Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

ÍTZ L* MAO Y A HTO R 5 ZTT G

Vasárnap, DJ3C5 október 25:

Kötöttáru feülöjilegessépelí, divatnyakkendőb, esernyők, téli alsóneisitiek, férfi dlvatkalapok, bőr» és kötöttkesztyfik, boka» védők,gumifŰzők» és melltartók. S'ÍV, VM:

ft

Fóliák Testvéreknél

siker iránt, hogy a Pesti Hírlap 1879 junius 24-i száma mellékletén hangjegyekben leközölte Szabadi hősi indulóját. (Hangszerelte Massenet Gyula, zongorára átírta Soum M.) Az utóbbi név azonban elírás, mert Louis Soumis volt ennek az ismeretlen urnák a neve, az M. pedig Monsieur-t akart jelenteni. Ez megállapítható arról a nyomtatott példányról, amelyet Gárdonyi Zoltán mint „Editions simplifiée“-t a Magyar Nemzeti Muzeum hangjegy gyűjteményében talált. Mind ez, mind pedig Massenet zenekari kiadványa „Liszt abbénak“ van ajánlva. Az utóbbinek címlapja igy szól: A l'Abbé Liszt. Marche Hérojque de Szabadi, exécuté pour le jgre fois au grand Festival de l'Opéra au Bénéfice des inondés de Szegedin, .T, Massenet. Paris, G. Hartmann, Edifeur. (Egy példánya megvan 621. szóm alatt a Szeged Városi Zeneiskola kottatárában is.)

Hogy Massenet remekműve Szabadi török-magyar indulójából készült, már a címből is nyilvánvaló. De hogy Liszt ,,Revive Szegedin !“-je most már valóban a Szabadi—Massenet-féle hősi indulónak átirása-e, azt mindaddig, amig Liszt szerzeményéből egy példány elő nem került, teljes bizonyossággal megállapítani nem lehetett. Csak következtetni lehetett erre Lisztnek Gourienhez 1879 júliusából (a nap és a hely ismeretlen) irt leveléből. E levél a „Revive Szegedin!“ keletkezésének harmadik' forrása s egyben Liszt cselekvő magyarságának egyik újabb és eddig figyelemre nem méltatott dokumentuma. Kivonatosan igy szól:

„Egyáltalán nem kételkedem annak a hősi indulónak kiválóságában, amelyre a m a - gyar-motlvum ihlette Massenet urat... A magyar zenét illetően barátaim azt állítják, hogy eléggé közreműködtem elterjesztésében: mintegy tizenöt rapszódia (közülük 6 zenekar számára), a Koronázási mise, a Hungária című szimfonikus költemény és több Magyar induló bizonyságot tesz a művészetben kifejtett tevékeny hazafivá romról. Bizonyos, magyar tulajdonságok, szomorúak és nemesek, velem születtek, és szivem teljességével adom hozzájuk azt a kevés tehetséget, amelyet több mint 50 esztendő szakadatlan munkájával szereztem. — Szívélyesen köszönöm kedves ajándékát, a párisi opera Szeged javára rendezett ünnepélyének illusztrált műsorát. Az ízlés és a szellemi élet nagy fővárosához méltó sikere és eredménye volt. — Kedves Gouzien Ur, méltóztassék a Revive Szegedin! kis átírásommal, valamint az azt követő sorokkal, tetszése szerint rendelkezni.“ (Briefe VIII. 352.)

Úgy látszik, Gouzien rendelkezett is, mert Liszt átiratát még 1879-ben a „Ménestrel (Heugel)“ régnél Párisban kiadta ..a szegedi árvízkárosultak javára“ (Raabe I, 311). Haraszti Emil most fáradozik rajta, hogy egy példányt felkutasson belőle valahol Parisban, mert Lisztnek ebből a nyomtatásban is megjelent átírásából egyetlen példányt sem sikerült sem a budapesti Magyar Nemzeti Muzeum, sem a weimari Liszt-Muzeum, sem a berlini Preussisehe Staatsbibliothek hang- jegygyiijteményeiben fellelni. Gárdonyi Zoltán kiváló fiatal zenetörténészünk: is hiába kutatott utána. Az ő berlini doktorértekezése (Die ungarischen Stileigentümlichkeiten in den musikalischen Werken Franz Liszts, Ungarische Bibliothek I. 10. 1931) valójában a „Revive Szegedin!“ keletkezésének negyedik forrása.

Raabe azonban azt is feljegyezte, hogy a „Revive Szegedin!“ eredeti kézirata és másolata Liszt javításaival megvan Göllcrich tulajdonában, Armand Gouziennek ajánlva. Miután Göllerich 1023- h.in meghalt, özvegyéhez, a magyar származású Voigt Gizellához, fordultunk. A nagy művésznő Linzben a Bruckner-Konservatorium tanára és mint Liszt-tanítvány junius 6-án Budapesten játszott Liszt zongoráján a Magyar Nemzeti Múzeumban az emlékkiállítás megnyitása alkalmából. Göllerjchné azonban minden fáradsága ellenére január óta nem tudta megtalálni férje hagyatékából a „Revive Szegedin !“-t. Már-már le kellett tennünk róla, hogy Liszt átírását egybevethessük Massenet Szabadi-féle magyar indulójának hangszerelésével, amikor ma e cikkünk írása közben nagy meglepetésünkre megérkezett Linzből az o]y nagy <•■ deklődésse] várt küldemény. Göllerickné — mint írja — megfeledkezett róla. hogy két évvel ehetőt: k n-ácsonyra Vesztfáliában férjnél levő leányának ajándékozta.

A küldemény két hangjegyet tartalmazott. Az

egyik Liszt sajátkezű, eredeti fogalmazványa, a

másik pedig ennek tisztézaia. amelvet a mester

leiraiot^de az előadási és egyéb jeleket már sajátkezűig irta bele, majd címlapot irt hozzá a következő szöveggel: Revive Szegedin! Marche liongroise de Szabady, nrehestrée par J. Massenet, transerite pour piano par F. Liszt. Egybevetve ezt a címet Raabe fent közölt címével, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy Raabe talán mégis a nyomtatott példányról irta le a címet.

Körülbelül rekontsruálni leeht most már Lisztnél a szerzemény keletkezését. Amikor megkaphatta Gouzientől Massenet nagyhatású szerzeményét a szegediek javára Párisban rendezett operai ünnepély műsorával, ez annyira megragadhatta, hogy zongorára átírta és annak az „Ujhodj meg Szeged!“ címet adta. Mig azonban Massenet Szabadi nem nagykoncepciőju, de mindenesetre ötletes és fordulatos indulóját valósággal Berlioz Rákóczi-indulója módjára átkomponálta, addig Liszt Mass epet-tői függetlenül szabadon feldolgozta zongorára, hozzáadva a maga liszti zsenialitását, amely elejétől fogva csakúgy árad az egészből.

•

Ami pedig Liszt „Szegedy Csárdás“-át illeti,

Gárdonyi szerint (i. m. 22) a weimari Liszt-Muzeum Ms. 7. 12 jelzésű kéziratához tartozó lapok

egyikén található, de pem Liszt kézírásával. A melódia Lisztnél a ki nem adott és korábban 20* iknak számozott rapszódiáiban fordul elő először, később pedig a XII. magyar rapszódia „Stretta“ részének 25. és következő ütemeiben. Mindkét feldolgozásban olyan motívumok vannak a téma körül, amelyek „A csikós“ című népszínművének Szerdahelyi Józseftől eredő zenéjében (1847) is szerepelnek. Magának a „Szegedy Csárdásának dallama is megvan, bár nem ezzel a címmel. „A csikós“ második felvonásának 12. táncában. Liszt a dallamot egyik vázlatkönyvének a tanúsága szerint (weimari Liszt-Muzeum Ms. N 5, S. Hl, „Eris- ka“) a cgiánvok játéka nyomán jegyezte fel először. (Gárdonyi, Ungarische Jahrbücher X, 1930- 291.)

Szegeden, ahol nemrég még azt som tudták, hogy mily súlyos tízezrekkel sietett Liszt Ferenc szerencsétlen honfitársainak a segítségére, mindeddig ismeretlen volt, hogy a mester két szerzeményében is örök emléket állított Szeged városának.

Példátlan olcsóság a BARACS DIVATHÁZBAN?

sereit somos annmi) gönciéi a ffcriicm-icüdö soo ezer pengője körül

A. kUzséq a végső katasztrófa előtt meg lag a dia a 60 e/er pengős kölcsön felvételéi, a vármegye utasította az összeg felvételére és a

moratórium biztosítására

(A Délma gyár ország makói tudósító iától.) A deezki Gerliczvbirtok parcellázásával kap- csolatosan súlyos bonyodalmakba került * az utóbbi időben Szőreg község. A község annakidején 400 holdas legelőt vásárolt az urada- dalomból és a vétel folytán 300.000 pengővel lett a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár adósa. A kölcsön akkor váltókölcsön volt, amelvet hosszú lejáratú kölcsönné akartak átalakítani. A hitelműveletnek akadálvai támadtak, maid a bank a község tartozásának jórészét báró Gerliczy Félix részér* engedményese. akitől viszont per utján nővérei nyertek jogosítványt, illetve követelési logot az összeg nagvobb részére.

A község e hitelművelete ekkor már meglehetősen bonyolulttá vált, tekintve, hogy a Gerliczy Félix báró részére iáró összeget a báró édesanyjának tartási kötelesettséae. a nővérek által elperelt összeget pedig azok hitelezői terhelték s többrendbeli ügygondnokok jutottak az ügyekben szerephez. A község 1933-ban a hitelezőkkel eayezséaet kötött, amelyben vállalta, hogy tartozását három év alatt rendezi. Akkor is az volt ennek az egyezségnek az alapja, hogy a község hosszú lejáratú kölcsönkénven szerzi meg a 300.000 pengőt s ebből elégíti ki azután a. bankot, a bárót és nővéreit.

A hosszú lejáratú kölcsön szerzésére _ irányuló igyekezet azonban meddő maradt és elkövetkezett a három éves határidő lejárta, augusztus 21-e. A községnek fizetnie kellett volna. de nem volt miből. A hitelezők a vármegyéhez fordultak s azóta a makói vármegyeházán, azután pedig az illetékes minisztériumokban, valamint a Pénzintézeti Központban is a tárgyalások és megbeszélések egész sora foglalkozott Szőreg súlyos problémájával.

Amig a község ügvét a legnagyobb igyekezettel igyekeztek dűlőre juttatni, a községben mindjobban elhatalmasodott az a vélemény, hogy a bajon nem lehet segíteni, hagyni kell a dolgokat menni a maga utján, árverezzék el a ley élőt erilletet. Ez a szőregi „közvélemény“ annyira általánossá vált, hogv amikor a vármegye vezetőségének hosszas tárgyalások után sikerül* a katasztrófát elhárítani alkalmas megoldást találni olyképpen, hogy a Szeged- CsoQgrádi Takarék 60.000 pengős kölcsönt fo-' lyóelt a községnek, amellyé! egvelpre haladé-' kot nyer a többi hitelezőknél, a község képviselőtestülete megtagadta a kölcsön felvételét.

Szőreg község főjegyzőié megfellebbezte ezt

a határozatot és Csan’ád vármegye kisgviilése szombaton rendkívüli ülést tartott az ügy tárgyalására. A kisgyülós megállapította, hogy. a község képviselőtestületének 'lutasitó határozata a községül a veszteséges pereknek, nemcsak az adósságra vásárolt legelöteriilet eh vesztésének, de egyéb ingatlanai dobra kerülésének is tenné ki. Ezért elhatározták, hogv a község jogkörébe beavatkozva, utasítják a képviselőtestületet, hogy a 60.000 pengős kölcsönt vegye fel és epnek segítségével biztosítsa hitelezőinél a vármegye vezetősége által megszerzett moratóriumot, amely idő alatt a község anyagi probémáia rendezhetővé válik.

Ugyanekkor a község számára a vármegye vezetőségének közbenjárására az Országos Közigazgatási Alap 15.000 pengő kamatmentes kölcsönt folyósított. A szőregi községi képviselőtestület, amikor a 60.000 pengős bankkölcsön felvételére vonatkozó felszólítást elutasította, ezt a kamatmentes kölcsönt már hajlandó volt felvenni, A kisgvülés az errevo- natkozó közgyűlési határozatát azután meg is erősítette.

Szegediek szállodája Pesten a

METROPOLE

Rákóczi ut 58. a város szivében 150 szobás modern családi szálloda minden kényelemmel. K á- véházában Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A János Vitéz Sörözőben a rádióból közismert Farkas Béla és tempós cigányai .játszanak esténként. A gyönyörű Télikertben délután és este tánc. V i r á n y amerikai rádiózenekara, Nagy Mária énekel.

Lannnk olvadóinak lemérsékelt

szobaéspenzióírak. Tel. 1-389-50