Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 46-os doboz

A belga vendég látogatása A belga vendég — az európai lakásépítkezés neves ismerője — két na­pot töltött nálunk. Előzőleg a romániai építkezéseket tanulmányozta. Hazánkban is megtekintette az új lakó­telepeket és beszélgetett az építészekkel. A látogató őszinte ember Vyolt. Elismerően szólt az eredményekről, de elmond- ■táj azt is, ami nem tetszett néki. Kifogásolta például, tioy'y a tervezők nem szá­molnak a közlekedés vár­ható nagy fejlődésével, hely telepítette az új házak elavult vakolását. Szóba került romániai útja',is. A belga vendég el­ragadtatással beszélt a ro­mán 'építők eredményeiről, az építkezés üteméről és gazdaságosságáról Barátaink sikereinek is­meretében nem csodálatos, hogy a belga szakember hosszasan időzött a román építkezéseken. Az viszont meglepett, hogy itteni kísé­rője, kiváló építész, aki már járt Angliában és más nyugati országban, még nem volt Romániában, Csehszlovákiában sem. El­engedhetetlen, hogy vezető építészeink tájékozódjanak a nyugati eredményekről. De ugyanolyan fontos, hogy megismerjék a baráti or­szágok tapasztalatait is, ahol hasonlóak a társadal­mi és gazdasági körülmé­nyek. A KGST jelentősen elő­segíti a nemzetközi együttműködést . & lakás- építkezésben is. Az utóbbi időben már sok eljárást vettünk át a baráti orszá­goktól. Például szovjet épí­tészektől, a termelékeny „vizes egységeket”, vagy a csehszlovákiai panelépítke­zés tapasztalatait. Mégis, az építészek nem győzik hangoztatni, mennyire fon­tos, hogy minél többen — mérnökök és munkások is — látogassanak él a szom­széd országokba. S nem­csak azért, hogy újabb módszereket vegyünk át. A gépipartól az export megköveteli, hogy lépést tartson a nemzetközi fejlő­déssel. A gépgyárak vagy állandóan jobbat és újab­bat adnak, vagy elmarad­nak a versenyben. Az épí­tőiparban nincs meg ez a hajtóerő. Ezért sokat vár­hatunk attól, hogy a kül­földi tanulságok elősegítik például a lakások minősé­gének -javulását. A lakos­ság érdeke kívánja ezt. De az építkezéseken is önök igazság, hogy ami elavult és silány, az mindig nagyon sokba kerül. Legjobb építészeink véle­ménye: alaposabban meg kell ismerni és el kell ter­jeszteni a baráti országok építkezéseinek tapasztala­tait. Ez időbe és pénzbe kerül. De megéri. Sokszoro­san megtérül az olcsóbban és jobban épült lakásokban. (aczéí) Nem jó! A főváros közlekedésének várható fejlődésével kap­csolatban elhangzott az a terv, hogy néhány év múl­va a Kossuth Lajos utca déli oldalának árkádositásá- val szélesítsék ezt az út­vonalat. A terv ellenszenves. Nemcsak azért, mert a vég­rehajtása rendkívül költsé­ges, hanem, mert a Kossuth Lajos utca déli oldalán két olyan ház is áll, amely mű­emlék, méghozzá nem is akármilyen. Az egyik a Szép utca sarkán az egykori Horváth-ház. 1848 március 15-én itt nyomtatták a Län­derer és Heckenast nyom­dában a szabad sajtó első termékeit, a Nemzeti, dalt, és a Tizenkét pontot. Ebben a házban lakott Garay Já­nos és néhány hétig Arany János is. A másik nevezetes öreg házat az Úttörő Aruház foglalta eL Az eredetileg kétemeletes épületre egy harmadikat is húztak, s ma már csak a körlépcsőháza és az első emeleti függőfo­lyosó emlékeztet a ház ré­gi képére. Ez a ház arról nevezetes, hogy benne volt lakása Loborfalvy Rózának, s egy időben itt lakott Jó­kai Mór is. Áz árkádositási terv kiagyalói mindezeket szét akarják rombolni? Erre komolyan még csak gondolni sem szabad. (—te) 2)eruó vwwwww A JfÁSODlfí LÉPÉS i7 millió mtisstn gabona, óriáséra felkészültek a malmok Korszerűsítés — Három új, nagy malom is őröl már az idén 25 régi malomból takarmánygyár lesz A LÁRMA ALKONYA cí- /l men közölte lapunk, s Budapest lakosságának 99 százaléka lelkes örömmel fogadta az intézkedést, amely szerint villamoson, buszon, vonaton, haján, egyszóval közjárművön, szá­razon és vízen, ezentúl nem szabad zengettetni a táskarádiót. És helyes az a kívánság is, hogy erdőn, me­zőn, ligeten, bércen, szirten, vagyis a természet lágy ölén se méXtóztassunk ugattatni a kis bitangot, mert nem oda­való, elvégre nem vagyunk erdőben. A lárma alkonyáért, a csendes Budapestért indított mozgalom új szakaszának, a végső leszámolásnak első lé­péseként üdvözölhetjük tehát a táskarádió szájának rész­beni betapasztását és az este azonnal megpróbáltam le­hallgatni a helyi zajokat: melyiknek a kiiktatása len­ne a legsürgősebb, a máso­dik lépés. Új lakótelepen la­Aratnak — jön az új ter­més, fel kell készülni mint­egy tizenhétmillió mázsa ga­bona megőrlésére. Készen áll- nak-e a malmok? — A malmok várják az új gabonát — mondja Mendly Gyula, a malomipari és ter­ményforgalmi igazgatóság fő­mérnöke —, most az a fő cé­lunk, hogy a gabona szállítását, rak­tározását gazdaságosan, korszerűen oldjuk meg. A malomipar előtt álló feladat tehát a teljes gépesítés. A vízimalmok elavultak már, sokat átalakítottak, kor­szerűsítettek — csupán né­hány marad meg emlékbe. A malomipar koncéntrációja fo­lyik: az új malmok helyét úgy határozzák meg, hogy mind egy-egy nagyobb körzet ellátá­sára legyen alkalmas. A kor­szerű malmokból jóval keve­sebb kell. mint a régiekből. De mi lesz azokkal a mal­mokkal, amelyeket nem ala­kítanak át s emlékbe sem hagynak meg? A főmérnök elmondja, hogy ezeket a malmokat ipari takarmánykeverő üze­mekké alakítjuk át. Az idén 25 malomból lesz ta­karmánygyár, ezek az üzemek egy-egy vidék takarmányellá­tását végzik. A felesleges, el­avult malmok egy részét rak­tározásra, tárolásra használ­ják. Egy malom gépi berendezé­se ötmillió forintba kerül. De mi a jelentősége egy malom gépesítésének ? — Ebben az esztendőben már dolgozik a körmendi, a' szikszói, és a pétervásári új' malom, amely évente egyen­ként 60—65 ezer ember ellátá­sához szükséges gabonát őröl­nek meg. A korszerű malmok — ma már minden megyében van ilyen — villamosenergiával 1 működnek. A magyarországi malmok Mar egyetemi hallgató Balogh András földműves fiú. A Fejér megyei Mány köz­ségből került Budapestre 1957-ben ipari tanulónak. Ma már szakmunkás, az ÉM 21. sz. Építőipari Vállalatnál dolgozik. Es­téit tanulással töltötte, a Varga Katalin Gimnázium levelező tagozatának diákja volt Ez évben kitűnő eredménnyel érett­ségizett, s most sikerült a felvételi vizsga is, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának hallgatója lesz. SÍK ««Ills „ ü Ä# W& ;/« x<, ' Jmw 96 százalékát már villa­mosították. Nálunk is megkezdték a nagy hozamú búzák termeszté­sét. Ennek a búzának nagy ré­sze hasonló tulajdonságú, mint a magyar búzáé, kisebb része viszont eltérő tulajdonságok­kal rendelkezik. Az újfajta és magyar búzát vegyesen kell őrölni, a korszerű, átalakított malmok erre a feladatra is ki­válóan alkalmasak. (k. cs.) Tervszerűen halad a budapesti iskolák tatarozása 45 millió forint a munkákra Budapesten az idei iskolata­tarozásokra előirányzott összeg 45 millió forint. Ezenkívül több milliót költenek karban­tartásra, a tantermek meszelé­sére, a padozat javítására. A tanács oktatási osztályán közölték: a nyári tatarozás!, karbantartási munkák minde­nütt tervszerűen haladnak, » valamennyi iskolában szep­tember 1-én megkezdhetik; a. tanítást (MTI) Napkeltétől napnyugtáig Nésyzetxentiméterenként 650 ezer billió grammkalória A légkör szigora — Az energia akadályai — Piros előnyben — Az emberi szervezet és a merőleges sugár Rövid volt a kánikula, a pestiek ismét okkal panaszkodnak. Hiányzik az augusztusi, nyári meleg. A Nap a hőmérséklet csökkenéséről nem tehet, hiszen — mint Nagy Lászlóné, Dávid Aranka, az Országos Meteorológiai Intézet tudományos mun­katársa mondotta — most is szorgalmasan „küldi” a Földre sugarait. Mégpedig oly bőségesen, hogy a merőlegesen érkező sugarak a légkör külső határának minden négyzetcentiméterá- re másodpercenként csaknem hét grammkalória hőmennyisé­get hoznak. Annyit, amennyivel 2 gramm 14,5 Celsius fokú vi­zet 15,5 fokra lehet felmelegíteni. Ez az energia azonban nem jut át hiánytalanul a légkörön. A fénysugarak közül a levegőtenger a legnagyobb mértékben a piros, legkevésbé pedig az ultraibolya színűeket engedi át, a közbeeső színek sorsa viszont mindig a felhőzettől, a levegő páratartalmától, szennyezettségétől függ. Az emberi szervezetnek nemcsak a merőlegesen érkező sugarak melegével kell megbirkózni. A sugárzás szétszóródik a légkörben, visszaverődik a felhőzetről és a környezetről, úgy hogy minden irányból ér bennünket Bőrünkön már az együttes hatást érezzük. A meteorológusok ezt az értéket is mérik. Kánikulában napkeltétől napnyugtáig a légkör szűrőjén is átlag 600 gramm­kalória hőmennyiség „zuhog” a Föld minden négyzetcentimé­terére. Hazánk területére átszámítva ez csaknem 650 ezer bil­lió grammkalóriát jelent. Ezt- a hőmennyiséget „mestersége­sen” mintegy 130 millió tonna dorogi kőszén eltüzelésével tudnánk előállítaná. Petőfiről sióid szír rádióhangjáték ! Szíriái tanárok és egyetemi hallgatók egy csoportja Euró­pát járva, Budapestre is ellá­togatott. Anoar Buraki, Alep­po szíriai város oktatási bi­zottságának igazgatója ma­gyarországi élményeikről a következőket mondotta: ELŐSZÖR A MUNKAHE­LYÉN KERESTE FEL A FOTORIPORTER BALOGH ANDRÁS KŐMŰVEST. kunk, tágas térre nyíló a mi kis erkélyünk, oda csücsül­tem ki hát. Csőr-csőr, csörr-csörr, szemközt. Fémcsöveket rak­nak le az építkezéshez. Plap-lap... plapp-plapp, jobbról. Lándi szomszéd veri az öreg lábtörlőt, lopva- titkon és pillámat alatt, mi­előtt valami kósza őrszem tetten érné. — Add be, Tibi, te hülye!! — balról. Rudi lövőhelyzet­ben van és a szélső cselezget. Hijuhiju-hujuju ... Kre­nter papa Prágát keresi az öreg rádión. Csir-csir. csirr-csirr ... Nem jó a hely, fémcsöveket visszarakják. Recsege-recsege, ripp- ropp ... Szalinkék ablakot mosnak az udvaron és há­rom tábla összeomlott. — öcsi, kapsz egy pofontTU Női hang, büdös kölyök, nem akarja megenni a tejbe- piskótát. KIakk-kJatoto.^. Idátok­tolakk... Kért muraközt pa­ripa széleskocsival, új lakó költözik a nyolcemeletesbe. Udú-judúúúúú...!!! Piros motor nyergében barna fiú megadja a dudajelet halász- nadrágos szőkének. Cser-cserr, csürr-csürr... Fémcsöveket mégiscsak le­rakják. Bömbölö-bömbölö ... Tá­vol balra tizenkettes buszra­kéta veszi a kanyart. Bömbölő a négyzeten. El­lenrakéta. Tizenkettes. Raké­ták, ha találkoznak. Gépágyúsorozat és füst­oszlop. Négyes villamos zúg át a váltókon. Csurcserr-csvr csörr. -. Fémcsőrakás nem jó. Kúp- álakba rakják. — Anyu! AnymtmtmniHHl Gyuri vészjele. Fortisszimó. Mamától műszaki utasítást kér, Pistike nedves lett a kocsiban. Magányos hegedűszó nye. kereg vasreszelő nyikorog, a győri gyors csattog a vasaid felé ... Esti krónika harsog, piros motor beindított, né­gyes a szakadékba zuhant... Görgők hörögnek, hörgők gö­rögnek, a csőkúp szétgurult és szalad százfelé ... Táskarádió első lépésnek jó. Most már csak még azt a negyvenezret kell kinyír­ni, amely csendes nyári esten festi alá a mi kis terünk családi hangulatát. S ami­közben a sorrenden gondol­kodom; halk léptekkel gyön az ihlet és vers fogamzik: AZ ALKONY LÁRMÁJA Beköszönt az alkony. Megrendül a balkony.'.. Kis jó A DIÁK, A KÖNYVES KÁLMÁN ÜTI MUNKÁSSZÁL­LÁS LAKÓJA S AMIKOR NEM DOLGOZIK, NEM IS TANUL — A DUNA-PARTON (MTI Fotó — Molnár Edit leiv.) — Magyarország és Szíria közötti kulturális kapcsolatok elmélyítésére törekszünk- Ma­gyar barátaink kalauzolásá­val néhány nap alatt sok min­dent láthattunk a magyar nép mindennapi életéből, munká­jából. Három évvel ezelőtt nagy hatást gyakorolt ránk a Damasákuszban rendezett ma­gyar képzőművészeti kiállítás. Most igyekszünk minél többet megtekinteni a tárlatok é* múzeumok anyagából. Hkalti Hindavi író, a halebi líceum tanára kijelentette: — Nagy tisztelője vagyok a ma­gyar irodalomnak. Francia fordításban ismertem meg Pe­tőfi verseit. Költészete annyi­ra megragadott, hogy néhány versét szíriai nyelvre lefordí­tottam rádiónk számárcL Hangjátékot írtam Petőfi éle­téről. Megjelent Liszt-tanul­mányom is. Ibrahim M. Derwiche zene­szerző. a szíriai népi zene is­mert kutatója a magyar klasz- szikus zene mellett szeretné a magyar népi zenét is népsze­rűsíteni. (MTI) Miksa császár órája Az Iparművészeti Múzeum Európa-híres óragyűjteménye az utóbb időben több ritka­sággal gazdagodott. Nem új szerzeményeket kaptok, ha­nem restaurátorok aprólékos és körültekintő munkával be­fejezték az Esterházy-kincsek felújítását. Egyik legszebb darab az Esterházy-féle gyű­rűára. Kidolgozásában, nagy­ságában kiemelkedik Miksa császár egykori álló órája és Mária Terézia a szepesi püspöknek ajándékozott dísz­órája. A régi zsebórák közül tetszetősek a XVUI. század végi zománcdíszítésű arany­órák. Az időjelzők hátlapjait parányi miniatűr festmények, díszítik, szerkezetük a mutató­kon kívül apró arany lemezek­ből formált alakokat is moz­gat. Az Ipaművészeti Múzeumit óragyűjteménye jelenleg 200 darabból áll. A re.iaurátorok most a XVI. századi magyar mívesek, így Plenich nagysze­beni mester alkotásai után kutatnak az ország különböző i múzeumaiban és magángyűj­tőknél. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents