Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
v AJLCtÁXCVXXbV A-11 ■'O---, a a fal beomlott és más öl, mely nem látszott any- t viselni. Lothario áthatolt asnyire belebb haladva, azt :ombák egy ágába jutott. A voltak firkálva, a legkisebb ddig emberi kéz érhetett. E ek sírját jelölte. Még látni t a bárány és hal jel vényenem arra volt most gondja, őrködjék, hanem hogy a ki- <tt, hogy e földalatti Rónia- i ágazó utcáiban könnyen vei sem volt az kisebb, mint Róma. Folytatta útját meg- egyszerre egy roppant teas boltozatáig a lámpás vi- Jobbra-balra tévedezve, re találhasson,egyszer csak ten ; lehajtott, hogy megtelt vette észre, hogy az fák- kivül a banditák feledhet- t a kik e földalatti barlan- kiknek ezek meri helyekül Vujtá ezt, s ennek terjedel- • * 1 örültekintvén úgy ész- ti fürdőhely lehetett. A nk viszhangja okozta, s midőn viszafordult mit sem vett észre, csak a mély sötétséget, melyet a szövét- nei csak csekély távolban oszlathatott el. A herceg mindig fölebb hatolt, hovatovább mindig nagyobb küídelemmel, mert a lépc sok rozzantabbakká s kes- ketyebbekkó váltak. Midőn végre több száz lépcső végére ért, kétségbeesve vette észre, bogy útját egy csapóaj'tó zárja el, melyet nem képes fölemelni. Habár a római romoknak nincsenek is fantomjai, mint * a góth romoknak, mind a mellett szintén vannak szörnyei, csúszó mászó férgei, szárqyas-egerei s stz» elhagyott helyek különböző éjlakói, ijesztő állatokat kéoező kcfaragványai stb., és Lothariot, a nélkül, boay ez ábrándszülte faragványOktól félt volna, ideges nyugliatatlanság s láz fogta el. Csak kis köny- nyü kabát volt rajta, s <5 földalatti nedves hideg egész teltét átjárta. A fáradság is hovatovább erőt kezde rajta venni ; lámpása kialudt, s a fáklya is mindig fogyott. Mitévő lesz majd, ha ez is ellobban s ö e mérhetien tömkelegben teljes sötétségben fog maradni, hogy találhat ki e számos folyosó terem és lépcsözet közül ? A halál e helyen nem a legkellemesebb színben tűnt előtte föl. Már a hideg is kezdte borzongatni, agya zúgott s szemét káprázat fogta el. Látni vélte ismét a visszahagyott, kalapos csontvázat, mely esengve kérte öt hátrahagyott társai nevében is, hogy szives- ikedjék magát hozzájuk egy,’partie whistre megalázni. \ Iár vég vártak ők ez alkalomra, de senki sem láto'árM Őket meg fogságukban. Majd más látománya /v7A szobrok elhagyták fülkéiket, a képek leszál- l/.ak a falakról s a bacbanáliai alakok mytliolo- mi mezetlenségükben keltek táncra körülte. (Vége köv.) 5 ti, egyszerűen vagy „eximio modo“ érett ifjak, k megszűntetek „amegye ablakából nézni a vilá- t,“ és feljöttetek a világvárosba, hogy itt a tudo- ínyos professzorok által kifaragtassátok magato- t az emberiség és a jövendő erős, fényes s tán barnás oszlopaivá ! Evoe studentes! Nehány nap óta cs külarculata vidorabb, frissebb szint öltött: ■r meg ezer ruganyos fiatal alakkal, a kik most városi naivsággal csodálják a kirakatok üveg-ab- ait, melyek nagyobbak, mint Znaimban,' Rezow- 1 vagy Holdmezővásárhelyen a templom ajtai, •y huzamosb ideig elbámulják a szent István egy- óramutatóját, mely minden öt percben egyet rik.“ A kik pedig nem homines növi többé : siet- a jól ismert, ama helyeket keresni föl, melyek1 kedves emlék csatolja őket, és souverain megveri csak a zálogház mellett haladnak el, dagadó Ven kívül eddigelé még dagadó erszénynyel is Mkezvén. )r. Löw Tóbiásnak nagy öröme lenne most, ha szoríthatna Béos városának főmuftijával : dr. rrel, ki tényleg műveli, a mi mellett ö eddigelé lmóletileg kardoskodik, ki hússá és vérré vál- i az ö (pesti jogászgyülésen mondott) igéit. A wström és páter Wiesinger hazájában e héten 3odizben esket polgárilag a főpolgármester, sodák csodája ! — sem szurok-, sem kéneső tisztította még el Bécset, s a nap még mindig nk. sőt a mi több : szebben és melegebben süt, Sütött két hó előtt, midőn kánikulás napokat szőtt a — kalendáriom. Persze az osztrák törjem engedi meg amúgy „pure et simple“ a Mvnaa&r«'* a törvénytudósok találtak az sági törvényen valami kibúvó ajtót, és azok, jgye elé bárminő vallás papjai akadályt elhagyják (elégséges, ha csak az egyik is elő atyáik hitét, nem térnek azonban át ra, hanem „vallásnélküliek“ lesznek, és a „vallásnélküli hitfelekezet“ nem csak lkai, de még ministráló gyerekekkel sem 1 : a többé nem szent ceremónia, „sans t sans trompethes,“ ez esetben a városház >en megy végbe, és ha csakugyan sziv , ez a „száraz szerződés“ mindkét félre a oly kötelező erővel és oly áldással jár,
