Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
24 MAGYARSAG 1922 április 16, vasaruap A Ses&régt&li emberi befiel* Wöraennierijliesi hi«sfa»í három Kőkori falut A művelődéstörténetem egyik legérdekesebb fejlődési sorozata az, amely az ős* ember természetes búvóhelyétől: a barlangtól, sziklaréstől a putrilakásokon és pásztorhajlékokon át elvezetett a mai 'akóházig, a kúriáig, bérpalotáig és felhőkarcolókig. Egész külön tudomány: a ház- hutai ás, nem rendőri értelmében, hanem a nőmet Hausforschung mintájára boncolgatja és elemzi évtizedek óta a kezdetleges ós bonyolult népies háztípusokat, amelyeknek nem ugyan természetes ós a történelmi fejlődésnek megfelelő, do annál költöibben megkapó, genetikus forozatát állította össze Herman Ottó, a magyar néprajzi tudomány első igazi ineglátója. »A magyarság házáról« írott kicsiny, felejthetetlen tanulmányában a mai három- osztatu (báromszobás) magyar házat és kúriát nádkévékből összerótt, majd szövött és paláukos szélfogó enyhelylil és ennek fejlettebb alakjából, a cserénkből, a finn kőtára emlékeztető kábái ós ccsegi kontyos kunyhóból, hortobágyi vasalóból, 'átér- és nyeregtetős csöszkunyhóból, földbe mélyesztettpiífgióólvezetilc.Évekig húzódó vita hajtott ki Herman Ottó kicsiny tanulmányából és ha a magyarság házának fejlődéstörténete nincs is még tisztázva, az kétségtelen, hogy Jankó János, a néprajzi muzeum fiatalon elhunyt igazgatójának, Gyéirff'y István és Ecsedi István etnográfusainknak tanulmányaiból a primitiv magyar épületek gazdag sora bontakozik ki. Ezon a téren semmiben sem maradunk el a külföld mögött, ahol a házfejlődós irodalma valóban német arányokat öltött. Mind8z azonban a mai ember hajlékának fejlődéstörténetét világítja inog. Az igazán primitív emberi lakásokról mir,d- ezideig jóformán semmit sem tudtunk, mert a vad népek cölöpépitményei alap- 'ján rekonstruált svájci cölöpópitmények (Bella Lajos érdemes jősrégésziink hidasoknak nevezi ezeket az alkotmányokat) képében több a hipotétikus, mint a valóságnak megfelelő elem. Nehéz is a kökorszak emberének hajlékáról képet nyernünk, jy.ert hiszen az csak korhadó, gyorsan elenyésző anyagból : fából, nádból épülhetett s mig a kö- és csontszerszámok anyaga az idő vasfogával is dacol, addig az első emberi hajlékok porba omlottak, hamuvá váltak. Annál nagyobb jelentőségű az az eredmény, amelyről Hans Reinertk német ré- giségbuvár a Die Umschau, ezévi 13. számában részletesen beszámol. A tübingai vstürtcnelmi kutatóintézet három éren út rendszeres ásatásokat végzett a iciirttem- bergi Buchautól északra éltéi ülő Federsee• láyon és Uiásatta három kőkori falu ma* »■a anyait. A Federsee-láp ma már csak törpe maradóka annak az egykoron hatalmas, 12 kmc területű tónak, amelynek medrét a Rajna hajdani jógára vájta ki. A jégkorszak Idején keletkezett tó partján csakhamar meghonosodtak a különböző nád- és sásfélék és fokozatosan nagyobb és nagyobb területet hódítottak el a tótiiköríól. A lápképzödés törvénye szerint a siklápon csakhamar gyökeret vértek a tölgy, bükk- és fenyőfák s a lehulló lombpárna, az egyre szaporodó mobapárna magasra duzzasztja a lápot ós kialakul a magasláp (felláp). ■Württemberg kőkorszaki ősembere itt a Federsee siklápjaira épitotte mog faluit, amelyeket a magasláp évezredekre betemetett s atuelyek közül báromat az 1919—21. évek alatt teljesen kiástak. A v ürítem bergi neolit-ember (az újabb, vagy csiszolt kőkor embere) egykori hajlékának első nyomaira 1870-ben bukkantak, amikor a federseei tőzegláp szúrása közben gerendapallót, agyagtárgyakat és csiszolt kőszerszámokaí találtak. A neolitmost, jellemző, hogy a német birodalom legnagyobb megpróbáltatása idején került a sor és az ásatások meglepő eredményei alapján most már teljesen hiven rekonstruálhatták az ásatást vezető szakemberek a kőkorszak emberének fejlett telepeit. Mind a bárom falu a siklápon épült, és pedig kettő közvetlenül egymás fölött, a harmadik pedig mintegy 200 méter távolságnyira. Az alsó falu cölöpökre épüli, lő—20 centiméter átmérőjű fatörzseket, amelyeknek koronáját levágták, do a villásan elágazó főágakat meghagyták, vertek be szabályos sorokban a parti iszapba és a korona magasságában elágazó ágvillák tartották a kunyhó alapgerendáit. A cölöpökre épült házakat íj—4 méter széles utcák választották egymástól el. A cölöpfalu egyes házai három szakaszra oszlanak. A ház előtt 8X6 métör alapfeliiletü fedetlen tornáé emelkedett; maga a ház konyhára és hálóhelyiségre különül. Az 5x3 méter méretű konyhában állott a fedett tűzhely, a nagyobb, 5X5 méter méretű hálókamrá- ban nyitott tűzhelyet és heverőpadot találtak. A ház falát merőlegesen álló deszkákból rótták össze és hézagait ugyanúgy agyaggal tömték ki, mint a padló gerendaközeit. A konyhát és lakószobát beborító tető nyeregalaku.au borult a kunyhó föló. és kéreggel borítva sásból, nádból készült. A kamrában megtalálták a neolitkor emberének agyagedényein, kő- és csontszerszámain kívül az öriökövekef is. Háncsból és kéregből összerótt gyékény képviselt ezeken az ősi lakóhelyeken az első ruhadarabok maradványait. Az alsó cölöpfalu fölé boruló tőzegláp pompásan megőrizte és konzerválta a sok ezeréves épületek minden részét. Amikor a növő láp már maga alá temette az alsó cölöpfalut, megépült fölötte a második falu, amelyet azonban már nem cölöpökre alapoztak. Gerendákból padlót illesztettek össze és ezt fektették a láp felszínére. A cölöpfaluval szemben a lápi falu házai jóval kisebbek; egyetlen cölöpház területén három lápi ház épült. Mig a cölöpfala minden házának alapterülete 72 m*, addig a fölötte épült házaké csak 24 mb A kamra és a hálókamra megvan ezeken is, de a fedetlen tornác hiányzik. A lápi falu utcái is jóval keskenyebbek, mindössze 1 30 méteres köz választja el egymástól az '•gyes házakat. A kipallózott ut maradványa A tübingai ősrégészeti kutatóintézet tudósai szerint a Federsee két kőkori falva két különböző kultúra emlékét képviseli. Kr. e. 2500 körül itt találkozott az északi- indogermún és nyugati-mediterrán kultúrkör; a cölöpfalut az indogermán kultúra közvetítői ópitettók, a lápi falu pedig akkor ópült, amikor a két kultúrakor már összevegyült egymással. Az ásatások során újabb kőkori falvak maradványai is napvilágra kerültek. Az egymástól meglehetős távolfekvö falvak lakói a tavon át egyetlen fatörzshöl ki vájt monoxylonon közlekedtek; tavaly mog is találtak egy ilyen 8 méter 60 centiméteres kőkori kanoet. A parton kipalló- | zott utakat építettek, amelyek egyiko- másika 300 méteres darabon épen megmaradt.' Az ásatások színhelyén egy lápi ház megmaradt alapjain rekonstruálták a Csiszolt kőkor emberének egykorú hajlékát, különböző kunyhók töredékeiből összehordtflk egy teljes lcnuyhót s az ott, Württemberg Szivébon hirdeti a csiszolt kőkor emberének fejlett kultúráját, az építőművészet első remekét. Lambrecht Kálmán Dán mélytengeri expedíció tanulmányozza az angolna életmódját. A napokban J. Schmidt dr. vezetése alatt dán tudósokból álló . mélytengeri expedíció hagyta et Dánia partvidékét. Az expedíciónak egyik föfoladata az, hogy a mi vizeinkből is ismert, rejtélyes életmódú angolna teljes fejlődését kidoritse. A kutatás középpontja a Sárgasso-tenger lesz, mert nagyon valószínű, hogy azon a vidéken Ívnak az angolnák. A Földközi- tengerbe vezető rövid kitérés ntán a Cap Verdi-szigetek érintésével átvágnak az Atlanti-óceánon, éspedig legszűkebb átlója, a brazjjiai partokon fekvő San Rogue-fok irányában, az Amazon, torkolatáig s onnan északra fordulva, a Sargasso-tengerben az ó. sz. 25-ik fokáig haladnak. Onnan délnyugati iráuybáh Maracaibo öbléig és a Hatteras-fokig megy az expedíció, amely ezután több ponton átszeli a Golf-árinnot és Ujfűndlandon és az Azori-szigetekcn át tér vissza a La Munche-lm. Az egész utat tiz hónapra tervezik és az angolnáid vonatkozó állattani kutatásokon kívül hidrográfiai tanulmányokat is végeznek, valamint részletes elemzéssel megállapítják a tenger különböző pontjainak sótartalmát, hőmérsékletét stb. Foglalkozás és életkor. Winkler tanát beható statisztikai tanulmányokat végzett, hogy megállapítsa, müven módon befolyásolja a foglalkozás az emberi élet tartamát. A Fortschritte der Medizin 1923 9-ik számában foglalja össze tanulmányai eredményét, amelyek szerint leghosszabb életűek a gazdálkodók és az agymunka' sok, főleg a filozófusok, matematikusok) diplomaták, szónokok és művészek. A kizárólag testi munkát végzők korán meg- öregednek, mert az agy, amely az égést szervezet fölött uralkodik, fejletlen marad s igy gyorsabban válik szenilissé, mintái agymunkát végző embereknél. Enneli folytán a fizikai munkások festő ij gyorsabban megöregszik, amit kétségkívül előmozdítanak egyéb tényezők, külső körülmények, a szervozel elkoptatása is. Az agymunkások kö< zü! rövidebb életűek az orvosok, luki nek hivatása nem enged meg szabályos életrendet; gyakran megzavart éjjeleik és sokszor rendkívüli erőfeszítéseik (járványok, bonyolult műtétek idején), valamint felelősségteljes munkájuk mind megrövidítik életüket. Az ipari foglalkozások közül a legegészségesebb az asztalosmesterség, közepes kort érnek meg a péket, húsiparotok, kőművesek, szabók és cipészek. Rosszabbul állnak a kő* faragók bányászok, köszörűsük és má- zolók, a legrosszabbul azonban a sör* főzök, fuvarosok, pincérek és vendéglősök állnak, akik leginkább vannak kitéve az alkohol káros hatásának. Winkles tanár végső következtetései szerint a kelld határok közó szorított hivatásszerű foglalkozás ogyideig jót tesz a szervezőinek, idősebb korban azonban mérsékelni kell, sót idövol teljesen vissza kell vonulni a munkától. A leggyorsabban gyáifctt papiros. A Der Papitrfabrikani cimil német szaklap érdekes kísérletről számol be. Egy a Harz-hegysógben álló papírgyár meg akarta állapítani, milyen gyorsan lehel az élő fatörzsból papirost gyártani? Reggel 7 Óra 35 perckor kidöntöttek a papírgyár szomszédságában álló erdőben három fatörzset. A kéreg lehántása után a faförzsek feldolgozása oly gyorsan ment végbe, hogy az első rotációs papírtekercs már 9 óra 39 perckor elhagyta a gépet. A tekercset automobilon nyomban átszállították egy nógykilométernyire álló napilap nyomdájába és délelőtt 11 órakor már az utcán árusították a friss papirosra nyomott újságot. Mindössze 3 óra 25 percbe telt* eszerint, hogy az élőfából papiros és a papirosból újság lett. Reggel 7 órakor még madarak csicseregtek a három fa lombkoronáján ós 11 órakor a legújabb híreket olvashatta a közönség 'ugyanő fatörzsek papirossá sajtolt hasábjain. A világ legnagyobb pályaudvara. Április elsején nyitották meg Miinbenben a holzUrcheni pályaudvart és ezzel befejezték a bajor főváros főpályaudvarának teljes kiépítését. A münbeni főpályaudvar nagy csarnokában 16, a stareubergi mól* lék-pályaudvaron 10, a holzkirchenin pedig hat sínpár lüt végig s igy a. 32 sittpáros münlieni pályaudvar ozidöszoriDt a világ legnagyobb!) pályaudvara. St. Louisban 31, a párisi északi pályaudvaron 28, Lipcsében 26, Stuttgartban 14 a sínpárok száma. A münlieni pályaudvar építése mindössze 30, a kisebb lipcsei indóház ezzel szemben 135 millió márkát emésztett föl. A békében átlag 1000 vonat indult ki a münbeni pályaudvarról; az idei nyáron napi 1—2 millió márka bevételt irányoztak elő. A podgyászt alaguton szállítják az indulásra kész vonatok alá, ahonnan hidraulikus lift emeli a podgyászt a perron szintjére. Mesterséges sslr. R. Escales és F. Schlesinger a müncheni élelmiszeri vegy- kísérleti állomáson (Forschungsanstalt für Lebensmittelchemie) évek óta folytatnak mesterséges zsír előállítására vonatkozó kisérloteket. Szintetikus (mesterségesen előállított) zsirsavesztereket eddig e céira ki nem próbált alkoholokból próbáltak készíteni és legújabban az isopykrinalko- hollal kísérleteznek, amelyet a Tetralin- részvénytársaság az acetoa hidrálása utján állít elő nagy mennyiségben. A búvárok az isopylcrinalkoholt steariu-savvaí alakítják át észterré. Az ilyen módon előállított eszter (bonyolult összetételű éter) 2-1 Celsius fokos hőmérséklet mellet olvad meg és faggyúval és tejjel margarinszerü anyaggá keverve, élve# hetó ételzsirt ad. kori telep teljes kiásására azonban csak A íoderseei kőkori falu rekonstruált képe (A; Umschau nyomán)
