Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

ÍTZ L* MAO Y A HTO R 5 ZTT G Vasárnap, DJ3C5 október 25: Kötöttáru feülöjilegessépelí, divatnyakkendőb, esernyők, téli alsóneisitiek, férfi dlvatkalapok, bőr» és kötöttkesztyfik, boka» védők,gumifŰzők» és melltartók. S'ÍV, VM: ft Fóliák Testvéreknél siker iránt, hogy a Pesti Hírlap 1879 junius 24-i száma mellékletén hangjegyekben leközölte Sza­badi hősi indulóját. (Hangszerelte Massenet Gyu­la, zongorára átírta Soum M.) Az utóbbi név azon­ban elírás, mert Louis Soumis volt ennek az is­meretlen urnák a neve, az M. pedig Monsieur-t akart jelenteni. Ez megállapítható arról a nyom­tatott példányról, amelyet Gárdonyi Zoltán mint „Editions simplifiée“-t a Magyar Nemzeti Muze­um hangjegy gyűjteményében talált. Mind ez, mind pedig Massenet zenekari kiadványa „Liszt abbé­nak“ van ajánlva. Az utóbbinek címlapja igy szól: A l'Abbé Liszt. Marche Hérojque de Szabadi, exécuté pour le jgre fois au grand Festival de l'Opéra au Bénéfice des inondés de Szegedin, .T, Massenet. Paris, G. Hartmann, Edifeur. (Egy pél­dánya megvan 621. szóm alatt a Szeged Városi Zeneiskola kottatárában is.) Hogy Massenet remekműve Szabadi török-ma­gyar indulójából készült, már a címből is nyil­vánvaló. De hogy Liszt ,,Revive Szegedin !“-je most már valóban a Szabadi—Massenet-féle hősi indulónak átirása-e, azt mindaddig, amig Liszt szerzeményéből egy példány elő nem került, teljes bizonyossággal megállapítani nem lehetett. Csak következtetni lehetett erre Lisztnek Gourienhez 1879 júliusából (a nap és a hely ismeretlen) irt le­veléből. E levél a „Revive Szegedin!“ keletkezésé­nek harmadik' forrása s egyben Liszt cselekvő magyarságának egyik újabb és eddig figyelemre nem méltatott dokumentuma. Kivonatosan igy szól: „Egyáltalán nem kételkedem annak a hősi indulónak kiválóságában, amelyre a m a - gyar-motlvum ihlette Massenet urat... A magyar zenét illetően barátaim azt állítják, hogy eléggé közreműködtem elterjesztésében: mintegy tizenöt rapszódia (közülük 6 zenekar számára), a Koronázási mise, a Hungária cí­mű szimfonikus költemény és több Magyar induló bizonyságot tesz a művészetben kifej­tett tevékeny hazafivá romról. Bizonyos, ma­gyar tulajdonságok, szomorúak és nemesek, velem születtek, és szivem teljességével adom hozzájuk azt a kevés tehetséget, amelyet több mint 50 esztendő szakadatlan munkájával sze­reztem. — Szívélyesen köszönöm kedves aján­dékát, a párisi opera Szeged javára rende­zett ünnepélyének illusztrált műsorát. Az íz­lés és a szellemi élet nagy fővárosához méltó sikere és eredménye volt. — Kedves Gouzien Ur, méltóztassék a Revive Szegedin! kis át­írásommal, valamint az azt követő sorokkal, tetszése szerint rendelkezni.“ (Briefe VIII. 352.) Úgy látszik, Gouzien rendelkezett is, mert Liszt átiratát még 1879-ben a „Ménestrel (Heugel)“ régnél Párisban kiadta ..a szegedi árvízkárosul­tak javára“ (Raabe I, 311). Haraszti Emil most fáradozik rajta, hogy egy példányt felkutasson belőle valahol Parisban, mert Lisztnek ebből a nyomtatásban is megjelent átírásából egyetlen példányt sem sikerült sem a budapesti Magyar Nemzeti Muzeum, sem a weimari Liszt-Muzeum, sem a berlini Preussisehe Staatsbibliothek hang- jegygyiijteményeiben fellelni. Gárdonyi Zoltán ki­váló fiatal zenetörténészünk: is hiába kutatott utána. Az ő berlini doktorértekezése (Die ungari­schen Stileigentümlichkeiten in den musikalischen Werken Franz Liszts, Ungarische Bibliothek I. 10. 1931) valójában a „Revive Szegedin!“ keletke­zésének negyedik forrása. Raabe azonban azt is feljegyezte, hogy a „Re­vive Szegedin!“ eredeti kézirata és másolata Liszt javításaival megvan Göllcrich tulajdonában, Ar­mand Gouziennek ajánlva. Miután Göllerich 1023- h.in meghalt, özvegyéhez, a magyar származású Voigt Gizellához, fordultunk. A nagy művésznő Linzben a Bruckner-Konservatorium tanára és mint Liszt-tanítvány junius 6-án Budapesten ját­szott Liszt zongoráján a Magyar Nemzeti Múze­umban az emlékkiállítás megnyitása alkalmából. Göllerjchné azonban minden fáradsága ellenére január óta nem tudta megtalálni férje hagyatéká­ból a „Revive Szegedin !“-t. Már-már le kellett ten­nünk róla, hogy Liszt átírását egybevethessük Mas­senet Szabadi-féle magyar indulójának hangszere­lésével, amikor ma e cikkünk írása közben nagy meglepetésünkre megérkezett Linzből az o]y nagy <•■ deklődésse] várt küldemény. Göllerickné — mint írja — megfeledkezett róla. hogy két évvel ehetőt: k n-ácsonyra Vesztfáliában férjnél levő leányának ajándékozta. A küldemény két hangjegyet tartalmazott. Az egyik Liszt sajátkezű, eredeti fogalmazványa, a másik pedig ennek tisztézaia. amelvet a mester leiraiot^de az előadási és egyéb jeleket már saját­kezűig irta bele, majd címlapot irt hozzá a kö­vetkező szöveggel: Revive Szegedin! Marche liongroise de Szabady, nrehestrée par J. Massenet, transerite pour piano par F. Liszt. Egybevetve ezt a címet Raabe fent közölt címével, arra a kö­vetkeztetésre kell jutnunk, hogy Raabe talán még­is a nyomtatott példányról irta le a címet. Körülbelül rekontsruálni leeht most már Liszt­nél a szerzemény keletkezését. Amikor megkap­hatta Gouzientől Massenet nagyhatású szerzemé­nyét a szegediek javára Párisban rendezett ope­rai ünnepély műsorával, ez annyira megragadhat­ta, hogy zongorára átírta és annak az „Ujhodj meg Szeged!“ címet adta. Mig azonban Massenet Szabadi nem nagykoncepciőju, de mindenesetre ötletes és fordulatos indulóját valósággal Berlioz Rákóczi-indulója módjára átkomponálta, addig Liszt Mass epet-tői függetlenül szabadon feldolgoz­ta zongorára, hozzáadva a maga liszti zseniali­tását, amely elejétől fogva csakúgy árad az egész­ből. • Ami pedig Liszt „Szegedy Csárdás“-át illeti, Gárdonyi szerint (i. m. 22) a weimari Liszt-Mu­zeum Ms. 7. 12 jelzésű kéziratához tartozó lapok egyikén található, de pem Liszt kézírásával. A melódia Lisztnél a ki nem adott és korábban 20* iknak számozott rapszódiáiban fordul elő először, később pedig a XII. magyar rapszódia „Stretta“ részének 25. és következő ütemeiben. Mindkét fel­dolgozásban olyan motívumok vannak a téma kö­rül, amelyek „A csikós“ című népszínművének Szerdahelyi Józseftől eredő zenéjében (1847) is szerepelnek. Magának a „Szegedy Csárdásának dallama is megvan, bár nem ezzel a címmel. „A csikós“ második felvonásának 12. táncában. Liszt a dallamot egyik vázlatkönyvének a tanúsága sze­rint (weimari Liszt-Muzeum Ms. N 5, S. Hl, „Eris- ka“) a cgiánvok játéka nyomán jegyezte fel elő­ször. (Gárdonyi, Ungarische Jahrbücher X, 1930- 291.) Szegeden, ahol nemrég még azt som tudták, hogy mily súlyos tízezrekkel sietett Liszt Ferenc szerencsétlen honfitársainak a segítségére, mind­eddig ismeretlen volt, hogy a mester két szerze­ményében is örök emléket állított Szeged városá­nak. Példátlan olcsóság a BARACS DIVATHÁZBAN? sereit somos annmi) gönciéi a ffcriicm-icüdö soo ezer pengője körül A. kUzséq a végső katasztrófa előtt meg lag a dia a 60 e/er pengős kölcsön felvételéi, a vármegye utasította az összeg felvételére és a moratórium biztosítására (A Délma gyár ország makói tudósító iától.) A deezki Gerliczvbirtok parcellázásával kap- csolatosan súlyos bonyodalmakba került * az utóbbi időben Szőreg község. A község annak­idején 400 holdas legelőt vásárolt az urada- dalomból és a vétel folytán 300.000 pengővel lett a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár adó­sa. A kölcsön akkor váltókölcsön volt, amelvet hosszú lejáratú kölcsönné akartak átalakítani. A hitelműveletnek akadálvai támadtak, maid a bank a község tartozásának jórészét báró Gerliczy Félix részér* engedményese. akitől viszont per utján nővérei nyertek jogosítványt, illetve követelési logot az összeg nagvobb ré­szére. A község e hitelművelete ekkor már megle­hetősen bonyolulttá vált, tekintve, hogy a Gerliczy Félix báró részére iáró összeget a báró édesanyjának tartási kötelesettséae. a nővérek által elperelt összeget pedig azok hi­telezői terhelték s többrendbeli ügygondnokok jutottak az ügyekben szerephez. A község 1933-ban a hitelezőkkel eayezséaet kötött, amelyben vállalta, hogy tartozását három év alatt rendezi. Akkor is az volt ennek az egyez­ségnek az alapja, hogy a község hosszú lejá­ratú kölcsönkénven szerzi meg a 300.000 pen­gőt s ebből elégíti ki azután a. bankot, a bá­rót és nővéreit. A hosszú lejáratú kölcsön szerzésére _ irá­nyuló igyekezet azonban meddő maradt és el­következett a három éves határidő lejárta, au­gusztus 21-e. A községnek fizetnie kellett vol­na. de nem volt miből. A hitelezők a várme­gyéhez fordultak s azóta a makói vármegye­házán, azután pedig az illetékes minisztériu­mokban, valamint a Pénzintézeti Központban is a tárgyalások és megbeszélések egész sora foglalkozott Szőreg súlyos problémájával. Amig a község ügvét a legnagyobb igyeke­zettel igyekeztek dűlőre juttatni, a községben mindjobban elhatalmasodott az a vélemény, hogy a bajon nem lehet segíteni, hagyni kell a dolgokat menni a maga utján, árverezzék el a ley élőt erilletet. Ez a szőregi „közvélemény“ annyira általánossá vált, hogv amikor a vár­megye vezetőségének hosszas tárgyalások után sikerül* a katasztrófát elhárítani alkalmas megoldást találni olyképpen, hogy a Szeged- CsoQgrádi Takarék 60.000 pengős kölcsönt fo-' lyóelt a községnek, amellyé! egvelpre haladé-' kot nyer a többi hitelezőknél, a község képvi­selőtestülete megtagadta a kölcsön felvételét. Szőreg község főjegyzőié megfellebbezte ezt a határozatot és Csan’ád vármegye kisgviilése szombaton rendkívüli ülést tartott az ügy tár­gyalására. A kisgyülós megállapította, hogy. a község képviselőtestületének 'lutasitó határo­zata a községül a veszteséges pereknek, nem­csak az adósságra vásárolt legelöteriilet eh vesztésének, de egyéb ingatlanai dobra kerülé­sének is tenné ki. Ezért elhatározták, hogv a község jogkörébe beavatkozva, utasítják a képviselőtestületet, hogy a 60.000 pengős köl­csönt vegye fel és epnek segítségével biztosítsa hitelezőinél a vármegye vezetősége által meg­szerzett moratóriumot, amely idő alatt a köz­ség anyagi probémáia rendezhetővé válik. Ugyanekkor a község számára a vármegye vezetőségének közbenjárására az Országos Közigazgatási Alap 15.000 pengő kamatmen­tes kölcsönt folyósított. A szőregi községi képviselőtestület, amikor a 60.000 pengős bankkölcsön felvételére vonatkozó felszólítást elutasította, ezt a kamatmentes kölcsönt már hajlandó volt felvenni, A kisgvülés az errevo- natkozó közgyűlési határozatát azután meg is erősítette. Szegediek szállodája Pesten a METROPOLE Rákóczi ut 58. a város szivében 150 szobás modern családi szál­loda minden kényelemmel. K á- véházában Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A János Vitéz Sörözőben a rádióból közismert Farkas Béla és tempós cigányai .ját­szanak esténként. A gyönyörű Télikertben délután és este tánc. V i r á n y amerikai rádió­zenekara, Nagy Mária énekel. Lannnk olvadóinak lemérsékelt szobaéspenzióírak. Tel. 1-389-50

Next

/
Thumbnails
Contents