Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 47-es doboz
k »1 k. V {-■ [i iy Ll a z I i i L C L l l ^ nagyasszony nagy napja. — Jászai Mari ötvenéves színészi jubileuma. — •Heggel kezdődött és csak késő éjszaka fejeződött ke az a hatalmas ünneplés, melylyel a főváros közönsége a nagy tragika személyében önmagát tisztelte meg. Délelőtt tizenegy órakor a Petőü-Társaaág tartotta nagygyűlését, a hol Pékár Gyula nyújtotta át neki a kormányzó üvözlőlevelél, majd Vúradi Antal lépett a dobogóra, hogy mint szintén jubiláns, fehérhajó író a jubiláns tragikáról olvasson fel. Színes, meleg szavak voltak ezek. A pályatárs, az íjő és színházi ember megértő és megbecsülő szavai, a Nemzeti Színház daliás történetének keretében. Do a régi emlékek felidézésében az ősz iró szava is elesuklik. Szemeiből könyek törnek elő s a hangja a meghatottság sírásába fűlt. Jászai Mari már rég zokogva sir. Most egyszerre felugrik és ellenállhatatlanul felrohan az emelvényre, az öreg Varadi Antal mellé. Ott állnak együtt a közönség felett, a régi Nemzeti Szinház dijesőgégos múltjának két dicsőséges tanúja s az egész ország előtt forróan megcsókolják egymást. * Délben a Potő-Társaság ünnepi lakomáján Pékár Gyula mondott köszöntőt reá. Délután félhatkor pedig megnyitották a Nemzeti Szinház Művészi Emlékcsarnokát. Az clsőeroeleti buffet faláról köröskörül a Nemzeti Szinház dicsőséges múltjának nagy zászlóvivői néznek le reánk. Olajfestmények, régi metszetek, egykorú szobrok. Poros gyűjtemények eldugott mélyén alig látottal! húzódtak meg eddig. Most egyszerre mind napfényre kerül, a dicsőséges műit minden dicsősége és minden dicsőség középpontjában Jászai Mari. Stróbl mester faragta érczbe és igazabb Medeát nem ábrázolt még senki., De Jászai Mari nevéhez fűződik az a dicsőség is, hogy a magyar színészet dicsőséges múltját újra felfodezzük. • Este hat óra. A nézőtér zsúfolásig megtelt. Kint a pénztárat, még mindig hatalmas tömegek ostromolják, pedig két tábla is jelzi, hogy minden jegy elkelt. A szinészbcjárónál hatalmas tömeg órák hosszán át várja a nagy tragikát. Küldöttségek sorakoznak, egymás után fel az ország minden részéből, a társadalom minden rétegéből, hogy a nagy tragikálioz elhozzák üdvözletüket. Lent a nézőtéren az igazi premier-publikum mellett, soha nem látott arezokat is látunk. Egyik a jobboldalon keresi a helyéi, pedig a jegye a baloldalra szól. A másik lejön a földszintre, holott az erkélyen vau a helye. De valamennyien egyek abban, hogy sziweWélek- kcl jelen akarnak lenni a legnagyobb tragika ünnepén. A jobboldali udvari páholyban ül a kormányzó. A mellette levő páholyban leánya foglal helyet vőlegényével. Egy harmadik páholyban a kísérete. Szemben velük József királyi .herqzegékuek csak egy páholy jutott. Vágyj öten is szoronganak bonpe. De nem leliot máskép. Mindenki ott akar lenni, hogy Jászai Marit ünnepelhesse, * A függöny felmegy. A nagy csarnok közepén ott áll János király trónszéke, Körülötte frakkokban, jelmezekben színészek, notabilitások, küldöttségek töltik.meg a nagy csarnokot. A trónszék mögött két nemes apród áll; Vrlrudi Aranka é» tíajur Gizi. Jászai Marit két, udvarhölgye kiséri: Gs. Ácsé! Ilona és Tasnádl Ilona.., Mert a színpad- királynőjének udvarkőJgíbi és apród- jai. is legalább színpadi főhi*rezegek. Most egyszerre fehüivüg a taps. A. közönség mint egy ember Ugrik fel helyéről és állva ünnepli a nagyasszonyt, A páholysstőktól a karzat utolsó íwteéig nincs ember, a ki mélyen ne hajolna meg nagyiig» előtt. És Jászai Mari ott áll a színpad közepén, zokogva és ziláló mellel. Kezeit tehetetlenül tárja szét. Istenem! Ö csak játszott, ha szivével, leikével is, és most az egész ország mégis meghajol előtte, * Felhangzanak a komoly ünnepi beszédok. Pékár ál* lamtitkár tizholdas vitézi telekről szóló dekrétumot nyújt át neki. De ott áll mellette Szávai Gyula, a Petőfi-Társaság kiküldöttje, a ki rögtön ki is figurázza. Versében, melyet. Jászairól irt, megemlékszik erről a vitézi telekről is: »Megfogyatkoztunk. Kiesi az ország. Ma ennyi nálunk- egy Mtbuomduyx És jönnek férfiak és jönnek asszonyok, az országos a társadalom minden részéből. És Jászai Mari lábai előtt mint nagy koronázó domb, gyűl fel a virág. * Most egy feliórhaju öreg asszony }ép Jászai, Marí elé és elcsukló hangon lebegi feléje: — Nagyasszony... Többet alig is tud mondani. A szavai elvesznek » zokogásban és patakzó könyek közt borul egymás »ja- tótba Jászai Mari és Hú kosi Szidi. Azután újra jönnek küldöttségek, férfiak és nők. A legnagyobb tragika mind megbecsüli őket. A férfiak meleg kézszoritást, az asszonyok egy-egy baráti csókot kapnak. De egyszerre Jászai Mari megremeg. Pedig csak két rózsásamra, fiatal fiú áll előtte. Ám az 'elszakított délvidéki egyetemek üdvözletét hozta el neki. Es Jászai Mari összedermedve beleszédül János király tróuszékebe és most igazán keserű zokogásban tör ki saját győzelmének ünnepén. * Újabb kép. Magas, szakállas ember, barna nadrág* ban, hosszú fekete kabátban, egy nagy fenyőgalylyal liadouázik Jászai Mari felé. Jellegzetes szakállas fejét egyszerre felismeri a közönség. Háromszor kiállja Jászai felé: —. Mária!.,, Mária! .., Mária!... Igaz ugyan az is, hogy ő a második férfi, a ki ezen a napon Jászai Maritól csókolt kapott: Stróbl mester. * Leszed ül ve a trooszók magas állványáról, most Jászai Mari áll a közönség előtt »Meggöroyed az ünneplés súlya alatt és karjait tehetetlenül tárja ki: — Azt hittem, — mondja — hogy ilyen 'felemelő ünnepség csuk azoknak jár, a kik valamilyen áldozatot hoztak u hazáért. De én esak a művészetnek áldoztam. Nem éf dem lek ünneplést. Csak cn tartozom hátával és köszönettel a Nemzeti Színháznak. Köszönöm és boldog vagyok, hogy a Nemzeti Színház > szolgálója lehettem és hogy nekem meleg, puha és dicsöségteljes otthont adott. Többet nem tud mondani, mert minden szavát hangtalanná mossák a könyek, * | Mit mondjunk még az ünnepségről. Hogy a közön* ség minden felvonás végén zajosan és fergetegesen ünnepelte. Hogy távozásakor a színész, he járónál a lelkes í tömeg óváeziót rendezett neki? Nem. Erről az ünnepélyes napról az újságíró csak a rendkívüli dolgokat jegyzi fel és nem azt, a mi Jászai Marival mj&tiéH alku- lommal /
