Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

/ iRSAG 1923 március 0, kedd Váradi Antal meghalt — A Magyarság tudósítójától — Elárvuló irodalmunknak erős oszlopa dóit ki. megint váratlanul. Váradi Antalt a költőt, a drámaírót, műfordítót, regény­írót, esztétikust, a dramaturgot, a tanárt ragadta el a halál. Hétfőn délután a Jó- zsef-köruton sétálva, a Kcmzeti Szinllúz szinőszbejárója előtt, éppon mikor a jár­dára föl akart lépni, hirtelen elszédült, elvesztette eszméletét és összeesett. A Nemzeti Színház portása vette észre és néhány színházi munkással szaladt ki se­gítségére. Bevitték a színház tiizolto-'ör- szobájába ; a kivonult moutőorvos minden élosztési kisóiiete hiábavalónak bizonyult: ■'z ősz író elhunyt csendesen, anélkül, •- eszméletét visszanyerte volna. ívek Vuieszösedésben szenvedett, valószi- az éhből előidézett szivszólhüdés os véletlene a sorsnak, hogy ■ egy félszázadnál tovább úgy üögyar színészettel, a Ném­ái, a nemzet régi napszámo- krónikása, annyi nj színész­nemzedék nevelője, két neves művésznő apja, a balált is a Nemzeti Színház előtt fogadta, annak épületében hunyta le örök álomra szemét. Ötvenkét esztendő kor­szakos munkája fűzte elválaszthatatlanul a magyar színészethez, ott érte a halál is az ő saját csataterén. A kis őrszoba megtelt a próbáról kisietö színészekkel, akik Hevesi Sándor igazgatóval együtt meghatottan állták körül a me3tor néhány székből rögtönzött szomorú halottaságyát. Súlyos betegen fekvő leányának. F. Váradi Arankának orvos-férje vette át a család részéről a holttestet. Végtelen tudásu tanár, ragyogó tollú iró, hívatott költő szállt Váradi Antallal sírba, de a magyar újságírás külön is gyászolja fürge tollú, ékes szavú króni­kását. Ami Eötvös Károly, a vajda volt a politikai és megyei életben, az volt Vá­radi az irodalom és színészet terén: két budapesti eltűnt nemzedék minden tagját ismerte s közvetlen, ritka hnmoru elő­adásban szórta emlékei kincsét a mai nemzedéknek. A szerkesztősógokbon ün­nep volt, amikor megjelent és mesélgotui kezdte pályája ömlőkéit, kortársni életét. De életet öntött előadása a holt kövekbe is: a régi Buda ó? Pest eltűnt utcáinak, hazaiunk is ó volt leghhatoliabb króni­kása. * : . Váradi Antal Zárodon, Tolnamegyóben születőit 1854 május 2-án. Apja, Weher Ferenc Budán volt tanító és kántor a ta­báni plébánia-templomban. Később kis birtokára költözött Tolnamegyéhe s itt a malomban sziiletotk íia. Anyja korán öz­vegyen maradt, fiát Pécsett a ciszterciták főgimnáziumában taníttatta. Eötvös József báró akkori kultuszminiszter, iskolaláto* gatás alkalmával ismerkedett meg a fiatal Weberrel, az iskola büszkeségével és meg­hagyta, hogy az érettségi vizsgálat után jelentkezzék nála. Búra miniszter közben meghalt, gondoskodott a fiatal diák sorsá­ról. Az egyetem bölcsészeti karót végezte,, de egyúttal színésznek is beállt. A magvar és német irodalom tanára lelt, előbb több magánintézet­ben, később a terézvárosi, broAi, majd a lipótvárosi fóreáliskolában. Vár budai tanár korában a szinészetl iskolában, majd akadémiában is tanítóit, később titkára, 1895-ben pedig Igazgatója lett ennek az intézetnek. Az Irodalommal már pécsi diákkorában kezdett foglalkozni, busz éves korában már /íkeridf-jával pályázott az Akadémiánál a Kjrácsonyi­dijra; később négyszer nyert akadémiai jutalmat (Tamóra, A tör, Charitas, Szent Margit asszony). Szinre került még tőle a Nemzeti Színházban: Az eredendő bűn, Rafael, A kun utódok, A szent­korona, Az úttörők és számos fordítása. Négy kötet költeményében kiváló lírikus­nak bizonyult; legendái különösen mara­dandó becsüek. Általában nagyon erős a vallásos elem költeményeiben. Regényei­hez (A festett világ, A hamis iste­nek stb.) jórészt a színészi életből veszi a tárgyat. Sok opera fordítása ős szö­vege ma is színen van. A nürn­bergi mesterdalnokok, Szökdelés a szemű­ből, Acca stb.) Fordított a Kisfaludy-Tár- saságnak Moliere-bó], Aischilos-ból. ó for­dította ie Goethe Faust-jának második részét is. A színi akadémia használatára egész sor tankönyvet irt. Hosszú ideig szerkesztette az Ország-Világ képes heti­lapot, a Kisfaludy- és Petőfl-Tórsaságnak tagja volt. Több hazai és külföldi kitün­tetést kapott hosszú pályáján, utoljára az - udvari tanácsosi cimot is. Halálát özvegye, leányai: Aranka és Ili művésznők, fia Jenő, fövárosti tiszti- ügyész és kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése felól még nem történt intéz­kedés. Váradi Antal hirtelen halála ügyében a rendőrség nyomozást indított, amit már be Is fejezett. Megállapította, hogy há­rom orvos egybehangzó véleménye sze­rint a halál oka szivszólhüdés. Holttestét egyelőre a Szvetenayutc&i törvényszéki orvostani intézetbe szállították. Az el­hunyt családja a rendőrséghez kérést intézett, hogy a boncolást lehetőleg mel­lőzzék. A kóróst valószínűleg teljesítik, mert bűncselekmény gyanúja nem forog fenn. Váradi Antal halála fölötti gyászra való tekintettel a Kisfalndy-Társaság március 7-ére kitűzött felolvasó ülését elhalasztja, s egy héttel később, jnárciua 1 !-éii tartja meg. Váradi Antal ravatalá­nál a Kisfalndy-Társaság fájdalmát Ber- zeviczy Albert elnök tolmácsolja. a Wkdetei, SO fi SZÓ VO SttÓ készülék Díjmentes bemutatás és Ismertetés ZTdftrw Fotóipar, Budapest,IV. kcr., Ferenciek Ö3* 4» tere ?.félemelet, flelefón : Í22—70J

Next

/
Thumbnails
Contents