Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
1922 augusztus 9. UJ legenda Petőfi haláláról (A Világ tudósítójától.) 'Az irodalomtörténet iomoly tudósai, akik a nagy költők életének legapróbb mozzanatait is feljegyzik az örökkévalóság számára, régen megnyugodtak abban, hogy Petőfi Sándor nyomtalanul eltűnt a segesvári csatában és a fehéregyházai közös sírban alussza a megdicsőült hősök örök álmát. Petőfi halála örökre megfejthetetlen titok marad. Mégis, a nagy költő ha'úlának titokzatos körülményeit tisztázni akaró föltevések és magyarázatok sohasem fogynak ki és néha- néha igazán zavarba hozzák az irodalomtörténet lehiggadt tudósait. A Petőfi-centennárium lélekemelő ünnepségén ismét találkoztunk olyan emberekkel, akik Petőfi Sándor haláláról és temetéséről egészen más véleményen vannak, mint az irodalomtörténészek és akik véleményüket megdöbbentően bizonyosnak látszó adatokra alapítják. Az uj kombináció szerint Petői! nem halt meg a csatatéren, tehát nem is temethették ott el. Petőfi suiyos sebével elmenekült Székelykereszturra, ahol Lázár Márton portáján lehelte ki lelkét és ott is temették el a kertben. Később Petőfi maradványait kiásták és ünnepélyes temetési szertartással helyezték örök nyugalomra Bálint Dániel székely- keresztúri földbirtokos családi sírboltjában. A lezajlott Petőfi-emlékünnepélyen az Ellenzék munkatársa, Orbán János székelykereszturi plébánostól, Viola Sándor doktor ügyvédtől és magától Bálint Dániel földbirtokostól teljes egészében megtudta Petőfi halálának és temetésének részleteit. Bálint Dániel így mondotta el a segesvári csatából menekülő Petőfi halálának és székelykereszturi temetésének körülményeit. — 1902-ben —■ Lázár Márton székelykereszturi vendéglős halála után — egy cikk jelent meg a Szegedi Híradó-ban. A cikk Lázár halálával kapcsolatosan megírta, hogy Petőfi a segesvári csatavesztés után, súlyos sebből vérezve, két székely huszár segítségével kimenekült az ellenséges gyűrűből és Székely- kereszturon Lázár Márton istállójában rejtőzött el. Lázár másnap reggel az elvérzett költőt holtan találta a jászolban, ahová a két székely huszár a* üldözők elől elrejtette. 'Ä vendéglős felismerte Petőfit, hiszen a költő csak néhány nappal a se. gesvóri csata előtt járt Székelykereszturon. A legnagyobb titokban, sirt ástak a kerti lugasban és az örökre elnémult dalnokot eltemették. A Szegedi Híradó cikke nem is volt nagy meglepetés, mert Székelykereszturon még Lázár életében is többen tudtak a titkos temetésről. így gróf Haller József, a költő barátja és Sipos Sándor 48-as hónvéd, valamint Lázár Mártonnak Róza navü leánya is többizben megerősítették a szegedi lap állításait. — A Szegedi Híradó közleményét elolvasva, Lázár portájára siettem. A lugasban ásni kezdtünk és háromórai megfeszített munka után egy emberi csontvázra akadtunk. Miután az ujságközlemény adatait a talált csontváz megerősítette, a leletet Petőfi Sándor maradványainak tekintettem és mai meggyőződésem szerint sem lehetnek másnak a porladozó csontjai. Azonnal Írtam a Petőfi-Társa- ságnak a székelykereszturi leidről és kértem, küldjenek ki valakit a csontok megvizsgálására, azonban a Petőfi-Társaság még csak nem is válaszolt levelemre. — Bántott ex a különös közömbösség, de nem sokáig törődtem vele. Koporsóba helyeztem a szent csontokat és a keresztúri tanintézetek növendékeinek részvétele mellett, ünnepélyes harangzúgás között, a temetőbe vittük, családi sírhelyembe helyeztük örök nyugalomra. A koporsóra, székely szokás szerint, ráírattam a hős nevét és az életét határoló két évszámot: Petőfi Sándor 1821—1849. — De hát miért titkolta Lázár Petőfi temetését? — Erre csak feltevésekkel válaszolhatok. Lehet, attól félt, hogy az 1849 után következő zava* ros időkben meggyanusitják és meghurcolják az osztrákok, de talán arra is gondolhatott, hogy el sem hiszik állításait. Annyi azonban tény, hogy a Szegedi Híradó 1902 julius 26-iki számában megjelent közleménnyel egybehangzóan megtaláltuk Petőfi Sándor csontjait. Gróf Haller József, Sipos cs Lázár Róza is többször bizonyították, hogy Szckely- kereszturon csakugyan Petőfit temettük el. Eddig tart Bálint Dániel elbeszélése. Az irodalomtörténet nem haladhat el közöm bösen és süket fülekkel a székelykereszturi esemé nyék mellett. Ha a Bálint család sírboltjában por (adó csontokat nem is lehet tudományos bizonyos sággal agnoszkálrii, mindent el kell követni arra hogy a körülmények pontos kikutatásával bizo nyosságet lehessen teremteni ebben a kérdésben amely utóvégre is Petőfi életrajzának egyetlen ho mályos és éppen ezért legnagyobb érdekességé problémája. . SSí&ay a-* <*»■ —■
