Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
hazafelé lölni is, — bár szenvedélye égette s kiült sápadt arczára, megfeszült izmaiban,'sújtó erővel süvöltött fel ajkán, Bartók valódi lénye mégis a. gyöngédség volt, ezért szerették őt annyian, bízönyhyS^iidrmm' mint a mennyien gyűlölték. Sírjába sen^fcffpP^^.gj/tfumtj^^szeretet érzéke az ódái hang iránt, a mi nem épen gyakori az újabb magyar költői nemzedékben. Míg lírája formai érdessége miatt nem tudta azt a külső sikert elérni, melyet megérdemelt volna: drámáival aratta zajosabb tüt sem leírni. Neki már nincs mondani lója sem a szeretet, sem a gyűlölet számára. Xzinty ó'A'ii'iJen. hogy ,ez az örökösen égő, A. jj" lángban ’áirrr^r nem lobog törnie, kik ismertük és szerettük őt, alig tudjuk el- pzelni az izgalmak láza, a gondolatok vilszám. 1903. 50. kvfolyaH. VASÁRNAPI [JJSÁCi. Jt ÁRTOK LAJOS UTOLSO LEVELE ENDRODI SÁNDORHOZ. BARTÓK LAJOSRÓL. íme, az utolsó üdvözlet, mely Bartók Lajos meleg és gyöngéd szivéből felém sugárzott. Mikor az Adriára boruló éjben gyönyörködve, a kísértetek óráján, e sorokat irta, bizonynyal nem gondolt a halálra. Nem gondolta, hogy a hajó, mely enyhe égalj alól röpíti, utolsó útján ringatja,- miiló földi l. mokból, ébredés nélküli örök álmok feléi Két rövid hót választ el sorai keltétől. Meg- illetődve nézem e majdnem nőies vonásokat s b. szinte magam előtt látom azt a sorvadozó, bágyadt kezet, mely többé nem fog egyetlen betűt ---- T egy es részleteikben, kecsesek és finomak; — de mindezekben mégis a. legértékesebb magának a költőnek rokonszenves, .sokoldalú, minden szépért fennen lobogó sí egész irodalmi működésével magasabb czélokért lievülő egyénisége. Mert daczára, hogy tudott* szertelen gyüBARTÓK LAJOS. 1851—1902. Java férfi-erejében, mikor még tevékenységben gazdag pálya állhatott volna előtte, hunyt el a nyugovóra hajlott esztendővel együtt Bartók Lajos, irodalmunknak több téren buzgó munkása, a magyar irói világ egyik jellegzetes alakja. Bartók irodalmi pályáját mint szatirikus költő kezdette; harczias politikai verseket irt s hasonló szellemű élczlapot szerkesztett. Ebbe azonban inkább a körülmények vitték bele, mint tehetségének iránya, a mely kiválóan lírai jellegű volt; s a lira terén aratta legmaradandóbb sikereit. Volt benne belső hév, lobogó szenvedélyekre és gyengéd ellágyulásokra egyaránt képes lélek, a természetnek benső, őszinte szeretete, conceptióiban szerencsés ihlet. Némely a teljes sikerhez szükséges tulajdonságok azonban hiányzottak belőle: a kifejezés szabatos könnyedsége, az érzés és a gondolat közötti összhang, a külső és belső forma biztossága. A hetvenes és nyolczvanas évek költői nemzedékének színvonaláról nézve Bartók líráját, e nemzedék egyik legkiválóbbját kell benne, minden fogyatkozásai mellett is, látnunk. A természetet, a szerelmet, a hazafiságot énekelte hévvel s nem egy költeménye újabb líránk maradandó alkotásai közé tartozik. Darabosságukban is erővel teljes, sokszor szinte fantasztikus képeket rajzolt a Tátra hegy-völgyeiről; a tenger, különösen élete utolsó szakaszában, rá is bűvös erővel hatott. Szerelmi verseiben mint erős felindulásokra képes, önmagában vergődő lélek nyilatkozik meg, a mely epedve szomjazik a boldogságra, de sohasem bírja feltalálni. Hazafiságában tüzes, kurucz érzésű magyar volt, lelkesedve nézte a múlt fényes —íáu---~ -'alpn siváröá.o-á val Vnlt, W k.: a : képzelni az izgalmak láza, a támlása, az idegek czikázása nélkül, < magányosan, __H. _____ t úk tüzes temperamentumát, eleven beszédét, hatásának lelkesítő erejét, hogy most, midőn közülünk eltávozott, pótolhatatlannak érezzük. Abban az aránylag gyenge és elgyötört szervezetben, mely földi formájának hüvelye volt, nagyra törő lélek űzött magas, eszményi czélo- kat. Agitátornak született s mikor eszméinek tüzében égett: a beszéd úgy szárnyalt fel ajkáról, mintha lángok csapkodtak volna ki belőle. Hallani kellett őt egy-egy lelkes órájában, ezek az ódái szárnyon röpködő megnyilatkozások voltak legszebb költeményei. Nem tartozott azok közé a nagyok közé, kiket írásban hátrahagyott alkotásaikban csodálunk s kik e téren elévülhetetlen érdemeket szereztek maguknak. A művészi alkotáshoz szükséges nyugalom majdnem teljesen hiányzott nála. Láz volt az élete, láz a munkája. Az a szaggatottság és kúszáltság, a mi napról- napra, óráról-órára tépdeste, rányomta jellegét alkotásaira is. Gyorsan és izgatottan termelt. Szeretetteljes elmélyedésekre, a részletek átgondolásának aprólékosságaira, a simító munka vesződségese sohasem volt ideje, valószínűleg akarata, kedve sem ; úgy dolgozott, mint a villám: határozott, de szaggatott vonalakban. Szatírája kegyetlen és epés, lírája férfias és gyöngéd érzelmek nyugtalan Cv.pongása, egy lobbanékony s a szépért mindig vérző szív fájdalom-kitörései, vagy édes ellágyulásai, legtöbbször csak jelzései egy-egy hangulatnak, mely életének boldog vagy boldogtalan emlékeiből fakad föl, virágként, a melynek nincs ideje pompázó szirmait teljesen kibontani. A szabadság, szerelem, természet lelkes költője ő, a ki földi szenvedései közt az örök eszményi szépben keresi gyógyulását. Történelmi drámái erős fajszeretetének s történeti érzékének nyilvánvaló bizonyságai, viharzók, szenvedélytől lüktetők, minő az ő szeretete volt hazája iránt; vigjátékai, főkép líoszleth fényképe után. BAKTOK LAJOS, \j
