Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

puoao iiagysdiosiiuí, víuumanyecz pedig rsussai uan*.«. tartozik — a közgyűlés kimondotta, hogy a városnak jövőben is használni óhajtott nevét«Eperjes »-ben kívánja megállapítani. Ezenkívül 17 egyénnek adtak 1 évre lakhatási engedélyt. Kutatásaim eredményekép azonban csakhamar reá­jöttem arra, hogy ezt a: Fel legekig meredő hegyorom, Rajta sötétlik a sárosi rom — kezdetű verset 1880. április 5 ikén Kosa Barna bará­tunk, jogakadémiánk akkori jeles költői hivatottságú hallgatója írta és pedig a költemény czíméül annak kezdő sorát használván csupán A költeményt az Eper­jesi Lapok is közölte volt, mígnem a költőnek 1890-ben megjelent verskötetében, az az 53-ik lapon is napvilá­got látott és pedig A sárosi rom czím alatt. Kosa Barna barátunktól különben, erre a kérdésre vonatkozólag egy igen érdekes levelet őrizek, melyből elég legyen az ügy megvilágítására csupán a követ­kező sorokat idéznem: «Midőn én, mint fiatal tanuló, verseket ittam, szívesen megengedtem, hogy ismerőseim és barátaim azokat lemásolják. Magam is másoltam le egyik- másik ismerősömnek, emlékül, egy-két versemet. Verseim, másolatban, sőt kőnyomatban is, számos pél­dányban forogtak közkézen. így jutott ** űr is az én versemhez, azt lemásolta, a kezdő sor helyet A rom panasza czírnet adta neki, vagy talán az első másoló­tól vette ezt a czírnet s most aztán azt hiszi, nogy nem egy epigon poétának, hanem a nagy Petőfi ver­sét őrzi kegyelettel. Hát bizony az én versem az s bizonyára Petőfi tiltakoznék ellene a legnagyobb hévvel, ha azt neki tulajdonítanák, mert ő a sárosi várról sok­kal jobb verset írt volna.» életét mindeddig megtartotta, s hogy az Ő drága életére a jövőben is áldástadó jóságos kegyelmét kérjék. Az ünnepélyes szent-misét Pletényi Endre apát-plébános fényes segéd­lettel celebrálta. * Lapunk zártakor jelent meg a Budapesti Közlöny- ben a következő legfelsőbb királyi kézirat: A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesz­tésére dr. Bárdossy Jenő földművelésügyi minisztériumi osztálytanácsost Sárosvármegye főispánjává kinevezem. Kelt Bécsben, 1900. október hó 2-án. Ferencz József s. k. Széli Kálmán s. k. * Gör.-kath. egyházmegyei hírek. A vall.- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium Stecz Károly selyebi k.-tanító fizetését 800 koronáig kiegészítette. — Fölvétel és fölmentés. Runtág Rezső VIII. oszt. tan. a papnöven­dékek sorába felvétetett, Bellovics Miklós eddigi e. m. írnok pedig az irodai szolgálat alól felmentetett. * Esküvő. Willecz Ilonka szeptember hó 29-ikén esküdött örök hűséget Ackácz Sándor cs és kir. 67-ik gyalogezredben századosnak, Nyirjesen. * Hímen Sitányi Győző kapii körjegyző október 11-ikén vezeti oltárhoz Kapivágáson Kaposi Mariskát, kapivágási állami tanítónőt. * Eljegyzés. Hazslinszky Rezső dr. beszterczebányai ev. főgimnáziumi tanár eljegyezte 7iagyváradi Baranyay Imre m. kir. honvéd-ezredes és neje született bobdai Gyertyánffy Mária leányát Ilonát. wuuuj ríj. roraoiaD ijyuia tneoi. testületi elnök 3 «A tizenhárom», Váradi Antaltól, szavalta Wanitsek Emil theol. hallgató. 4. Emlékbeszéd, tartotta Köhler Jenő jogásztestületi elnök. 5. «Október 6», ifj. Ábrányi K.-tól, szavalta Timcsák Aladár jogh. 6. Himnusz, Erkel F.-től, énekelte a tanítóképezdei énekkar. A szerep­lők valamennyien igen szépen feleltek meg feladatuknak; az énekkarok Kapi Gyula mesteri betanítása s vezetése mellett működtek közre. Október 7-ikén d. e. 1/2 9 órakor a koll. főgimnázium Magyar Társasága tart szép műsor­ral emlékünnepet. * Vívó-tanfolyam. Mint értesülünk, Kónyái Kyss Albert, a Kassai Sportegyletnck kiváló vívómestere, az arany-érdemkereszt birtokosa, október hó 10-ikétől Eperjesen rendszeres kard- és vítőr-tanfolyamot nyit. A mester iskolája a belga-olasz módszernek képviselője. Hetenkint háromszor fog a tanfolyam alatt Eperjesre átrándulni. * «Az emberszeretet nevében !» Ezzel a szóval fognak városunk és vármegyénk jótékony nemtői a Sárosvármegyei Jótékony Nőegylet igazgatóválasztmá­nyának tagjai, a közelebbi napokban városunk közön­ségének ajtaján bekopogtatni, hogy emberszeretetük adományait kérjék az egylet «Erzsébet árvaházá»-nak javára. Csak jelezzük ezt a nemes szívre valló áldozat- készséget és elhatározást s nem látjuk szükségesnek azt, hogy külön is ajánljuk őket és az általuk szolgált szent ügyet a közönség áldozatkész figyelmébe! Váro­sunk művelt közönsége olyan nemes lelkű, hogy ebben a tekintetben igazán ritkítja párját széles az egész hazá­ban s oly sokszor beigazolta már azt, hogy a nemes czélok kérő szava előtt nyitva van gyöngéd lelke mindenkor A jótékonyság erényénél nem lehet szebb és nemesebb! Minden letörült könycsepp bizonynyal egy-egy áldásnak számít ott, a hol az. emberi sziveket mérlegelik! Azok a gyöngéd, bájos nők pedig, kik

Next

/
Thumbnails
Contents