Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
i t Ho! született Petőfi? Ez a kérdés izgalja most a kedélyeket országszerte. Nem a tudományos és írói körök kéíségeskednek, mert hiszen ezek előtt már 42 esztendő óta tudott dolog, hol született népdal-költészetünk halhatatlan óri- J ása, — Félegyháza és Szabadszállás akarják I tőlünk mindenáron elvitatni azt a tagadul hatatlanul irigylésre méltó dicsőséget, mely ; a világ minden táján szétszóródva élő ma- ! gyarság hálás kegyelete révén a költő szü- ! letési helyéhez : Kiskőröshöz fűződik. A história már 1880-ban végleg és í jogérvényesen Kiskőrös javáfa dönlötíe el I ezt a már akkor is hét város által vitatott | kérdést, mest azonban, hogy Petőfi szüle- | tésének századik évfordulója köszöntött ránk, ! Félegyháza és Szabadszállás ismét izgágás- I kodnak s főként Félegyháza bizonyítgatja j nem is annyira ténybeli argumentumokkal, | talán inkább kézzel-lábbal, hogy Petőfi Kiskunfélegyházán szüleied. Hasztalan írják és erösitgetik a lapok, hogy Kiskőröstől a dicsőséget semmi féle utón módon elvitatni nem lehet, a Félegyháziak még a napnál is világosabb igazság sárba tiprásától sem riadnak vissza, hogy megtévesszék a közvéleményt s maguknak kaparinthassák meg a segesvári Petőfi-szobrot. A derék Félegyháziaknak ez a céltalan erőlködésre megszólalásra birta már dr. Ferenc/.i Zoiiáu egyeíemi tanárt, a Petófi- társaság aielnökét is, aki a napi sajtó utján legutóbb már nyilatkozott ez ügyben s a történelmi igazságnak megfelelően Kiskőrösnek jutatta a dicsőség örökéletü pálmáját, Félegyhsza azonban énnek dacára is tovább izgatja megtéveszteni szánt kommünikéivel a magyar közvéleményt s miként valami modern Don Quijötte, jobb ügyhöz méltó buzgalommal tovább viaskodik az ellenségnek hitt-vitorlás szélmalommal. Kiskőrös község közönsége azonban nyugodt lehet. Petői születési helyéi tőlünk immár elvitatni nem lehet s miénk lesz » segesvári Peíőíi-szobor is. Ezt a megnyugtatást célozza az a levél is, melyet Ferenczi Zoltán egyetemi , tanár, a legalaposabb és legkiválóbb Pelófi- éieírajz Írója, intézett a napokban Zoltán János takarékpénztári igazgatóhoz, a Petőíi- kulíusznak itt Kiskőrösön egyik legrégibb és leghivatottabb művelőjéhez. Ferenci Zoltán a Petőfi-társaság elnöke egyébként szó- ról-szóra a következőket írja levelében: .Rendkívül csodálkoznom kell, hogy a költő születése helyéről mindegyre fölvetődik a vita, mert hiszen, hogy Kiskőrösön született, rég el van döntye.“ Én e vitáról nemcsak .éieírajzom“-bau irok bőven, hanem egy külön értekezést is irtain „A Petőfi szülővárosáról folyt viták“ c. alatt a Peíőfi- muzeum VII. kötetében. Ezek teljesen eldöntik a kérdést. Itt kétség nem lehet. De hát az emberek nem hagyják magukat és vélt igazukat. Ezen nem segíthetünk. Most egy lapból látom, hogy szabadszállási rokonok is újra megszólalnak. Ezek a költőt öccsével cserélik fel, ki tényleg Szabadszálláson született. A Petőfi születése házát nem 1882-ben, hanem 1880-ban (okt 17.) vette át a Petőfi-társaság és ekkor Kiskőrösön egy szép és lelkes ünnep volt, melyen a Petőfi-társaság is megjelent . . .“ A- segesvári Petőfi-szobor odaítélését illetőleg is irt ugyancsak dr. Ferenczi Zoltán egy másik levelet Melczer Gyula főszolgabíróhoz, mint a kiskőrösi Petöfi-szof
