Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

8 Kedd, szeptember 28. létesítéséért negyvenéves töríénetbuvári jubileuma alkalmából a Szent István-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1903-ban Debreczen és Kassa, 1904-ben Po­zsony és Érsekújvár választotta díszpolgárává, az Akadémia pedig osztályfőnökévé. 1899-ben a függetlenségi és 48-as párt részé­ről, amelynek tiszteletbeli elnöke, a paktum egyik aláírója volt. 1904. márczius 10-én az ő felszóla- lása vetett végett az obstrukcziónak. E felszótalá- 1 sónak emlékére érmet verettek „Harczok írójának — béke szerzőjének“ körirattal; a király pedig elrendelte Rákóczi és bujdosó társai hamvainak általa régóta sürgetett és márczius 8-iki beszédé­ben újból hathatósan ajánlott hazahozatalát. 1905. márcziusában egyike volt ama poütiku- ! soknak, kiknek véleményét a helyzetről a király j különkihallgatáson kikérte. Állami tisztviselők kongresszusa. Budapest, szeptember 27. Az állami tisztviselők országos kongresszusa vasárnap befejeződött Kolozsváron. A kongresszus utolsó napjáról a következő tudósításunk szá­mol be: Az állami tisztviselők országos kongresszusá­nak tagjai vasárnap reggel 9 órakor a Mátyás­szobor elé vonultak, hol Benedek Sándor elnök hazafias beszéd kíséretében a szobrot megkoszo­rúzta. Innen a kongresszus tagjai a Redoutba mentek, hol újból megkezdték a tanácskozásaikat. Az elnök jelentette, bogy gróf Batthyány Tivadar­nak az éjjel el kellett utaznia, majd fusíh Gyula válaszát a hozzá intézett üdvözlő táviratra olvasta fel az elnök. Dr. Andor Endre főelőadó hatalmas beszéd­ben teile meg jelentéseit, ismertette az összes ja­vaslatokat és pótlásokat. Gróf Batíhyánynak kö­szönetét fejezte ki. Ismertette az albizottságok határozatát, illetve a már kinyomafott határozati javaslatokat, pótlásait és a %rálloztatásokaf, kérve, hogy úgy e javaslatot, valamint a főjelentésben foglalt javaslatot fogadja el a kongresszus. A ha­tározati javaslat a következő : Az állami tisztviselők harmadik kongresszusa a szegedi kongresszus határozatainak végrehajtásá­ról, e kongresszus emlékiratában foglalt kívánsá­gok sorsáról, valamint e kongresszus eredményei­ről az állami tisztviselők országos egyesülete állal előterjesztett jelentést tudomásul veszi. Az albizott­ságok által elfogadott határozati javaslatokat el­fogadja, kimondja azok sürgősségét és elrendeli, hogy a föjeientés és a javaslatok küldöttségileg adassanak át a kormár.yelnöknek, a képviselőház és a főrendüiáz elnökének és az összes pártok elnö­keinek. Felkérendők az országgyűlési képviselők kívánságainak támogatására; amennyiben pedig idő­közben "netalán uj képviselőválasztás lenne, minden egyes kartárstól elvárja a kongresszus, hogy oda hassanak, hogy sarkalatos kívánságainkat a kép­viselőjelöltek — tartozzanak bármely párthoz — programmbeszédjükbe felvegyék. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883 : I. t.-cz. módosítására vonatkozó előadói tervezet a vidéki köröknek és helyi bizottságoknak mielőbb megküldendő s azok észrevételeinek figyelembevételével átdolgozva, a kormányhoz mielőbb felterjesztendő. A határozatok végrehajtásával a kongresszus az állami tisztvise­lők országos egyesületét bizza meg s a hátátozati javaslatokban foglalt kívánságok ébrentartására és szorgalmazása czéljából az egyesület kebelében a kongresszusi albizottságok állandósítását feltétlenül szükségesnek ítéli oly értelemben, hogy az egyes bizottságok ügykörébe eső fontosabb tárgyak, fel­merült fontos mozzanatok mindenkor az albizott­ságok által előkészítve terjesztessenek az egyesület választmánya elé. Egyben felhívja a kongresszus az országos egyesületet, hogy a határozati javas­latokban foglalt kívánságok megvalósítása érdeké­ben mindazt, ami módjában áll, a lehető sürgős­séggel tegye meg, azt pedig, ami a törvényhozástól, vagy kormánytól függ, úgy a tisztviselők, mint dijnokok, altisztek, szolgák és napidijas szolgák és pedik úgy a férfi, mint a női alkalmazottak javára állandóan szorgalmazni el ne mulassza s ténykedé­seiről, illetőleg tett lépései eredményéről a legkö­zelebbi kongresszusnak jelentést tegyen. Elvárja a kongresszus minden egyes állami tisztviselőtől, hogy az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete tagjai sorába belépjen, társait belépésre serkentse és" az alájarendelt dijnokoknak, altiszteknek, szol­gáknak és napidijas szolgáknak jogos érdekeik előmozdítását ezélzó törekvéseit saját hatáskörében tőle telhetőleg támogassa. Végül ama közös érde­kekre tekintettel, melyek a nyugdíj, szolgálati pragmatika és a társadalmi feladatok terén az ál­lami, törvényhatósági és városi tisztviselőket egy- befüzik, felhívja a kongresszus az országos egye­sület választmányát, hogy a vármegyei és városi tisztviselők országos szervezeteivel a szóban lévő EGYETÉRTÉS kérdésekben együttes akczió megindításának ejtse módját. A kongresszus egyhangúlag, egyérteimüleg el­fogadta az összes javaslatokat és jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak Andornak. A kongresszus köszönetét fejezte ki elnökei: Batthyány Tivadar és Benedek Sándor munkál­kodásáért és végül Benedek Sándor adott kifeje­zést afeletti örömének, hogy a határozatokat oly imponáló egyhangúsággal hozlák, mely a tisztvi­selők összetartását mutatja. Köszönetét mondott még Kolozsvár városának és a kolozsvári állami tisztviselői karnak a vendégszeretetért és a sajtó­nak jóindulatáért. Kimondották, hogy a legközelebbi kongresz- szust Győrött tartják meg. Délután két helyen volt ünnepi lakoma, a New- York- és a Központi szállóban s mindkét helyen számos köszöntőkben ünnepelték a királyt, Bat­thyány Tivadar gróf és Benedek Sándor elnököket és dr. Andor előadót, Csikván Jákó szerkesztőt, ki 30 év óta önzetlenül működik a szaksajtó te­rén, Kolozsvár városát stb. A vendégek egy része elutazott, másik része vidékre rándult ki. Az állami tisztviselők országos kongresszu­sára Kolozsvárott összesereglett igazságügyi tiszt­viselők külön országos értekezletet tartottak Ber- náth Elek budapesti kir. táblai irodaigazgató el­nöklete alatt. A magyar kultúráért. — Mnzenmok és Könyvtárak Országos Szövet­ségének közgyűlése. — Budapest, szeptember 27. Alsófehér vármegye és Nagyenyed város kö­zönségének rendkívül érdeklődése mellett tartotta meg tegnap, vasárnap a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Szövetsége közgyűlését a nagyenyedi Beth- len-kollégium dísztermében. Az elnöki emelvényen \Vlassies Gyula foglalt helyet, mellette Mihalik lózsef királyi tanácsos, országos felügyelő és előadó és dr. Gulyás Pál üllek. Általános figyelem közben nyitotta meg a közgyűlést Classics Gyula elnök, aki nagy tetszés­sel és lelkesedéssel fogadott beszédében kiemeli, hogy valamint az erdőntuli részeken századok i folyamán történelmi hivatása volt védeni Szent 1 István koronája területének integritását, ügy kell védeni a magyarságnak ma és a jövőben is az eszményekben és törekvésekben egységes magyar kultúra integritását. Ezután áttérve a magyar kultúra beolvasztási j képességének és a nemzetiségi kérdésnek fejtege­tésére s igy végzi beszédét : Hiábavaló rémképfestés, vagy legtöbbször rosszakaratú ráfogás az a pesszimisztikus világ­nézet, mely azt hirdeti, hogy a magyarság kultú­rájában nincs hódiló erő és a magyar faiban nincs beolvasztó képesség. A történelem adatai j mást igazolnak. Nagyon csekély számú nép volt a fiszta fajmagyar, mely a honfoglalást vezette és teljesítette. Alig van népfaj, mely az államalkotó és államíentartó erő annyi energiájával rendelkez­zék, mint a magyar. Nem azért brszélek igy, hogy vJnr.es remé- ; nyék ábrándjait ringassam, csak az késztet erre, | hogy a csüggedés zsibbasztó feketelátásától óvjak és így akarva, nem akarva a magyarság önfentar- • tásának e küzdelmes területén beszédem vé­gén még s eljutottam a nemzetiségi kérdéshez, melyről fájdalom, nálunk a kelleténél többet be­szélünk. A nemzetiségi politikának nálunk sok apostola van. Sok elméleti rendszer küzd egymással. Én még e szót sem szeretem, hogy nemzetiségi poli­tika. Én a magyar állam teiüietén csak magyar állami és nemzcli politikát ismerek. Ez a politika azonban egyetlen tételt vagy el­méletet sem tehet magáévá, melynek mozgató ereje a nyers erőszak. De viszont nem tűrhet el egyetlen elméletet vagy tételt sem, mely a magyar nemzeti állam egysége, ennek magyar jellege ellen szított törekvésekből táplálkozik. Az irredentizmus | nem nemzetiségi politika, de hazaárulás. A haza­árulásra nem nemzeti vagy nemzetiségi politika, de a büntetőtörvény súlya a válasz. Ellenben a magyar államiság alapján álló és a magyarsággal közös czélok által összeforrt más nyelvű honfitársaink meggyőződőettek a múltban és meggyőződhetnek a jövőben is, hogy a magyar faj a legszabadelvübb államalkotó faj, melyet a világtörténelem felmutat. A magyar faj mindig irtózok az erőszakos beolvasztó propagandáktól. A durva erőszakosko­dás eddig sem volt fegyverünk, ehez ezentúl sem i nyúlunk. Ellenben nyíltan hirdetjük és ezt nincs | okunk a világ előtt rejtegetnünk, hogy a magyar i törvényhozásnak, kormánynak és társadalomnak i kötelessége a magyar közművelődési és gazdasági értékemelkedését teljes erővel biztosítani. Ennek ( főtényezője különben is mindig csak saját becsü- etes, kitartó munkánk lehet. Nekünk arra kell tö- I rekednünk, hogy mi nemesek, erkölcsösebbek, ta- nultabbak, fegyelmezettebbek legyünk, mint bár­mely népfaj, mely a magyar földön él. Szellemi és gazdasági kultúránk nélkülözhetetlenségét kell elérnünk. Á magyar nemzeti kultúrának nem el­maradva, de párhuzamosan kell mozognia a nagy külföldi kultúrák mellett. Itt van a magyar nem­zcli politika súlypontja. Nincs más okos magyar nemzeti politika, mint az, ha a magyarság gazdaságilag, kulturailag és erkölcsileg minél kiválóbb minden más, e ha­zánkban élő nemzetiségnél. Mi csak ezzel a hó­dító erővel: a kiválóság, a minél nagyobb tökéle­tesség értékének kitartó emelésével "akarunk dol­gozni és akarunk eredményt elérni. Ez a mi szö­vetségünk munkásságának is a vezérgondolata. Kis és nagy könyvtáraink, kis és nagy múzeu­maink fölött mindenütt mint sarkcsillag ragyog e gondolat. Az elnöki megnyitót perczekig tartó éljenzés­sel. zajos tapssal és lelkes óváczióval fogadták, melynek lecsillapultáva! dr. Lázár István, a kollé­gium rektora köszöntötte a vendégeket. Ezután Mihalik József királyi tanácsos, orszá­gos felügyelő és előadó előterjesztette az Orszá­gos Főfelügyelőség és a Tanáes múlt évi műkö­déséről szóló jelentését, melyet, valamint a záró­számadásokat is egyhangúlag tudomásul vettek. Aáajd Fetenczy Zoltán, a Budapesti Tudo­mányegyetemi Könyvtár igazgatója tartotta meg nagyérdekü előadását a közkönyvtárak létesítésének j szükségességéről. Az előadó beszéde végén indít­ványt terjeszt elő, hogy a Szövetség csináljon propsgandát a közkönyvtárak létesítésére. Ezután a közgyűlés kiegészítette a Szövetség tagjait újabb : szakférfiakkal, A megválasztottak nevében báró Ke- \ rnény Árpád főispán mondott köszönetét. Eihatá- ; rozta a Szövetség, hogy a legközelebbi köz­gyűlést jövőre Szegeden tartja. Ezután Clas­sics Gyula elnök köszönetét mondott Nagyenyed városának és a Bethlen-kollegiumnak a szives meghívásért és a páratlanul meleg fogadtatásért s ezzel a közgyűlést berekesztette. A közgyűlés után a Szövetség tagjai és a megjelent vendégek megtekintették a Bethlen- kollégium rendkívül gazdag könyvtárát és mu- ! zeumát, melyben unikum számba menő gyüjte- [ mények vannak. A látogatókat dr. Farms Dezső, továbbá az egyes múzeumi osztályok élén álló tanárok kalauzolták, akik részletes felvilágosítással is szolgáltak. Délután 2 órakor bankét volt* melyen az első felköszöntőt Classics Gyula mondotta a ki­rályra. Báró Kemény Árpád Wlassics Gyula f nököt és a Szövetség tagjait köszöntötte fel. Gc pár János kollégiumi íögondnok a minisztériumok hivatalos kiküldötteire ürítette poharát, dr. Varró László polgármester pcd’g a város vendégeit éltette. A Szövetség tagjai délután fél hat órakor Gyulafehérvárra utaztak s ma indultak vissza Budapestre. A közgyűlésről Wlassics Gyula elnök indítvá­nyára üdvözlő táviratot küidlck gróf Apnonyi Al­bert vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A Múzeumok és Könyvtárak Qrszágos Szö­vetségének tagjai a nagyenyedi közgyűlés után küiönvonaton Gyulafehérvárra érkeztek. Wlassics Gyula elnök közbejött akadályok miatt nem me­hetett át Gyulafehérvárra, mert hivatalos elfoglalt­sága folytán hétfőn reggelre Budapestre kellett érkeznie. Vasárnap este érkeztek meg a Szövetség tagjai Gyulafehérvárra Szász Károly kultuszminisz­teri osztálylanácsos vezetése mellett. Hétfőn reggel a s-ékesegyházat tekintették meg a szövetségi tagok, majd meglátogatták a Batthyány-könyvtárt és megnézték a délelőtt folyamán az alsófehér- megyci történelmi, régészeti és természettudományi egylet római ásatási helyéi és múzeumát. A tanul­ságos és kellemes kirándulás után a Szövetség S tagjai este visszautaztak Budapestre. TÁVIRATOK. Török-perzsa Iiaiárviilongás. Konstantinápoly, szeptember 27. A perzsa nagy­követ lépéseket telt a portánál Bane és Saki vitás halármenti városoknak török csapatok által történt megszállása ügyében. A porta megígérte, hogy a nevezett helységeket kiüritteti. A krétai kérdés. Pétervár, szeptember 27. (Saját tudósítónktól.) 1 A Birsevija Vjedomoszti szerint az orosz kor- I mány hozzájárult, hogy a védőhatalmak a krétai l bonyodalmak elsimítása czéljából nemzetközi kon-

Next

/
Thumbnails
Contents