Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
Kedd, 1929 julitu. 2. Uj Nemzedék íi Bem és Petőfi Thaly Kálmán elbeszélése egy szemtanú adatai alapján Bem sorsdöntő harcáról, a segesvári csatáról — Az Uj Nemzedék tudósítójától — A mostani Bem-ünnepsóggel kapcsolatban nem lesz érdektelen megemlékezni arról a nemes barátságról, amely Bem apó és a magyar szabadságharc lánglclkii költője, Petőfi Sándor között fennállt. Mint apa és flu, úgy szerette egymást a két rendkívüli ember. Bem féltve őrizte minden veszedelemtől a költőt s éppen azért rendelte maga mellé hadsegédként. Szeretetének legfőbb bizonysága az, hogy soron kivül őrnaggyá is előléptette. Petőfi a nagy emberek hűségével ragaszkodott a hős katonához, akit egyik szép versében igy aposztrofál: „Ó Bem, dicső vezérem, vitéz tábornokom!“ Erre a megemlékezésre azért is szükség van. mert a budapesti ünnep rendezői érthetetlenül kihagytak az ünneplésből a Petcü-Társaságot, amely pedig már évekkel ezelőtt fölvetette azt a gondolatot is, hogy Bem hamvainak hazaszállításakor a koporsói vigyék cl a Pelőfí-szoborhoz. hogy a két nagy szellem itt mintegy még egyszer találkozzék. Rém és Petőfi 1849 július harmincegyedikén délután öt órakor látták egymást utoljára a fehéregyházi csatatéren. Az alábbiakban, most hogy Bem magyar földön át ismét visszatért, ennek az utolsó találkozásnak részleteit mondjuk el. Mit irt Thaly Kálmán Bemről és Petőfiről 1860-ban Abban az időben, amikor a szabadságharcot követő nyomás korszakában már némi enyhülés állott be, a nemzeti érzés Is már szabadabban mozoghatott. Az egykori lapokban pedig megindult a cikkczés arról, hogy Petőfi Sándor él-e vájjon, vagy a harc mezején esett-e el, Bem oldalánál Segesvárnál. A Vasárnapi Ujsdg-nai az 1860. esztendőből való számai telve vannak szemtanuk, kortársak névvel, vagy névtelenül beküldött leveleivel, melyek mind, mind világosságot akartak deríteni Petőfi rejtélyes halálára. Akadt közöttük jóegynékány, amelyikben a levélíró azt állítja, hogy számkivetésben találkozott a nagy költővel, aki még a szabadságharc leverése után is esztendőkig bujdosott, hol itt. hol amott fordult meg a vidék egyik-másik nri kúriájában. Ez alkalomból azonban eze két a nagyon érdekes leveleket nőm szándékunk Ismertetni, csak egyet ragadunk ki közülük, Thaly Kálmánét, aki 1860 november huszonötödikén a Vasárnapi Újság szerkesztőjének Írott igen érdekes élményét mondja cl Bem segesvári nagy ütközetének lefolyásáról és Petőfl halálának körülményeiről. A levél a következőképen szól: 2300 magyar - tizennyolc- ezer orosz ellen Tisztelt Szerkesztő Vr! A nyarat és az ősz egy részét Erdély be utazásával töltöttem. Szeptember tizenharmadikán Fehéregyházára mentem, a régi várkastély s ezen helység és Segesvár közötti csatatért megszemlélendő. A kastély édemekben megőszült birtokosa, Haller Fe reno gróf, aki mint Bemnek 1849-ben egyik seregparancsnoka, később az uj épületben és Josefstadtban sokáig fogva volt, a legnagyobb szívességgel fogadott. Az első órákat a szép, régi, de a forradalomban sokat szén vedett kastély megtekintésével töltöttük el. Alkonyat előtt kimentünk az országúira dűlő kertbe, melynek keleti oldalán egy magas, emeletes, szintén a forradalom alatt lommá lett kertilak áll. Ennek tetejéről, honnét az egész tájra felséges kilátás nyílik. Felvétel a Magyar Iskola-Szavat óriu inba. A Zichy János gróf elnöklete, Dréhr Imre és Kornis Gyula államtitkárok társelnöklete alatt álló Magyar Iskola-Szanatórium Egyesület ez évi szeptember 15-én nyitja meg Szentgotthárdi Iskola-Szanatóriumát A subalpin jellegű, sok ezer hold fenyves erdővel övezett vidéken megnyíló, legkorszerűbb felszerelésekkel ellátott uj Iskola-Szanatóriumba gyenge, vérszegény, tüdöcsucshnrutra hajlamos elemi, polgári és gimnáziumi tlu- és leány tanulók vétetnek fel oly célból, hogy a Kultuszminisztérium által hivatalból kirendelt tanárok vezetése mellett tanulmányaikat zavartalannl folytathassák, az év végén vizsgájukat letehessék és egyidejűleg a leggondosabb szanatóriumi kezelésben is részesüljenek igen olcsó ellátási díj fejében. A felvó el módozatait és a részletes Ismertetést tartalmazó képe3 tájékoztatót kívánatra készséggel küldi meg az egyesület központi irodája: Budapest, Fóhetoeg Sáador-ntca 26. néztük át a vidéket, illetőleg a segesvári harctért, melynek azon része, hol a magyar seregek állottak: Fehéregyháza határában fekszik. A csata egész folyamát és egyes részleteit a derék gróf, aki abban személyesen is részt vett, a legélénkebb színekkel festé le előttem. Ki a helyszínét isméri, csak az szerezhet magának tökéletes fogalmat a csatáról s az értheti meg Bemnek azon, — hogy úgy mondjam tut Vakmerőségét — hogy negyvenkét ágyúval ellátott, tizennyolcezer emberből álló sereg ellenében, miképen mert harcot kisérleni kétezernyolcszáz emberrel és nyolc rossz ágyucskájdval. Mert bár ez igy vala is, mindamellett ki a csatátérrel és Segesvár fekvésével ismeretes, — lehetetlen, hogy meg ne győződjék afelől, miszerint ha — a tervhez képest — Kemény Farkas Marosvásárhely felől eljő vala, azon oldalról megtámadja az ellenséget, egy oro6z sem menekül ki Segesvárból. De Kemény Toráénál egy napot késett, emiatt veszett el a csata. Bár a harcról némi részletet, nemcsak Bem, hanem főként Petőfi dolgáért is irok, okvetlenül szükségesnek látom a helységről legalább némi fogalmat adni. Nagykükiillő folyama Udvarhelytől Segesvár irányában lefelé haladván, magas hegyektől környezett völgyületet foly át. E völgy egyik katlan- szerű kanyarulatában fekszik a festői ódon Segesvár s tőle alig félóra járásnyira Udvarhely felé, Fehéregyháza. Ezen helység és Segesvár között a hegység mindinkább összeszorul, olyanformán, hogy közvetlen Segesvár mellett egy majd egész meredeken kinyúló hegy fok áll: — o hegyfok aljáról tüzeltek az orosz ágyuk, mig tetején a jobbszárny, az orosz gyalogság állotta meg-megujuló rohamait a Bem bal- szárnyát képező honvédségnek, mely az átellenes hegy erdős tetején volt fölállítva: feladata az orosz jobbszárnyat rohammal áltörni s ágyúik mögé kerülni. Azon, szintén a völgybe alányuló, de lejtős oldalú hegy — melyre a magyar gyalogság volt elhelyezve — Fehéregyház határában esik és amaz dominálja. E hegy lejtőjére állittatá Bem a maga nyolc ágyúját, mig jobbszárnyán hu- szársága, a Kossuth és Mátyás huszárok küzdöttek a túlnyomó orosz lovasság ellen, lenyúlva egész a túlsó meredek hegyek alját mosó Kükiillő partjáig. Bem sajátkezűén adja le az első ágryulövést a segesvári csatában Az 1849. évi junius 31. napján volt, — beszéli a lelkes gróf — délelőtt tiz óra tájban, midőn a hegy lejtőjén Bem mellett állottam, aki akkor mozdonyoztatá le ágyúit és azok elhelyezését személyesen rendezé. Petőfl ekkor szintén Bem közelében időzött. Egyszerre észrevettük, hogy a segesvári utón porfölleg verődik s felhőiből lándzsák erdeje villan ki. Scariatin tábornok vezette hadra a kozákokat. Di Kanon her — kiátlott az öreg. — Ik wil szelbszt szieszen! És azzal sajátkezüleg irányzá meg a legközelebbi ágyút. A lövés, legelső o csatában, eldördült, a tizenkétfontos jól odavágott a porfölleg közé ór Scariatin generálist lehordá lováról. (Most is ott áll síremléke az országutnál néhány ölnyivel feljebb.) így kezdődött el a csata. Az ütközetre kivonuló orosz seregek, akiknek vezényletét most már Haydte báró vette át, tábornokjuk holttestével szembe találkoztak. Bossz ómen. A tüzelés azonban mind hevesebben folyt. Az oroszok a hely szorossága miatt teljes erejüket ki nem fejthették, másfelől meghallván, hogy Kemény Farkas minden pillanatban hátuk mögött teremhet; lovasságuknak jórészét tehát azon oldalról tárták készen, legalább az első roham visszaverésére. Déli tizenkettő és egy óra között Bemnek ágyúi már kezdtek áthcvülnl, mig az oroszok mindig frissekkel dolgozhattak, azonban tüzéreik átkozott rosszul lőttek. Majd kevés idő múlva két magyar ágyú — olyan Gábor Áron-féle harangmasszából öntött — szétpattant s a magyarok már-már lanka- dozni kezdének. Epedve várták: mikor fognak már tulfelülről megszólalni Kemény Farkas ágyúi! De azok nem szólaltak meg. Kemény még mindig nem érkezett. Bem gyalogsága már ötször ostromolta meg a Rzembeíekvő meredek hegyet és ötször veretett vissza a mindig ujuló orosz csapatok által. Azért folyvást puskáztak egymásra. Az ágyuk azonban gyérebben dörgének. A végletes fordulat Egyszerre — mintegy fél háromkor — egy lengyel káplár szökött át az ellenségtől, tizennyolc orosz közlegénnyel. Ez flgyelmez- teté Bemet, hogy még csak két óra folyásáig tartsa a tüzet és az oroszok bizonyosan meg fognak retirálni, mert már hatszáznál több halottjuk van s a katonaság lankad. A magyaroknak ekkor még alig volt hatvan- nyolcvan halottjuk, de sebesült, különösen a gyalogság között számos. Bem erre kettőztetett erővel njitá meg a csatát. A tüzelés rettenetes lön; két orosz lőporszekér a légbe röppent. Petőfit Haller ezidő alatt többször látta az ágyuk háta megett a hegyfordulat libánál ülni azon husz-huszonöt huszár közelében, kik oda ágyufödöbetkép voltak fölállítva. Ott ült Petőfl a csata alatt, leheveredett a gyepre s egy, térdére fektetett papírlapra valamit jegyezgetett. Ez alatt az orosz sereg azon részéből, mely a Kemény Farkas figyelésére volt rendelve, kivált mintegy két század kozák s megunván a hosszas várakozást és látván, hogy Kemény nem érkezik, elkezdett a Maros- vásárhely felé vezető nt és a Kükülíő jobb- partjáni hegyek között előrehaladni. Fölérve a hegyek egyikére. Fehéregyház irányában a magyaroktól észre nem vétetve, a völgybe aláereszkedtek s a faluban a Je- égett kastély mögött végighaladva ráütöttek azon husz-huszonöt huszárra, kik Bem ágyu- födözetét képezték. A jobbszárnyon küzdő hnszárság a lármára hátratekint és látván, hogy a kozákok bátok mögé kerültek, megfutamodik, mire a nyomukba özönlő orosz lovasság a védtelen maradt ágyukra csap és a Uizérck között irtóztató pusztítást vitt végbe. A kozákok között az óriási erejű és nagy vitézségü Ze.yk Domokos vágott utat Bemnek, kivel Haller is vele volt. Petőti halála és Bem menekülése a csatatérről Azon pillanatban — mesélte Haller gróf — midőn visszavonultak, látta ő jobbra tekintve, hogy Petőfl azon husz-huszonöt huszár végromjaival küzdő kozákság elől alig harminc lépésnyi távolban futott az útról föl a hegynek, az azt boritó erdő felé törekedvén. Az ■erdő azonban a hogy aljához még jó messze van, és ő gyalog, üldözői lovon, tőle alig husz-hnszöt lépésnyire. Hogy elérhette-e az erdőt, vagy a kozákok által leöletett, Haller azt már nem láthatta, mert ő Bem megmentésével volt elfoglalva. Többé aztán nem is látta Petőfit, pedig Bemnek további táborozásaiban is részt vett. Különben, föltéve, az ezek szerint nagyon valószínűtlen körülményt, hogy t. i. Petőfl a kozákok elől szerencsésen az erdőségbe menekülhetett, még ez sem bizonyítja, hogy harcban el nem veszett, mert a tábornokuk es hétsz&z bajtársnk vesztéért bosszút lihegő oroszok igen csekély kivétellel mindenkit felkoncoltak. Azok közül pedig, akik az erdőkben szerte bolyongának, némelyek sebeikben vérzettek el ápoláshiány miatt, másokat pedig az ellenséges érzelmű szász és oláh népség vert agyon. Azután beszéltem egy segesvári polgárral, ki az elesettek temetésénél személyesen jelen volt. Állitja, miszerint ő szintén látott egy, mellén pihéval átütött szökeszakállu és bajuszu embert, zsebéből kiforgatott irományokkal és e holt az úttól kissé fölfelé, az említett hegynek lejtőjén feküdt, mint ez a gr. Haller elbeszélésével is teljesen összehangzó. így tehát ő azon a rezerva huszárokra rohanó s a csata sorsát véletlenül eldöntött kozákság által öletett volna le. A magyar halottak száma, úgymond a segesvári polgár, ezeregyre ment, kik közül sokakat az erdő széléről hordtak le, mely körülmény bizonyltja, hogy éppen az erdő aljánál, melyhez Petőfl közeledett, dühöngött erősen az öldöklés m csata után. A kozákok rohama s igy valószínűen Petőfl halála is délután négy-öt óra között történt gr. Haller és e polgár szerint. Még mielőtt Segesváron jártam volna, utaztam le a borszéki fürdőből Gyergyón át Csikba. Szárhegyen kocsit cseréltem. Egy jó, értelmes arcú székely fuvarosom akadt, kinek világoskékkel szegett nadrágjáról azonnal észrevettem, hogy egykor a székely huszárok között szolgált. Utóbb a segesvári csatáról is beszélgettem vele. Kérdezém. hogy ott volt-et — Vagy igen, eéáes urfi, ott ts ott valeek! A Beem apót, midőn kihozók a hajból, igaz székely hitemre mondom, nyolc kozákot küldee a más világraaJ De egy rusnya- gyeekja ugyancsak fajffi es vágást Ezzel levevé kalapját és nagy csontot homlokán valóban egy mély, görbe, forradás tanusitá, hogy székelyem valót beszélt. Majd Zeyk Domokos hősi halálát is elmondd, állítván, hogy Zeyk közelében harcolt s egyedül jó lovának köszönheti menekülését. — Ott eseek el Petőfi es! — tévé utána a jó atyafi nem kis bámulatomra. — Hát ismeré maga Petőfit, Bál — Hogy esmcrccm-e J Megmutatók vala nekem a táborban; beszedtem es velee! Bem apó is megsebesült a segesvári csatában A segesvári csatában Bem is éleiveszede• lemben forgóit, sőt megsebesüli. Olvassuk a „Pécsi Lapok“ szerkesztőségéhez intézett lőréiben, amclj'et egy magát megnevezni nem akaró Parisba emigrált honfi irt a segesvári csatáról élt Petőfi haláláról. „Egy osztály muszka dzsidás végre előront, hogy huszárainkat attaquirozza. A fiatal és nem tűzálló huszárságot túlnyomó erő szét- ugrasztotta, Bem ágyúival, vezérkarával kocsijával a kozákok kezei közt volt. Még volt egy pillanat menekülhetése, de Bem kocsiján levő iratait nem akará hagyni semmi áron. Mig a kocsiban ezek után kutatna, a kozákok körülveszik, a kocsi fölfordul a fontos irományokkal s Bem egész pndgyászd- val és Rákóczi kardjával a muszkák zsákmánya marad. Bem megismertetik öltönyéről, a kozákok szarkáinak s vagdalnak feléje kiáltva: .— Generál, Generál! Végre is a tábornok egy döféstől földre sújtva, egy több ölnyi mélységű mocsárba eszméletlenül legördül. Üldözői nyomát vesztették-e, vagy inkább a préda után szaladva hagyták oda, bizonytalan. Elég az, hogy többé nem háborgat tat ott. Az éj nemsokára sötét fatyolt vont a vi- - dók fölé. Elhallgatott a fegyverek zörgése. Csak itt-ott egy-egy szerencsétlen haldokló nyögése szakitá félbe a csillagos nyáréj ünneplés csendjét. Az elhagyott csatatéren, közepette egy förtelmes mocsárnak, feküdt három óráig a férfiú, ki e napot a történet könyvébe beírta. Két gyaloghuszár mászott elő végre a közel kukoricásból, Bem rájok kiált és igy megmenekszik. Széke!ykereszturra szerencsésen beérve, sáros és összeszurkált lábornok öltönyét egy kölcsönzőn, nemzetőrt kék atillával cseréli fel és másnap reggel nyolc órakor egy parasztszekéren a vészhirt megelőzve Marosvásárhelyt termeli ..." így viharzott el a segesvári csata az egykori szemtanuk elbeszélése szerint, hol nemcsak ütközetet veszítettünk, hanem kialudt az a fényesség is, ami Petőfi lángleikével a magyar eget megragyogíatta. Butop-hitel készpénzárhnn. P.vtisedok dt» Icözismort hntorbltsl osstálvunkbnn Hálószobák, ebédlők, ariszobák legkedvezflbb fizetési feltételek EJ fi PjJ 1 I ti Kereskedelmi mellett ksnbntók ,f ” née Vl ■ lr| | b Rt., eselétt Balázs és Társa bntorárnbáz.v Vilmos osászdr-nt 43. Köztisztviselőknek külön kedvezmény! Csillárok részletre •lóleg nélkül, olcsón, növi 10- 20 pengó» törle*zté«pc» Sffn> Ufiinia szaliözlet rtkeil'ff '3 év óta a világot uraló eredeti angoi THE CHAMPION KERÉKPÁROK t'iivi l0 P részletre, nerékpáralkatrészeket, lánc, pedál nyergeket stb. nagybani gyári áron, külső gnmi 6.50. helsó 2.10, LÁNG JAK AB és FIA kerókpárnagykoresküdö, Budapest, Jóxsef-Mímf 41. árjegyzék tOuO képpel ingyen BIRTOK FEJER-ME0YE8EN. fiOO hold kitűnő fekete humusz talajú, mindent inegtermó. nagyon szép és jó úri birtok a Duna mellett 7 szobás urilakkal majorral, kedvező fizetési feltételek mellett eladó. Bővebbet: Honvéd-u. 10.1.18. ALKALMI VÉTEL! zenei kvartettnek Mandolin, niandoMár hegedű e,Jn1S garantált elsőrangú hangszerek. Érdeklődök megtekinthetik délután fél 1-től 8-ig. Kern, SzéchenyNutca 12. sxám. ZEPEZDEN a Balatontól pár lépésnyire 780 öles telek villarayonban, erdőben ősfákkal ölenként 6.— pengőért eladó. Fele összeggel átvehető. V., Honvéd-utca 10. I em. 18.
