aid a forró napsütésben kábult fejjel, káprázó szemmel állt órákon át, nem is vette észre, hegy a szeme előtt bokrok mozognak. Kényelmes karszék alacsony támlájú 19 P magas támlájú.. 21 P Teljes garnitúrát i ész'elfiz - tésre is adunk HERMANN YCJLA Magyar Kosárfonó Rt. V. kerület, Lipót kőrút 15. sz, (Vígszínházzal szemben) Húsz-harminc lépésre megközelítették őket az arabok és mindkét oldalán kifent görbe kést hajítottak feléjük. A fölkelők bámulatos és megdöbbentő ügyességgel kezelték a fegyverüket: az éles görbe kés átsuhant a levegőn és a légionárius torkába fúródott. A szerencsétlen agyonhajszolt őrszemek jajszó nélkül, holtan zuhantak a földre és csak akkor akadtak a holttestükre, mikor le akarták váltani őket. Hét és félesztendei szolgálat után megelégelte a szörnyűséegket Galbáes Imre és elhatározta, hogy élete kockáztatása árán is megszökik. A szökevény számára■ ugyanis nincs irgalom. Ha egy magányos szökevényt elfognak, kíméletlenül nyomban felkoncolják. Galbáes, aki őrmester volt, a századirodában ellopott egy szolgálati blankettát, megvesztegette az írnokot, lebélyegeztette és kiállította, az űrlapot, amely úgy szólt, hogy ő beteg és az oráni katonai kórházba utalják. Ezzel az igazolvánnyal- sikerült is eljutnia Oránba. Itt utolsó pénzén rongyos civilruhát vásárolt és éjszaka idején a parthoz erősített hajóláncon fölmászott egy olasz hajó fedélzetére. Elbújt a szénraktárban és csak két nap múlva bujt elő, amikor a hajó már messze bent a tengeren járt. Jelentkezett az olasz hajó kapitányánál, aki megsajnálta a szörnyű nélkülözéseken átment embert, ételt adatott a számára, fölfogadta munkásnak és a szénraktárba osztotta be fűtőnek. Mikor az olasz hajó Triesztbe érkezett, Galbácsot partra tették. Annyira rettegett a következményektől, hogy még itt sem meid jelentkezni a hatóságoknál, hanem gyalog vágott neki az útnak Magyarország felé. Harmincötnapi gyalogolás után érkezett Olaszországon és Szerbián át a magyar határra. Útközben alkalmi munkákból és koldulásból szerzett magának annyit, hogy éhen ne haljon. Gyékényesnél jelentkezett a magyar határőröknél, akik telefonon érdeklődtek Mooron és amikor megtudták, hogy Gal- bács valóban odavaló, útnak engedték őt. Galbáes Imre Gyékényesről Budapestre jött és most a Népházban várja, hogy álláshoz jusson és elfelejthesse az égő pokolban töltött kese íves nyolc esztendő rossz emlékeit. SÁGI PÁL Élteméit arg fia Gyulát Vargha Gyulát, a nemzet halottját szombaton délután temették a Magyar Tudományos Akadémia fekete drapériával bevont oszlopcsarnokából. A csarnok zsúfolásig megtelt a gyászoló közönséggel. A kormány képviseletében Klebeisberg Kuno gróf miniszter Magyary Zoltán dr. miniszteri tanácsos kíséretében volt jelen, az országgyűlés részéről Puky Endre alelnök és Karafiáth Jenő háznagy, Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Balogh Jenő ny. miniszter, az Akadémia főtitkára, Lukács György v. b. t. t., Hermann Miksa, Búd János miniszterek, Hegedűs Lóránt, Forster Gyula báró, Szinnyei József, Kozma Andor, Németh y Géza, Szabolcsba Mihály, Pékár Gyula, Czettler Jenő, Angyal Dávid, Hornyánszky Gyula, llosvay Lajossal az élén ott volt a Magyar Tudományos Akadémia minden osztályának igen sok tagja. A Kisfaludy- és Petőfi-Társaság részéről Kéky Lajos, Sajó Sándor, Lampérth Géza, Jakab Ödön, Gyökössy Endre és még igen sok író és költő. A Statisztikai Hivatal és Statisztikai Társaság részéről Kovács Alajos, Thir- ring Gusztáv, Laky Dezsővel az élén igen sok statisz, ikus; azonkívül a közélet, a társadalom igen sok tekintélye, több honvédségi főtiszt volt jelen. A gyászszertartást a Református Teológia ifjúsági énekkara nyitotta meg. Azután Ravasz László püspök végezte az egyházi szertartást. Felolvasta Jeremiás próféta próféciáinak I. részéből a 9-ik verstől a 14-ik versig terjedő részét és azt alkalmazta a halottra, magasztos gondolatokkal és mindenkit erősen megható szeretettel telített búcsúbeszédet mondott a mimóza lélekkel teremtett és kasszandrai sorsot élő magyar költő-jósra, aki a magyar dal Jeremiása lelt. Az egyházi ima után Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter lépett a szószékre. A kiegyezés korának szálas erdőjéből —- szólt mély megindultsággal — e zord favágó megint nagy tölgyeket döntött ki. Csak az imént bocsátottuk végső útjára e csarnokból Rákosi Jenőt s ma megint összegyűltünk Vargha Gyula ravatala körül. Ez a nemzedék, amely életének javát még Nagymagyarországban töltötte, a trianoni katasztrófát kétszeresen érezte. Különösen mély volt ez a trianoni fájdalom Vargha Gyulánál, akiben a legnemesebb, legtisztultabb nemzeti érzés egészen kivételes erővel lüktetett. Nem is forrt be lelkében soha ez a trianoni seb s hogy a nemzeti katasztrófát túl tudta élni, annak magyarázatát csak abban a szeretetben találhatjuk, amellyel családja irányában volt és amellyel családja körülvette. — Tudós volt és költő egy személyben, csodálatos fantáziája megelevenítette a statisztikánál? a laikus számára száraz és prózai számoszlopait. Az ő nacionalizmusa a számok ide-odahullámzásában, a házasságok, születések és halálozások arányában, a gazdasági forgalom adataiban is főképp a nemzet sorsának alakulását látta. Az igazi költőben mindig van több-kevesebb a vateszből, a jósból, Vargha Gyulának a számok realitására támaszkodó fantáziája is megérezte a kiegyezés korának- békéjében a közelgő nemzeti katasztrófa moraját. Verseiben és barátaival folytatott beszélgetéseiben mindig ő volt a közeledő nemzeti szerencsétlenség sejtése. Szeretreméltó, derűs, jóakaró, víg alaptermészetére a nagy nemzeti katasztrófa előérzet e valósággal ránehezedett, ezért tartották a tőle KOSZTPÉNZEKET távolabb állók «zomorú embernek. — Amikor ránkborult a kataklizma, egy darabig a gomolygó ködben nem látott reménysugarat és nem látta a kiutat. De a végén ihlete ezt súgta neki, hogy a köd oszlóban van, mind gyakrabban csillant fel benne a remény. — Költészetének lírai őszinteségét csak páthoszának szónoki meghatottsága múlta felül. Ha nemzetéről szólt, belső meghatottságtól gyakran elcsuklott a szava. Nemzeti érzése nem az intellektuelcknek sokszor külföldi példákból leszűrt nacionalizmusa, hanem a magyar föld, a magyar termeszét sze- rctetéből fakadó hazafiosság. Innét van költészetének tősgyökeres magyarossága. Az új nemzeti hajnalhasadást már néni láthatta meg. E nagy hazafi még a szürkület előtt száll sírba, de hátrahagyta nekünk költészetéből kisugárzó ihlető és termékenyítő ha7.afiságát. Fogadjuk ravatalánál, hogy mi, akik itt maradtunk, ebben a szellemben építünk tovább rombadőlt országunkban. Koszorús költőnk, a számok nagy tudósa,- lánglelkű hazafi, atyai barátom, Isten veled! Klebelsberg Kuno gróf beszéde után Berzeviczy Albert tartotta meg gyászbeszédét. Vargha Gyula — mondotta — munkása, vezére volt az Akadémiának, amelyért élete kockáztatásával is dolgozott. Szeretettel csüngött az Akadémián és a Kisfaludy-Társasá- gon. Mindkettő fájdalmának tolmácsolására engem rendelt a sors, ki elnöktársa voltam mindkét helyen, s ki már szülőhelyén, Káván, kötöttem vele barátságot, mely kitartott vele immár a sírig... Költő volt, még pedig a legjavából, bár költészetével nem lépett korán a nyilvánosság elé, de annál tovább maradt hű a múzsához, sőt agg korában a közélettől való visszavonultsága csendjében, falusi magányában dús másodvirágzását értük meg mindig lelkes, mindig tiszta és nemes költészetének A hivatalos pálya ránézve a tudományos pályát is jelentette. Mindkét irányú tevékenysége a legnagyobb elismerést aratta. De kitűnő volt mindenben. A boszniai okkupációban mint tartalékos tiszt kitűnő katonának bizonyult, s mikor öreg napjaira a pusztai birtokára vonult vissza, a magyar föld szerctete szorgalmas gazdává tette s itt úgy beletanult a gazdálkodásba, hogy mikor Akadémiánk egy nemes örökhagyó akaratából kiterjedt birtokok . urává lett, tapasztalataival, tanácsaival megbecsülhetetlen szolgálatokat tett nekünk. Mint költő, Vargha Gyula lankadatlanul, de alkut vem ismerő híve maradt a magyar hagyományoknak s különösen azoknak a nenes formáknak s tiszta ideáloknak, melyeket költészetünkben legkifejezőbben Arany János képvisel. Mikor több mint tíz évvel ezelőtt ránk szakadt a legnagyobb nemzeti katasztrófa, melyet történelmünk felmutathat, Vargha Gyula mély búval idézgette Tompa szavait: A vén lelke örömmel eltelik, hogy nem kell élni már sok ideig. A gondviselés mégis adott neki 10 esztendőt s 11a ezalatt sok nehéz évet éltünk is át mindnyájan s ha mégis gondterhesek napjaink, Vargha Gyula lelke nagyobb megnyugvással hagyta el most porhüvelyét. Élete, munkássága példáiként fog tudományunk és irodalmunk vállalkozó nemzedékei előtt ragyogni... — Ez a gondolat enyhítse nyugalmadat drága barátunk, kinek élete, munkássága példaként fog tudományunk és irodalmunk váltakozó nemzedékei előtt ragyogni. — Isten veled! A Petőfi-Társaság nevében Pékár Gyula elnök búcsúzott. Vargha Gyula — mondta — ma egy ezer év utáni reincarnációja az ősmakedvező kamatozás mellett elfogadok VÍÍLTÓKÖLCf ÖNÖKET fedezet ellenében minden összeg erejéig folyósítok. Farádl BALOGH CONSTANTIN BANKÜZLETE Fennáll 46 év óta. Budapest. VIII.. Baross-u. 22. sz. Telefon: József 355—75. Pénz nélkül 12—18 havi részletre vehet csillárt, ajándéXtárgyaKat Vertessinél, TdeÍonÓ459-k63rUt Női kalapot Friedmann gyárban vásárolhat a legjobban I VI., Király-utca 8 (udvarban) gyár léleknek, az ős túrán táltosnak, aki ott volt Róma előtt, majd a catalauni síkon a hun sereggel, ott volt Árpád mögött, amikor e földre lépett. Kovács Alajos, a Központi Statisztikai Hivatal és.a Statisztikai Társaság, Szőke Sándor az Auróra Irodalmi Kör nevében mondott búcsúszót. A Kerepesi-temetőben Viktor János teológiai tanár imája után helyezték örök nyugovóra Vargha Gyula holttestét. ■k A gyászoló család veszteségéről a következő gyászjelentést adta ki: Vargha Gyuláné szül. Szász Póla a maga, gyermekei, unokái, a megboldogult testvére és az egész kiterjedt rokonság nevében mély fájdalommal, de Isten szent és bölcs akaratában való teljes megnyugvással jelenti, hogy forrón szeretett hűséges élettársa, a legjobb, a legönfeláldozóbb apa, a legszeretőbb nagyapa, a jó testvér és rokon, Vargha Gyula dr. ny. államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia és Kis- faludy-Társaság másodelnöke, a dunamelléki ref. egyházkerület tanáesbírája f. évi május hó 2-án délután f'él 5 órakor, életének 76-ik, boldog házasságának 48-ik évében súlyos szenvedés után csendesen elaludt. Prága halottunk hült tetemeit a M. T. Akadémia palotájának oszlopcsarnokában f. hó 4-én délután 4 órakor tartandó gyászszertartás után fogjuk a kerepesi-úti temetőben nyugovóra helyezni. Budapesten, 1929. évi május hó 3-án. Vargha Ilona Podmaniczky Pálné báróné, Vargha Zoltán, Vargha Erzsébet Molnár Gyuláné, Vargha Tamás, Vargha Gyula gyermekei; Szász, Károly, Szász Béla, özv. Farkas Elcniérné Szász Margit sógorai, illetve sógornői családjaikkal; Podmaniczky Márta, Tamás, Zsuzsanna, János bárók és bárónők, Vargha Judit, László, 'Sára, Iluska, Molnár Agnes, Endre, Eszter, Pániéi, Gyula, Vargha Éva, Tamás, Sándor, Homokos, Idus, Zsolt, Péneske, Vargha Márta, Magda, Pora unokái; Podmaniczky- Pál báró, Vargha Zoltánná Puky Klára, Molnár Gyula, Vargha Tamásné Magay Mária, Vargha Gyuláné Macourek Blanka vejei, illetve menyei; özv. Straub Józsefné Vargha Ida testvére, gyermekeivel és unokáival; néhai Várady Miklósné Szász Ida sógornőjének családja. Az Űr adta, az Ür vette el. Áldott legyen az Úrnak neve! Jób 1 : 21. Felfüggesztették négy kártyaklub működését A rendőrségre az utóbbi időben sok panasz érkezett arról, hogy a budapesti kártyaklu- bokbau nagyszabású kártyacsaták zajlanak le. A főkapitányság detektívjei hetekig tartó megfigyelés után adatokat gyűjtöttek arról, hogy melyik klubokban folyik a titkos hazárdjáték. A megfigyelések eredményéről jelentést tettek a belügyminiszternek, aki a jelentés alapján ma elrendelte négy klub működésének a felfüggesztését. A belügyminiszter ma délben értesítette a polgármesteri hivatalt és a főkapitányság illetékes osztályát arról, hogy a Király-utca 82. szám alatti Közgazdászok és Technikusok Egyesületének, az Andrássy-út 61. sz. alatti Konkordia Bérlők Ligájának, az Erzsébet- körút 43. alatti Magyar Úri Kaszinónak és a Múzeum-körűt 5. alatti Artista Klubnak a működését felfüggeszti. A felfüggesztett egyesületek klubéletet nem folytathatnak, az Artista Egyesület kivételével. Ennek megengedte a belügyminiszter, hogy tagjai érdekében az állásközvetítés és egyéb gazdasági ügyek elintézése céljából az egyesület helyiségét nyitva tarthassák és a tagok ott megjelenhessenek, azonban semmiféle kártyajátékot nem szabad folytatni. A vizsgálatot tovább folytatják és a felfüggesztett klubokat valószínűen feloszlatják. A főkapitányságon intézkedtek, hogy a négy klubba detektívek menjenek és hajtsák végre a belügyminiszter rendelkezését. Ezzel azonban még nem fejeződött be a kártyaklubok ellen indított akció. A hatóságok a legnagyobb szigorúsággal kezelik ezt a kérdést és már a közel jövőben feloszlatják az összes olyan klubokat, amelyekben üzletszerűen foglalkoznak kártyázással. Foltos cipője uj lesz ha ut TRIOS BORFFSTÉ BEL á t í e s t i. Csak TRIOS-i lohadjon el!! Windeuutt kapható. Gyártja TRIOS, 111., Vörös vári-ut »i.
