Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 junius 5. varrógépe: ■ kerékpárok, villamossági cikkek; nagy raktár és javítóműhely 'H S SOMMERS M mechanikusnál Szekszárd.Garay-tér Telefon szám 51 I J »így értve lantját s éltét, nem veszett el, Nem ölte őt meg vad kozák vasa, Hogy uj virágzás keljen általa; Hogy szétömölve, minden cseppje áldást, Irt, gyógyulást vigyen e honba szét, S reménybe szökjék halvány hervadásunk, Meggyujthassuk hitünk szövélnekét. És e szövétnek lángja biztatóan Lebbentse fel jövőnk ködfátyolát S mutassa meg a njesszeség homályán A fölkelő nap hajnalbiborát. S az ő példáján lelkesülve menjünk, Amerre a derengő fény vezet, Szolgálva híven vérben és viharban Halálig a hazát és nemzetet!« A daloskor „Szálljon a dal hódi tó útjára“ nyolcszólamu énekének el- csendülése után az ősz Sziklai János, akit csak nemrég ünnepeltek 50 éves írói jubileumán, az „Otthon“ irók és hirlapirók köre alelnöke mindenkit meglepő fiatal hévvel és közvetlen erővel mutatott Petőfi költői és nem zeti nagy jelentőségére. Petőfi — úgymond — a legfényesebb csillag, amely az egész világnak hirdeti a magyar kultúra fényét. Azt a nem zetet, amelyből ez a nagy szellem kisugárzott, nem lehet kitörölni a népek sorából, annak joga van élni s élni is fog idők végéig. Dr. Kramolin Gyu'a, a Közmű­velődési Egyesület alelnöke, a szek­szárdiak kedvelt szónoka beszédében mindenekelőtt a vármegye büszkesé­gének adott kifejezést, hogy a tolnai föld is hozzájárult Petőfi nemes lel- ktiletének a kialakulásához s hogy Borjád, ez a hangulatos, kedves vi dék is a költő zsenije megnyiiatko zásának szent kegyhelyei közé tar­tozik. A Sass- család és benne a bor- jádi kúria jelenlegi úrnője: özv. Sass Lászlóné Kocsis Gizella, tradicionális szeretettel melengették mindig a költő Tolnamegyéhez fűződő emlékeit s ez által lehetővé tették, hogy a ma felállított márványtábla a kis Borjá- dot a magyar lelkek bucsujáróhelyévé avassa. Majd ünnepi témául szónok szellemesen variálta a „Négy ökrös szekér“ szimbólumát, mely az ábrán­dos vers szelid hangulatába van rejtve, de amely, szerinte, a szomorú sivár jelen szemüvegén át olvasva, komoly értelművé magasztosul. Petőfi rajon­gott a magyar dicsőségért, de jövőbe­látó ihlettel érezhette annak alkonyo - dását; érezhette, hogy a harci eré­nyek szerepe lejár s a magyar tel­keknek a küzdelem, az érvényesülés uj eszközei után kell nézniök. S mert a dicsőségről lemondani nem tudott s mert imádta a magyar népet, a magyar földet és hitt annak diadal­mas erejében: a régi dicsőség harci ▲ Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája, Szekszárdon. A Vasúti fasor 6 Y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara, ménektől vont robogó quadrigája helyett a békés, kitartó polgári munka szimbólumát, a „lassan ballagó“ ökör­fogatú quadrigát tekintette, amelyről a Hungáriát személyesítő ifjú lány nyal vezérlő csilUgot választanak maguknak, hogy visszavezesse őket „a múlt időknek boldog emlékéhez.“ Ez az az uj diadalmas szekér, ame­lyen haladva, a múltak boldog fénye mellett eljutunk a boldog jövőbe, a magyar nemzet megújult dicsőségé­hez ; csak az szükséges, hogy a sze­kér vezetése mindig a magyar intel ligencia legderekabb, legarravalóbb béresgyerekeinek a kezében legyen. Poétikus pontja volt az ünnep sornak egy bájos ifjú szőke lánynak, Haypál Boriakénak a szereplése, ak Petőfi „Hegyen ülök“ cimü költemé nyét szavalta el megkapó hatással Messzecsengő, tiszta hangján küiönö sen szivünkbe markolt a vers végső szaka: Szeretném, ha vadfa lennék erdőben, Még inkább, ha tűzvész lenne belőlem: Elégetném ezt az egész világot, Mely engemet mindörökké csak bántott. Úgy éreztük, mintha a két utolsó sor bánatában s mi mai magyar ke­servünk fájdalma sima fel . . . Bodnár István iró, a vármegyei Közművelődési Egyesület főtitkára lépett most a pódiumra s gondos tanulmányra valló előadásban, melyen helyenkint szeretetreméltó humora csillogott, Petőfi Borjádon tartózko­dásának részleteit mondta el. Meg­emlékezett szentlőrinczi diákoskodá- sáról és Sass Istvánról, Petőfi leg­régibb barátjáról, a költő életrajz­íróinak e megbecsülhetetlen kiforrá­sáról. Továbbá Petőfi szerelmi postá sáról: Sass Károlyról, aki őt Szendrey Júliának bemutatta, üzeneteiket, le­veleiket közvetítette, s aki lakodal­muk alkalmával a násznagyjuk is volt. Szólt Sass Zsófi: Halassy Ká- rolynéről, kihez Petőfi a S. ZS emlék­könyvébe c. verset irta, valamint Petőfi Erzsikéjóről: özv. Török Jó- zsefnéról, aki a költő pompás „Négy ökrös szekerén“ ballagott el a halha­tatlanságba. Leírta a régi Sass kúriát, amelynek átalakítva ma is megvan egyik része, sőt az öreg méhes ma is úgy áll, mint amikor benne Petőfi víg pajtásaival elborozgatott s amely­nek alacsony gerendájába fejét is akárhányszor beleverte, csakhogy ne kelljen meghajtani kemény derekát, amint ezt meg is énekli Sass Károly­hoz dedikált versében. Elmondta még Petőfi Borjádon született 8 verse kö­zül háromnak : „A magyar nemes“, a Hittig Amáliához „Gyermekkori barátnémhoz“ cimmel irt vers és a már említett „Négy ökrös szekér“ keletkezésének a hiteles történetét. S megemlékezve Sass Istvánnak a harctérre induló Petőfivel való talál­kozásáról, értékes előadását igy fe jezte be: A többit tudjuk . . . Rohan mint az üstö­kös, hogy Segesvárnál eltűnjék a — sötét­ségbe. Eltűnt... De itthagyta a fényt, a vi­lágosságot, a szint, illatot, a tüzet, az isteni lángot, melynél ma az egész világ melengeti fázó szivét és didergő lelkét. S látjuk most is odafenn azt a fényes sávot, mely meg- hasitja, áttöri az ég mai borús kárpitját s mint valami óriási »tüzes nyelv«, átvilágít a — jövőbe és az élő hit szent leikével tölti meg szivünket. isten nem azért irt lángbetükkel az égre s adta egyik kezével Petőfit, hogy csillagos szép egéről a másik kezével letörölje a magyar nemzetet. Petőfit azért adta, hogy r FIGYELEM ! ■ Épületéhez — mielőtt a szükséges m üveget beszerezné, kérjen ajánlatot Lí ■ BEL ÁSÍTS; István üvegestől Szekszárdon Jp ™ Boros-, vizes-, sörös-, likőrös-, to- W vábbá ebédlő-, kávés-, teáskészletek Tükrök és dísztárgyak H vábbi benne mi is éljünk s hogy a magyar fel­támadás hite, vágya, akarata, szükséges — volta, mint diadalmas fény ragyogjon és ter­jedjen szét ezen a bűnös, ellenünk oly sokat vétkezett világon 1 Érdekes volt Murgács Kálmán is­mert nótaszerző fellépte is, aki Petőfi : Fiuk, az Isten áldjon meg és Hábo­rúval álmodtam az éjjel cimü versé­nek zenei kompozícióját adta elő he­gedűn, saját énekkisérete mellett. Miután még a dalárda elzengte a Magyar Hiszekegyet, a gyönyörűen sikerült ünnepély az alispán záró- szavaival véget ért. Éélután öt órakor a Nagyasszony a pompás parkban nagyszerű uzson­nára látta az úri közönséget, amely­nek jórésze azután este elutazott; de éjszakára is sokan maradtak még ott, hogy intim körben folytassák az ün­nepséget az immár megszentelt hajlék­ban, melyre ragyogni fog örökké Petőfi csillaga. Szamolányi Gyula. Dr. Őrffy Imre nagy beszéde a borter­melők érdekében. Abból az immár elkeseredetté váló harcból, amelyet a bortermelők viv- nak életbenmaradhatásukért, a szek­szárdi kerület képviselője mindenkor hatalmas munkával vette ki részét. Bizottságokban, ankéteken küzdött a bortermelők érdekeiért, legutóbb pe­dig feltűnést keltő határozottsággal kérte, követelte igen hatásos beszéd­ben a pénzügyminisztertől, hogy eme fontos termelési ág és sok százezer munkás érdekében a leggyorsabban cselekedjék a kormány, mert tovább ezt a kérdést halogatni, a döntést ide odaháritani nem lehet. A borter­melőket és szőlőmunkásokat közelről érintő emez érdekes beszédet egész terjedelmében alább közöljük: Az idő előrehaladott voltánál fogva be­szédem nagyobb részét elhagyom és csak egyetlen egy témát leszek bátor röviden érinteni, egy olyan témát, amely sajnos, ma­holnap már az unottság és fásnltság arcki­fejezésével fog találkozni, ha előhozzuk, egy olyan témát, amelyet ennek dacára kényte­len vagyok ismételten felhozni, még akkor is, ha a legantipatikusabb váddal illetnek is, a hazabeszélés vádjával. Ez a magyar bortermelés krízise és ezzel kapcsolatos bor- fogyasztási adó kérdése. Ezt a kérdést meg­unni nem lehet, nem szabad. Nemcsak pártállásomnak, hanem az objek­tivitásnak is tartozom azzal, hogy elmond­jam, hogy a kormány ebben a kérdésben már tényleg tett bizonyos intézkedéseket, a melyek ezt a kérdést közelebb hozták a meg­oldáshoz, a végleges megoldástól azonban, ! sajnos, még mindig igen messze vagyunk. | A kormány a termelők árusítási jogát elő­mozdította, az adómentes párlat tekintetében javaslatot engedett itt keresztülmenni a nem­zetgyűlés plénumában, a hitelek tekintetében is megtette, ami lehető volt, az OKH. révén. A kereskedelmi szerződéseknél is látjuk azt az akarást, amely szükséges a borkivitel szempontjából. Mindez azonban nem elég, itt a rideg számok beszélnek. Ha összehasonlítjuk a magyar borterme­lés összmennylségét azzal a várható maxi­mális mennyiséggel, amelyet exportálhatunk, azt látjuk, hogy sajnos, csak 10—15 száza­lékos kiviteli kilátásaink vannak a legkedve­zőbb kereskedelmi szerződések mellett is, aminek egyetlen logikus következménye az lehet, hogy a kormánynak és nekünk, akik ennek a kérdésnek szociális, politikai és gazdasági jelentőségét ismerjük, mindent el kell követnünk a tekintetben, hogy a bel­földi fogyasztást emeljük. Ez lehet minden megoldás egyedüli alappillére. Épen ezért legyen szabad ebből a szem­szögből rámutatnom arra, hogy a belföldi fogyasztásnál kétségtelen dolog az, hogy nem vagyunk olyan hátrányos helyzetben, mint más nyugateurópai államok. Ha össze­hasonlítjuk akár a francia, akár az olasz sta­tisztikai adatokat a mi adatainkkal, rájövünk arra, hogy Magyarország belföldi fogyasz­tása a nélkül, hogy ennek különösebb mo­rális vagy egyéb, hizonyos oldalról hangoz­tatott hátrányai lennének, tekintélyes mérték­ben emelhető lenne. Ha megnézzük a leg­utóbbi olasz statisztikát, azt látjuk, hogy Olaszországnak 45 millió hektoliter bora van, amelyből csak hárommilliói visz ki, de ugyan­akkor hárommilliót be is hoz, a legjobb mintaképét mutatja tehát annak, hogy igenis, a belföldi fogyasztás nagymértékben egészen 100 százalékig emelhető a nélkül, hogy kü­lönösebb erkölcsi hátrány származnék ebből. Nekünk is mindent el kell és el lehel követ­nünk tehát abban a tekintetben, hogy a bel­földi fogyasztás emelkedjék. A mélyen tisztelt vevőközönség figyelmébe! Megújult, 86 év óta fennálló áruházunkat immár békebeli tökéletességre emeltük, az összes ruházati cikkek dús választékban és csakis legjobb minőségben raktárunkon vannak. Feleslegessé vált tehát, hogy szükségletei beszerzése végett Budapestre t utazzék, hol kénytelen fáradozással több helyen vásárlásait végezni. Áruházunkban mindent egyesítve feltalál és figyelmes, megbízható kiszolgálásunkkal egy Helyen kényelmesen elintézheti bevásárlásait. ■ Gyárosaink által nekünk nyújtott rendkívüli előnyök folytán árainkat lényegesen leszállítottuk, hogy szilárd elvünkhöz híven, szerény haszonvétellel lehető nagy forgalmat érjünk el. kiriló tisztelettel Szives látogatást kérve, maradunk Pirnitzer József és Fiai, Szekszárdon.

Next

/
Thumbnails
Contents