Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
19S6 FEBRUÁR 1, SZOMBAT B. H, 13 A Munkácsy-kérdés Lázár Béla dr., Munkácsy festői zsenijének legmeggyőződésesebb hívője lelkes hangú, de polémikus élű könyvet írt a mester értékelésének revíziójáról. Sorra felvonultatja Munkácsy legjelentősebb kritikusait, hogy velük szemben megvédje a mester művészetét, Érthető rosszalással állapítja meg, hogy különösen a német kritika milyen méltatlanul bánt el halála Után Munkácsyval; vagy agyonhallgatta, vagy pedig ledorongolta. Még a magyar írók munkáibn is visszhangzik az utóbbiak véleménye. Kisebb, nagyobb joggal egyenként vonja őket Lázár felelősségre, inert felületesen, egyoldalúan ítélték meg Munkácsy festészetét. Túlságos akadémikus, elvont komponáló szempontokat hangsúlyoztak vele szemben, vagy pedig az impresszionizmus szemszögéből nézték művészetét. Természetesen nem lehetett teljes a kritikusok, művészettörténészek felvonultatása, például hiányzik Woer- mann-nak (Geschichte der Kunst VI.) eléggé kedvező és fontos ismertetése Mun. kácsyról Lázár könyvében, de ez nem lényeges, alig változtatott volna az általános képen. Kétségtelenül igaza van Lázár Bélának, mikor rámutat Munkácsy Mihály lelki atmoszférával telített, mégis tökéletes festői kifejezésére, mely csodálatos ösztö- nösséggel olvasztotta össze a komponálás és a leghívebb valóságábrázo’ás heterogén elemeit. Ez emeli őt a Rembradtok családjába. Évek óta mi is ezt hangoztatjuk. De kérdés az, hogy a kevéssé ismert amerikai vásznai is olyan tökéletesen valósítják-e meg Munkácsynak lelki mélységeiből fölfakadó látonányait, mint korai kompozíciói és a nagy képekhez készült kisebb tanulmányai. A hozsannázók jóhiszeműen csalódhattak a nagy mester életében, nem szabad dicshimnuszaikat minden fenntartás nélkül elfogadni, annál kevésbé, mert Munkácsy művészetének megítélése a mester halála után a másik végletbe csapott át. Egyelőre meg kell elégednünk, hogy korai kompozícióit, az itthon lévő Csavargókat és Tépéscsináló- kat és minden bizonnyal a Siralomháznak Amerikában lévő első példányát és a Műterem végleges megoldását, továbbá az ezekhez készült, különösen itthon lévő tanulmányait tartjuk igazi mesterműveknek, lélekbe markoló igazságuk, festői értékük miatt. Korai idejében Munkácsy befejezett kompozíciói semmit sem veszítettek vázlatainak festői frisseségéből, átéltségük- ből, sőt tökéletesebben adták a művészi látomány teljességét, a festőileg kifejezett lelki történést. A Krisztus-képekre vonatkozólag — kivéve az Ecce Homot — nem szabad kimondani a végleges ítéletet, mielőtt egy igazán hozzáértő, elfogulatlan ember látta volna őket. A Honfoglalás és egyéb későbbi munkáival szemben pedig, sajnos, már nem oszthatjuk Lázár fenn- tartásrélküli lelkesedését. Bennük már tagadhatatlan Munkácsy festői zsenijének, lelki összetartó erejének hanyatlása. A leselkedő óriás-szörny, Munkácsy réme legyőzte a titánt. Kiegészítésképpen még megjegyezzük, hogy a Székely Bertalan által említett Jankó János-féle rajz, jobban mondva kis festmény, melyet Lázár említ, de nem ismer, Fritz Jenő postaműszaki igazgató tulajdona. Kompozíciója valóban előképe lehetett a Siralomháznak. Munkácsy Bécsben tanítványa volt Rahlnak, (lásd George-Meyer könyvét), hiszen ő volt egyike azoknak a tanítványoknak, akik a temetésnél vállukon vitték Rahl koporsóját. Ezek az apró megjegyzések azonban nem befolyásolják Lázár lelkes könyvének nagy propagáló értékeit. Kitűnő, személyei Nílusa hű tükre az író szenvedélyes, hivatását érző egyéniségének. A 67 eves Lázár nem öregedett meg, épp úgy tudja követni a művészet és tudomány mai szellemtörténeti megnyilatkozásait, mint az impresszionizmus régebbi természettudományos álláspontját. Javaslatait teljes egészében alá írjuk. Egy Párizsban i rendezendő hatalmas Munkácsy kiállítással, a mesterhez méltó monográfia megírásával meg kell kísérelnünk Munkácsy nevének európai feltámasztását. Lázár könyvének személyes részeit pedig meg kell bocsátani a megcsípdesett Íróknak, mert célja igazán nemes, eszményi, sőt nemzeti jelentőségű. Lázárnak a végeredményben különben is szinte száz százalékig igaza van. FBfc ERVIN * (A Nemzeti Színház örökös tiszteletbeli főorvosa.) Boytha József dr., aki öt évtizeden át volt a Nemzeti Színház orvosa, nemrég töltötte be nyolcvanadik életévét és most visszavonult a színháznál betöltött tisztségétől. A kultuszminiszter a Nemzeti Színház örökös tiszteletbeli főorvosa címmel tüntette ki Boytha József dr.-t, akinek nemrég adták át a Pázmány Péter Tudományegyetem arany diplomáját. * (A mosoly országa ldlencvenkilenced- szer az Operaházban.) Lehár operettje a jubiláris előadást megelőzően legközelebb vasárnap, február 2-án délután 3 órakor kerül előadásra, olcsó helyárakkal. Esté a Norma kerül színre. Ugyancsak jubiláris — százötvenedik — előadásához közeledik a szerdára, február 5-ére kitűzött Sevillai borbély is, a címszerepben Svéd Sándorral. * (Zongoraest.) Josef Wagner zongoraestét adott pénteken a Zeneakadémia kamaratermében. Értelmes, komoly képzettségű pianista, akinek a játékában a dologbeli jótulajdonságok mellett a kifejezés ízléses színei (s feltűnnek. Műsorán Bach és Brahms egy-egy nagyobb szerzeménye és egy sereg jól megválasztott apróság, köztük több Chopin-darab szerepelt. A fövő szombatra marad a Szent Johanna bemutatója Bulla Elma, aki, mint megírtuk, rekedtsége miatt sem csütörtökön, sem pénteken nem léphetett fel a Belvárosi Színházban, orvosai rendeletére a svábhegyi szanatóriumban pihen. Kezelőorvosai megengedték, hogy szombaton ismét színpadra lépjen, de a Szent Johanna rendkívül megerőltetéssel járó címszerepének eljátszására nem vállal- kozhatik. A színház a Shaw-színjáték bemutatóját a jövő hét szombatjára halasztotta. Addig minden este Zilahy Lajos darabja kerül színre. Az Urilány főszerepének eljátszását az orvosok megengedték Bulla Elmának,' minthogy ez a társalgási hangú szerep wem jelent a Johannához hasonló megerőltetést a fiatal művésznőnek. Ilyenformán az Urilány századik előadását hétfőn este ünnepli a Belvárosi Színház. A Szent Johanna első két előadására az összes jegyek elkeltek, a színház a megváltott jegyeket a jövő szombati és vasárnapi előadásra érvényesíti. * (Magyar művész hangversenye a párizsi rádióban.) Weisshaus Imre, a külföldön élő fiatal magyar zongoraművész és zeneszerző, Bartók Béla volt tanítványa, aki öt éve nem szerepelt a nyilvánosság előtt, most ismét a közönség elé lépett és szerdán este a párizsi rádióban adott hangversenyt. Műsorán külföldi mesterei (Dowland, Lully, Marpurg) müvei szerepeltek. Bemutatta ezenkívül Paul Arma erősen folklorisztikus jellegű szonat na- jának két tételét. Remélhető, hogy a fiatal magyar művész a jövőben ismét gyakrabban szerepel a hangversenypódiumon. * (Magyar művészek kitüntetése.) Nagy F. Antal, Lakatos Gyula festőművészeket és Kurtapataki Kovács Pál szobrászművészt a párizsi „Union Internationale des Beaux- Arts ct des Lettres“ tiszteletbeli tagjai sorába választotta.' Nagy F. Antal jelenleg Lebrun francia köztársasági elnök arcképét festi. * (Városi Színház.) Pénteken este az Álarcosbált adták a Városi Színház operabérletének keretében. Verdinek ez a drámai remeke öt nagy szerepet ad és ezek mindegyike a bel* * canto stílus legmagasabb követelményeit állítja fel az énekesekkel szemben. Kár, hogy a színház vezetősége nem nézett körül fiatal énekesgárdánknál, mert bizonyára különb Ul- ricát, sőt talán Richardot is talált volna. Az előadás föerőssége Takács Klementin Amáliája volt. Játéka nobilis és egyformán magával ragadott a drámai mozzanatokban és az egyéniségéhez közelebb álló lírai epizódokban. Énekét finom zenei ösztön kormányozta. Nagy áriája jól felépített, komoly művészi teljesítmény volt. Mellette Erdy Pál Renéjét kell ki- eriielnünk. Ilyen muzikális és széphangú bariton bármely együttesnek díszére válnék. Zol. tán Irén énekelte Oszkár apród bájos, finomságokban oly gazdag szólamát csillogó hanggal és biztos ritmusérzékkel. Rockstroh Hans Richárdja rokonszenves alakítás, de énekében és hangvételében sok a préselés, ami nem egyszer disztonálást eredményezett és mégsem pótolja a felső regiszter hiányzó fényét és ércét. Reinan Lilian a jósnö szólamában újabb tanúságot tett rossz iskolájáról. Hangja a torokban maradt és muzikalitása sem megbízható. Az Összeesküvők csoportjában feltűnt Somogy István és Arany József. A Budapesti Hangversenyzenekart Ábrányi Emil vezényelte nagy körültekintéssel, őszinte lendülettel és fölényes tudással. A ragyogó vezérkönyvnek egyetlen ütemét sem hagyta kiaknázatlanul. A telt ház tapsai elsősorban öt illetik. £s. g.J * (Varázskeringő.) Pénteken este újította fel Strauss Oszkár örökké bájos operettjét, a Varázskering őt a Király-Színház. Kondor Ibolya temperamentumos játékával, kedves énekszámaival és táncával számos nyíltszini tapsot kapott. Hont Erzsébet, Erdödy Kálmán, Tompa Béla, Szigeti Irén, Kompóthy Gyula és László Andor járultak játékukkal a sikerhez. * (Bibó Lajos a rádióban.) Bibó Lajos, a kiváló író, a Budapesti Hirlap munkatársa, vasárnap délután 6 órakor a rádióban felolvassa. ,Jtem leszek jegyző“ című elbeszélését. * (A Budapest—Wien századszor.) Pénteken este ünnepelte a Kamaraszínház Szánlhó Armand és Szécsén Mihály nagysikerű víg- játékának, a „Budapest—Wien“ -nek századik előadását. A vidám darab zenéjét Carlo de Fries szerezte. A jubiláris előadás telt háza sokat tapsolta a szerzőket és a kitűnő együttes vezetötagjalt: Dayká Margitot, Fq'es Terít, Latabár Kálmánt és Békássy Istvánt. Színházi konfetti Bartók Béla hazaérkezett Londonból. Legközelebbi fellépése hétfőn este lesz az újságírók operaházi Liszt-díszhangversenyén, amelyen a kiváló zeneszerző és zongoraművész Liszt Halált&ncát játssza. * Nagy érdeklődés < nyilvánul meg az Uj Tháliá második eredeti bemutatója iránt, mely február S-án, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Kamara Színházban. A rendkívül érdekes színmű rendezése nagy feladatot rótt Pünkösti Andorra és nincs kizárva, hogy a lezárt színházak valamelyikét Felkai Ferenc Vágtája kelti uj életre. * Lehár Ferenc Franciaországban is o legnépszerűbb operettszerzö. Négym híres darabjával, a Víg özveggyel, a Luxemburg grófjával, a Frasquitával és tt Paganinivel nagyobb operettársulat járja a francia vidéki városokat. # A Theater an der Wien és a Városi Színház között tárgyalások folynak. Arról van szó, hogy február folyamán a bécsi színház együttese eljátszaná németül néhány estén át a Városi Színházban Ábrahám Pál Dzsajna cimü operettjét Mltsiko Meinl Tanakával a címszerepben. * Lagerlöf Zelma dráitiát ír „Göstá Bér* Iliig1 * című híres regényéből. * Nagy sikere van a bécsi Theater in der Josefstadtban Hans Müller uj vígjátékának, a Kis á-moll valcernek. A darab főhőse egy fiatal bécsi muzsikus —■ Edtho- fer Antal játssza, — aki Chopinnak álmodja magát és álmában végigéli a nagy lengyel zeneszerző és George Sand szerelmének történetét. A francia írónőt Kitty Stengel játssza Müller nagysikerű darabjában. * A Bufgszinhdz legközelebbi újdonsága Max Mell darabja, a „Spiel von den deutschen Ahnen” lesz. Hermann Röbbeling uj felfedezettje, Félix Steinböck lép fel a hősi vezető8zerepben. * Buday Dénes, a kitűnő zeneszerző, akinek szájnos operettje aratott sikert budapesti színpadokon, új operettlibretto megzenésítését fejezte be. Az új operett címe „Csárdás“., szövegét Szilágyi László Irta. A szerzők a Városi Színháznak szánják új müvüket. A tervek szerint a tavaszi évadban mutatja be a színház az új Buda.y-operettet, amelynek primadonnája Horthy Hanna lesz. * (A Babkó G.vemiekszínpad) február 2-án, Vasárnap délután 3 órakor tartja legközelebbi előadását a Budai Katolikus Kör (Főutca 63.) dísztermében. A kis művészek a Kalász királyfi című gyermekoperettet adják elő, amelynek kabarérészében sok tánc, ének és vidámság igér szórakozást az apróságoknak. A táncokat és az előad ást a Babkó Színpad vezetője, Kcrroda Miklósné tanította be. Jegyek már 50 filléres árban kaphatók a Budai Katói'kus Körben és telefonon előre rendelhetők 614—08 számon. * (Egyesség készül a Royal- és a Bethlen- téri Színház vezetősége és a színészek között.) A péntek délelőttre kitűzött választott bírósági ülést, amelyet a bezárt színházak színészei kértek a Rákosi Színházbérö Kft. ellen, a Színész-Szövetség hozzájárulásával elhalasztották. A színházak bérlői és színészei között egyezség készül. Megbeszélést tartottak, amelyen lehetőséget találtak a békés megoldásra, A társulat több tag'ával sikerült megállapodást találni a gázsi átrálékok rendezésére. A bérlők a Bethlentéri Színházat átadják a szülészeknek, minden bérfizetési kötelezettség nélkUL A Színész-Szövetség ellenőrzésével valószínűleg konzorciumos alapon kabarémüsorral nyílik meg ismét a Bethlentéri Színház. A Royal Színházba alkalmasint új pénzosoport vonul be és a Bethlentéri Színház foglalkoztatás nélkül maradt tagjait átszerzödtetik a körúti szinhá'ba. A Budapesti Színészek Szövetsége tárgyalási alapnak elfogadta ezt a megoldást, szempontja, hogy minél hamarább ismét műnkéi.oz juthassanak a kenyér nélkül maradt 1 színészek. Van remény tehát arra, hogy mind a két színház rövidesem folytathatja üzemét. 1 | ¥ Jjságirók dísz! íangversenye /■N ¥ BÍZ, L/perában letruár 3=án, Iiétlőn (él 8 órakor + Jegyek: a? Operában, Rózsavölgyinél, Koncertnél és az Újságírók Szanatórium Egyesületénél (Budapest, VII., Erzsébet-kőrut 9.) kaphatók. * (Nemzetközi zenei verseny.) Az Intercom tinental Studio (Newyork) nemzetközi zenei versenyt irt ki énekesek, zongora-, hegedű- és gordonkaművészek számára. Jelentkezést határidő február 10-ike. Versenylsmertetést személyesen naponta délután 3—5 óra között, postai úton pedig Intercontinental Studio budapesti ügyvezetösége Budapest, IX. kér, Bakáts-tér 6. címről kell kérni. * (A Fővárosi Operettszinház sorsa.)' X Fővárosi Operettszinház bérletére vonatkozó tárgyalások még ma sem fejeződtek be. Pásztor Lajos és Dénes Béla építész, az új vállalkozók, még nem Írták alá a bérleti szerződést, mert a színház épületének íöbérlőivel folytatott tárgyalásokkal egyidejűleg a színház megnyitó műsorára vonatkozólag tárgyalnak. Értesülésünk szeriDt addig a bérleti szerződést az új vállalkozók nem is kötik meg, amíg elsőrangú darabról és szereposztásról nem tudnak gondoskodni. * (Márciusra marad Mengelberg hangversenye.) Willem Mengelberg, a világhírű holland karmester Svájcban tartózkodik és onnan értesítette Hollandia budapesti követe, Van Hoorn utján a Filharmóniai Társaságot, hogy megbetegedett és február tO-re kitűzött budapesti hangversenyét nem tarthatja meg. A Filharmónia február 10-re kitűzött hetedik béjrleti hangversenyét március végére halasztja. A március 2-ára kitűzött nyolcadik bérleti hangverseny időpontja Dohnányi Ernő dr. elnök karnagy vezényletével és Jack Thibaud zongoraművész felléptével változatlan marad. ' * (Majd a Zsuzsi!...) Lakner Artur és Feleky László nagysikerű gyermekoperettje Dajbukát Ilona felléptével Lakner Bácsi Gyermekszínházában, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Vígszínházban kerül színre. TUDOMÁNY, IRODALOM (“) A La Fontaine Társaság ülése. A La Fontaine Társaság nagysikerű ünnepi ülést tartott a Tudományos Akadémia heti üléstermében Vikár Béla meleghangú elnöki megnyitójában a művelt világ gyászát hangsúlyozta V. György angol király el- húnyta alkalmából. Benedek Marcell tanulmányában az állítólag magyar származású Pierre Ronsard világirodalmi jelentőségét ismertette. Andersen Felicia két La Fontaine-mesét adott elő franciául, művészi alakítással. Schiffer vlán értékes tanulmányában megállapította Sibelius helyét éá jelentőségét a megifjodott zeneművészetben. Lindenmayer Antónia finnországi emlékeit adta elő a Kalevala százéves ünnepélyéről. Kelecsényi Ferenc és Faragó József titkárok a társasághoz beküldött érdekesebb kiadványokat, többek között a Ka- levipoeg-et és a Kalevala szerb fordítását ismertették. Az illusztris szereplők nívós számait a nagyszámú és előkelő közönség lelkes ünnepléssel jutalmazta. * (A Szinyei-Merse Pál-Társaság közgyűlése.) A Szinyei-Merse Pál-Társaság pénteken tartotta az Ernst-Múüeumban, Csók István elnöklésével, rendes évi közgyűlését, amelyen a Sziwyei-jutalmat Be- rény Róbert festőművésznek, a Nemes Mar- cell-tájképdíjat Vass Elemérnek „őszi este” című tájképéért és a Zichy Mihály grafikai dijat Buday Györgynek ítélte oda. A Becz- kói Biró Henrik által ez évben kitűzött két- zász pengős díjat Nagy Istvánnak ítélték „öregasszony” című képéért. A társaság Oltványi-Artinger Imre dr.-t, a Magyar Művészet szerkesztőjét rendes tagnak, Bajor Gizi színművésznőt pedig meghívott tagnak választotta még.
