Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

r Tetőérett orgyilkos áttett 6tette meg ). Cipót császár Ha végig tekintünk szerencsétlen fcazánk történetén, gyakran fordulnak elő abban olyan események, különösen a Habsburgok uralkodása idejében, me­lyeknél önkénytelenül felmerül ben­nünk az a kérdés, vájjon hogyan ala­kult volna Magyarország további sorsa, ha egyik vagy másik tragédia nem sújtja a nemzetet. Ezek a gondolatok foglalkoztatnak bennünket akkor is, ha végig lapozva a történelmet, eljutunk a szigetvári hős hasonló nevű dédunokájának, gróf Zrínyi Miklósnak nevéhez, aki nem­csak mint költő, hanem mint európai hirü hadvezér is korának egyik leg­nagyobb politikai tekintélye volt: 1820 május elsején született, atyja György gróf, anyja Széchy Magdolna. Családi tradíció náluk az összeütközés a két­színű, magyar gyölölő bécsi udvarral és a császári hadvezérekkel. Atyját, alig 28 éves korában méreg által Wal­lenstein pusztítja el, neki Monteccuc- coli lesz halálos ellensége, öccsét, Pétert 1671-ben törvényes Ítélet nélkül a bécsi udvar végezteti ki. Ugyanigy járnak a magyar szabad­ságmozgalomnak többi vezérei is, töb­bek között Nádasdy Ferenc ország­bíró és Frangepán Ferenc. A bécsi udvar szemében a leggyülöl- tebb magyar főur mindenesetre Zrínyi Miklós volt, vele azonban nyíltan nem mertek végezni, mert hiszen a törökön aratott győzelmei az egész keresztény világ bámulatát és szeretetét biztosí­totta neki. VII. Sándor pápa apostoli áldását küldi neki a kereszténység vé- delmezéséért, XIV. Lajos Francia ki­rálynak baráti jóindulatát birja, IV. FiXlöp spanyol király pedig az arany­gyapjas renddel ajándékozza meg. Az 165ő-ki országgyűlésen III. Fer- dinánd biztosítani kívánja családja javára a trónöröklést, de Zrínyi, mint a nemzeti párt vezére, megmenti a nemzet szabad királyválasztó jogát. Mi sem természetesebb, hogy ezzel a lépéssel teljesen felégeti a hidat maga mögött és ellenségei most már csak az x. alkalomra várnak, hogy őt feltűnés Irta: Terenczy kottán nélkül elpusztíthassák. A nádor-vá­lasztásnál mellőzik, a török ellen se­gítséget nem kap, várát lerombolják es a szégyenletes vasvári békét a ma­gyarságra nézve lealázó feltételekkel megkötik Zrínyi tudta nélkül. Zrínyi elkeseredése eléri tetőpont­ját; forrón szeretett hazáját a'vég­romlás szélén látja, elhatározza, hogyha kell, még lázadás és a külföld segítségé­vel is lerázza a gyűlölt Habsburg di­nasztiát a nemzet nyakáról és a koro­nát XIV. Lajosnak ajánlja fel. A fran­cia király nem fogadja el a magyar trónt, de támogatást Ígér Lipót ellené­ben és Velence közbenjárására felszó­lítja Zrínyit, hajlandó-e a magyar koronát saját fejére tenni? Zrínyi habozott, bár alkalmasabb jelölt nálánál nem volt az országban. Pártján állott a nádor, az ország prí­mása, az országbíró és a fönemesség nagyobbik fele. Dacára, hogy -a külfölddel való tár­gyalás a legnagyobb titokban folyt, az udvar mégis neszét vette a készülő eseménynek. Gyors cselekvésre szánta el magát a császár. Magához rendelte Bécsbe a nemzet nagyjait, köztük ter­mészetesen Zrínyit is, hogy állítólag megbeszélje velük az ország ügyeit. Zrínyi nehezen szánta el magát a bécsi útra, tanácskozott meghitt em­bereivel, végül is igaza érzeteben s fő­leg hogy gyávának ne tartsák, elhatá­rozta, hogy felmegy. Sorsa azonban ekkor már meg volt pecsételve Jel­szava : Sors hona, nihil üluid — csak jó szerencse kell, semmi más — szomo­rúan rácáfolt ez egyszer a hős török­verőre. Két. nappal az elutazás előtt, tehát 1664 november 18-án ebéd után 2 óra tájban, Zrínyi vadászatra indul Csák­tornyáról meghitt barátaival a kur- sáneci erdőbe. A felbérelt gyilkos ekkor már ott settenkedett körülötte s csak az alkalmat leste, hogy végezhessen vele. Hideg novemberi délután volt. Zrínyi mellett a kocsiban erdélyi ven­dége, a fiatal Bethlen Miklós és meg­hitt embere, Vilnijédy soproni ügyvéd ültek. Zrínyi az egész utón jókedvűen beszélgetett társaival, majd egy mesét mond nekik, melyben az erűiig viszi a szegény embert a pokolba, útközben a szegény ember találkozik egy pajtásá­val, aki sopánkodni kezd komája szo­morú sorsa fölött. Az áldozat ráripa- lcodik : mit búsulsz kenyeres, csak sok­kal jobb, ha engem visz az ördög, mint ha ráadásul még nekem kellene őt ci­pelnem. Zrínyinek ekkor már csak 3—4 órája volt hátra az életéből. Közben megérkeznek a vadászat színhelyére, Zrínyi leveti nagy szőr- csizmáit, rövid puskáját magához véVp, szokásához híven egyedül hajtja a Vad nyomát az erdőben. Csakhamar leterit egy hatalmas vad­kant, társai szintén lőnek egyet, visz- szatér a hintához és már indulnak visszafelé. Ekkor jelentkezik fátuma Páka István (mások szerint Paka), Zrínyi egyik jágere, akit nemrégibe fogadott szolgálatába, csak oda áll a kocsi elé cs horvátul mondja : Én egy vadkant sebesitettem, mentem a vé­rén, ha utána mennénk, elveszthet­nek. — Zrínyi, mint szenvedélyes vadász, leugrik a kocsiról és látva, hogy Bethlen Miklós Zichy Pállal együtt vele akarnak menni, vissza­tartja őket mondván: öcsém uraim, kegyelmetek csak maradjanak itt. Majd Vilnyédynek és Gv.zmics kapi­tánynak : csak beszélgessenek kegyel­metek itt uramöcséimmcl, csak meg­látom, mit mond ez a bolond (a Póka), mindjárt visszajövök.. Lóra kap és Póka után nyargal. Élve nem látta többé senki ezután. Mi történt Zrínyi és Póka jáger kö­zött. az erdő mélyén, hogyan ment végbe a tragédia, ez természetesen ket­tejük titka maradt. De lehetetlen, hogy a rcttenhctetlen bátorsógu és nagy erejű főur, ki puskával és vadászkéssel volt felszerelve, ily könnyű szerrel áldozatul essen egy megsebesített vad­kannak. Cscretj Mihály így Írja le az esetet: az elleníjdaas bécsi kormány nem mer­CL csodctszaructs nyomában (Márton Ferenc rajta) CL költő Irinyi fatálának története vén Zrínyi ellen nyíltan fellépni, nagy fizetéssel egy német jágert fogadott, ki Zrínyi szolgálatára kötelezvén ma­gát, mindig kereste az alkalmat, hogy őt valahol ineglőhesse. Ami nem is késeit, mert a kursánccl vadászat alkal­mával csakugyan sikerült semmi rosz- szat sem gyanitó urát a félhomályos, sürü erdőbe becsalni, s a tanuk nélküli alkalmat felhasználván, őt golyójával icterileni. A vadkannak azután könnyű dolga volt a halálra sebzett bánra rohanni és fejét borzalmas módon agyaraival szétroncsolni. Galcazzo Qualdo Priorato olasz tör­ténész is a/.i bizonyltja munkájában, hogy Zrínyi fejében a golyót megta­lálták. Mese az, hogy a szerencsétlenül járt Zrínyi a merénylet után még felállott volna és zsebéből valami íácskát elő­véve, borzalmas sebeinek vérzését az­zal akarta volna clállitani. Az igaz­ság az, hogy Zrínyit orozva agyon­lőtték, a vadkan pedig a hátára ugrott és csak lövésekkel lehetett onnét el­riasztani. A holtletest azután kocsira helyezik és megindul a szomorú menet a hideg, ködös novemberi éjszakában Csáktornya felé. A bécsi udvar nagy örömmel fogadta Zrínyi halála lilret, bár sietett az özvegynek mély részvé­tét kifejezni, az egész országban min­denki meg volt róla győződve, hogy a kamarllla tetette el láb alól halálosan gyűlölt ellenfelét. Hogy orgyilkosság történt, megerő­síti az a körülmény is, hogy Vitnyédy emlékiratának Zrínyi halálára vonat­kozó részét Lipót császár parancsára a soproni elöljáróság 1670 február 17-én az íratok közül kiemelte és eltüntette. A magyar tudományos Akadémia birto­kában levő Vitnyédy-Iéle irományok közül tényleg hiányoznak az 1664. év­ben Írott levelek. Érről bárki személye­sen meggyőződhet. A Nemzeti Muzeum régiségtárában égy puskát őriznek, melynek ezüstö- zött lapján olvasható, hogy Póka Ist­ván ezzel a fegyverrel lőtte Zrínyi Miklós horvát bánt. A1WEX» «

Next

/
Thumbnails
Contents