Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
5 Kedd, 1923 március 6. \ ¥á?adi Antal meghalt. ma äfetutän őssseeseít a ssemxeií SsssíSíSaz ©?őíS. — SzSv- ssélhlislös öite m©a. f— Sajti/ tudósítónktól. —• Váradi Anal. a kiváló költő, drámaíró és esztétikus ma délután váratlanul elhunyt. Az ősz iró a nap folyamán még a Józsaf-körúton sétált, délután féihárom órakor azonban a Nemzeti Színház hátu'.só frontjánál lévő villamos állomás közeliében hirtelen rosszul lett és összeesett■ Éppen a járdára akart lépni, amikor hirtelen a fejéhez kapott, betefogódzott az ott álló egyik autó sárhányőjába. azután elveszítette eszméletét és összeseit. A Nemzeti Színház portása és néhány műszaki munkás vitték be Váradi Antalt a színház tüzoltószobáiiáiba. ahonnan értesítették a mentőket. A kivonult mentőorvos élesztőst kísérlete eredmény nélkül végződött. Váradi Antal többé nem werte vissza eszméletét, uffíj hetin az orvosok 3 óra után néhánu perccel csak a beállott halált konstatálhatták. amit valószínűiéii szivszélliüdés okozott■ A tragikus esemény hire futótűzként terjedt cl a Nemzeti Színház épületében, almi ebben az időben végeztek épen a próbákkal és igy a színház személyzetének jelentős része az épületben tartózkodott. Hevesi Sándor igazgató volt az első, aki lesietett a tüzodó őrszobába és intézkedett, hogy Váradi Antal hozzátartozóit értesítsék a szomorú eseményről. Telefonhívásra néhány perc múlva meg is érkezett Fekete Sándor dr. egyetemi magántanár, Váradi Aranka férje, aki szintén már csak a halál beálltát konstatálhatta. Közben egyre többen gyűltek össze a kis szobában és mcgilletődvc nézték az ősz iró hült tetemét, amelyet néhány összetolt székre fektettek rá. Az arcon semmiféle torzulás nem látható, az állkapocs zsebkendővel van felkötve és az éberszaggal telt helyiségben most várják a rendőri bizottságot, amely fölveszi majd a leletet a megdöbbentő halálesetről. | Váradi Antal 1854. május 2-án született Závodon, Tolnamegyében, atyja Weber Ferenc tanító 'olt hosszabb ideig Budán, majd később Tolnába költözött, ahol egy kis birtoka volt. Váradi Antal Pécset végezte alsóbbfoku tanulmányait, majd a zirci főgimnáziumban tett érettségi vizsgálatot. Budapesten a Tudomány Egyetem bölcsészed karán folytatta tanulmányait, ahol tanári oklevelet és bölcsészdoktorátust tett. Már egyetemi hallgató korában több nyilvános intézetben tanított, később pedig a terézvárosi főreáliskolában, majd a budai főreáliskolában lelt tanár. Még ez időben Paulai) Ede ajánlatára az Országos Színművészeti Akadémia tanárává nevezték ki, később titkára lett az intézetnek, 1805 óta pedig igazgatója. Már diák korában kitűnt Írói alkotásaival, 20 éves korában pályázott először az Akadémiánál a Karáconyi-áijm IslMriói- javai. Később négyszer nyert akadémiai jutalmat különböző színdarabjaival. Az Iskariúl-ot 1875-ben adtak először a Nemzeti Színházban, ahol még a következő darabjai kérőitek színre: Aá eredendő bűn, Rafael, A hun utódok, A szent korona, Aa úttörők. Lírai alkotásai közül különösen Az én világom 'és Legendák könyve tűnnek ki. Váradi Antal ezen kívül az elbeszélő költészet terén is kiváló eredménnyel dolgozott. Regényei közül a. következők a legelterjedtebbek: A festett világ, A hamis istenek, A láthatatlan írás, Szent Agatha levelei. Ezeken kívül irt több tankönyvet és rendkívül sok munkát fordított francia és német nyelvből. Érdemei elismeréséül a Ktsfaltuly-Társaság, a Petőfi-Társaág és más tudományos társaságok tagijává választották, sőt a francia akadémia is kitüntette. A tragikus véget ért Váradi Antal halálát kiterjedt előkelő rokonsága gyászolja. F. Váradi Aranka, a Nemzeti Színház művésznője, aki maga is súlyos betegen fekszik lakásán, továbbá Váradi Ilii és Váradi Jenő dr. édesapjukat gyászolják az elhunytban. A Nemzeti Színház, amtly Váradi Antalnak igen sok darabját adta elő, kitette a gyász jeléül az intézet fekete lobogóját. A temetésről még nem történt gondoskodás.
