Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
r Tetőérett orgyilkos áttett 6tette meg ). Cipót császár Ha végig tekintünk szerencsétlen fcazánk történetén, gyakran fordulnak elő abban olyan események, különösen a Habsburgok uralkodása idejében, melyeknél önkénytelenül felmerül bennünk az a kérdés, vájjon hogyan alakult volna Magyarország további sorsa, ha egyik vagy másik tragédia nem sújtja a nemzetet. Ezek a gondolatok foglalkoztatnak bennünket akkor is, ha végig lapozva a történelmet, eljutunk a szigetvári hős hasonló nevű dédunokájának, gróf Zrínyi Miklósnak nevéhez, aki nemcsak mint költő, hanem mint európai hirü hadvezér is korának egyik legnagyobb politikai tekintélye volt: 1820 május elsején született, atyja György gróf, anyja Széchy Magdolna. Családi tradíció náluk az összeütközés a kétszínű, magyar gyölölő bécsi udvarral és a császári hadvezérekkel. Atyját, alig 28 éves korában méreg által Wallenstein pusztítja el, neki Monteccuc- coli lesz halálos ellensége, öccsét, Pétert 1671-ben törvényes Ítélet nélkül a bécsi udvar végezteti ki. Ugyanigy járnak a magyar szabadságmozgalomnak többi vezérei is, többek között Nádasdy Ferenc országbíró és Frangepán Ferenc. A bécsi udvar szemében a leggyülöl- tebb magyar főur mindenesetre Zrínyi Miklós volt, vele azonban nyíltan nem mertek végezni, mert hiszen a törökön aratott győzelmei az egész keresztény világ bámulatát és szeretetét biztosította neki. VII. Sándor pápa apostoli áldását küldi neki a kereszténység vé- delmezéséért, XIV. Lajos Francia királynak baráti jóindulatát birja, IV. FiXlöp spanyol király pedig az aranygyapjas renddel ajándékozza meg. Az 165ő-ki országgyűlésen III. Fer- dinánd biztosítani kívánja családja javára a trónöröklést, de Zrínyi, mint a nemzeti párt vezére, megmenti a nemzet szabad királyválasztó jogát. Mi sem természetesebb, hogy ezzel a lépéssel teljesen felégeti a hidat maga mögött és ellenségei most már csak az x. alkalomra várnak, hogy őt feltűnés Irta: Terenczy kottán nélkül elpusztíthassák. A nádor-választásnál mellőzik, a török ellen segítséget nem kap, várát lerombolják es a szégyenletes vasvári békét a magyarságra nézve lealázó feltételekkel megkötik Zrínyi tudta nélkül. Zrínyi elkeseredése eléri tetőpontját; forrón szeretett hazáját a'végromlás szélén látja, elhatározza, hogyha kell, még lázadás és a külföld segítségével is lerázza a gyűlölt Habsburg dinasztiát a nemzet nyakáról és a koronát XIV. Lajosnak ajánlja fel. A francia király nem fogadja el a magyar trónt, de támogatást Ígér Lipót ellenében és Velence közbenjárására felszólítja Zrínyit, hajlandó-e a magyar koronát saját fejére tenni? Zrínyi habozott, bár alkalmasabb jelölt nálánál nem volt az országban. Pártján állott a nádor, az ország prímása, az országbíró és a fönemesség nagyobbik fele. Dacára, hogy -a külfölddel való tárgyalás a legnagyobb titokban folyt, az udvar mégis neszét vette a készülő eseménynek. Gyors cselekvésre szánta el magát a császár. Magához rendelte Bécsbe a nemzet nagyjait, köztük természetesen Zrínyit is, hogy állítólag megbeszélje velük az ország ügyeit. Zrínyi nehezen szánta el magát a bécsi útra, tanácskozott meghitt embereivel, végül is igaza érzeteben s főleg hogy gyávának ne tartsák, elhatározta, hogy felmegy. Sorsa azonban ekkor már meg volt pecsételve Jelszava : Sors hona, nihil üluid — csak jó szerencse kell, semmi más — szomorúan rácáfolt ez egyszer a hős törökverőre. Két. nappal az elutazás előtt, tehát 1664 november 18-án ebéd után 2 óra tájban, Zrínyi vadászatra indul Csáktornyáról meghitt barátaival a kur- sáneci erdőbe. A felbérelt gyilkos ekkor már ott settenkedett körülötte s csak az alkalmat leste, hogy végezhessen vele. Hideg novemberi délután volt. Zrínyi mellett a kocsiban erdélyi vendége, a fiatal Bethlen Miklós és meghitt embere, Vilnijédy soproni ügyvéd ültek. Zrínyi az egész utón jókedvűen beszélgetett társaival, majd egy mesét mond nekik, melyben az erűiig viszi a szegény embert a pokolba, útközben a szegény ember találkozik egy pajtásával, aki sopánkodni kezd komája szomorú sorsa fölött. Az áldozat ráripa- lcodik : mit búsulsz kenyeres, csak sokkal jobb, ha engem visz az ördög, mint ha ráadásul még nekem kellene őt cipelnem. Zrínyinek ekkor már csak 3—4 órája volt hátra az életéből. Közben megérkeznek a vadászat színhelyére, Zrínyi leveti nagy szőr- csizmáit, rövid puskáját magához véVp, szokásához híven egyedül hajtja a Vad nyomát az erdőben. Csakhamar leterit egy hatalmas vadkant, társai szintén lőnek egyet, visz- szatér a hintához és már indulnak visszafelé. Ekkor jelentkezik fátuma Páka István (mások szerint Paka), Zrínyi egyik jágere, akit nemrégibe fogadott szolgálatába, csak oda áll a kocsi elé cs horvátul mondja : Én egy vadkant sebesitettem, mentem a vérén, ha utána mennénk, elveszthetnek. — Zrínyi, mint szenvedélyes vadász, leugrik a kocsiról és látva, hogy Bethlen Miklós Zichy Pállal együtt vele akarnak menni, visszatartja őket mondván: öcsém uraim, kegyelmetek csak maradjanak itt. Majd Vilnyédynek és Gv.zmics kapitánynak : csak beszélgessenek kegyelmetek itt uramöcséimmcl, csak meglátom, mit mond ez a bolond (a Póka), mindjárt visszajövök.. Lóra kap és Póka után nyargal. Élve nem látta többé senki ezután. Mi történt Zrínyi és Póka jáger között. az erdő mélyén, hogyan ment végbe a tragédia, ez természetesen kettejük titka maradt. De lehetetlen, hogy a rcttenhctetlen bátorsógu és nagy erejű főur, ki puskával és vadászkéssel volt felszerelve, ily könnyű szerrel áldozatul essen egy megsebesített vadkannak. Cscretj Mihály így Írja le az esetet: az elleníjdaas bécsi kormány nem merCL csodctszaructs nyomában (Márton Ferenc rajta) CL költő Irinyi fatálának története vén Zrínyi ellen nyíltan fellépni, nagy fizetéssel egy német jágert fogadott, ki Zrínyi szolgálatára kötelezvén magát, mindig kereste az alkalmat, hogy őt valahol ineglőhesse. Ami nem is késeit, mert a kursánccl vadászat alkalmával csakugyan sikerült semmi rosz- szat sem gyanitó urát a félhomályos, sürü erdőbe becsalni, s a tanuk nélküli alkalmat felhasználván, őt golyójával icterileni. A vadkannak azután könnyű dolga volt a halálra sebzett bánra rohanni és fejét borzalmas módon agyaraival szétroncsolni. Galcazzo Qualdo Priorato olasz történész is a/.i bizonyltja munkájában, hogy Zrínyi fejében a golyót megtalálták. Mese az, hogy a szerencsétlenül járt Zrínyi a merénylet után még felállott volna és zsebéből valami íácskát elővéve, borzalmas sebeinek vérzését azzal akarta volna clállitani. Az igazság az, hogy Zrínyit orozva agyonlőtték, a vadkan pedig a hátára ugrott és csak lövésekkel lehetett onnét elriasztani. A holtletest azután kocsira helyezik és megindul a szomorú menet a hideg, ködös novemberi éjszakában Csáktornya felé. A bécsi udvar nagy örömmel fogadta Zrínyi halála lilret, bár sietett az özvegynek mély részvétét kifejezni, az egész országban mindenki meg volt róla győződve, hogy a kamarllla tetette el láb alól halálosan gyűlölt ellenfelét. Hogy orgyilkosság történt, megerősíti az a körülmény is, hogy Vitnyédy emlékiratának Zrínyi halálára vonatkozó részét Lipót császár parancsára a soproni elöljáróság 1670 február 17-én az íratok közül kiemelte és eltüntette. A magyar tudományos Akadémia birtokában levő Vitnyédy-Iéle irományok közül tényleg hiányoznak az 1664. évben Írott levelek. Érről bárki személyesen meggyőződhet. A Nemzeti Muzeum régiségtárában égy puskát őriznek, melynek ezüstö- zött lapján olvasható, hogy Póka István ezzel a fegyverrel lőtte Zrínyi Miklós horvát bánt. A1WEX» «
