Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz
zooa <U> IaíKU&j Ű.OU^uau vezetőségét és azon tanácskoznak, hogy milyen konzekvenciákat vonjanak le. Úgy látszik, józan reálitással nézik a történteket és változtatni akarnak azon az utón, amelyen ebbe a sikertelen helyzetbe jutottak. Ha már a konzekvenciákat találgatják, tanácskozzék és mérlegelik, akkor belátták a változtatás szükségességét. Nemcsak személycseréken tanácskoztak, henem másféle konzekvenciákon : a szervezés rendszerének változtatásán is. Ha azt mondanák, hogy minden jól van úgy, ahogyan eddig volt, a kudarcra bizonyosan csak kudarc következne. Ha a repülőgép első kísérletezőinek sikertelensége óta mindenki hitt volna annak a régi metódusnak kizárólagosságában, ma is határozottan mondanék, hogy ember a levegőbe fel nem cmelked- hetik. Ez az, amit a kisebbségi politikában úgy szoktak mondani: nem érdemes, mert úgy sem lehet. Ami, ha nagyon nehéznek látszik, az még nem biztosan képtelenség. S ha valaki lehetetlennek tart valamit, nem bizonyos, hogy mindenkinek mindig annak kell tartania. Szabadkán a magyar pártvezérek ennek a belátásnak az utján iémak akkor, amikor konzekvenciákon tanácskoznak. Az a súlyos csapás, ami a választáson érte a pártot, úgy látszik, hozott ennyi tanulságot. Abdul Hamíű fiát királlyá kiáltották ki Konstantinápolyból táviratozzék : A felkelő kurdok Senmef Abdul Hamid fiát királlyá kiáltották ki. A felkelő ködök kijelentették, hogy vissza akarják állítani a korán törvényét. Hírek szerint a iörök kormány el akarja rendelni az általános mozgósítást Móra VETZ\ Zenem like romkedéso TIMISOARA Minden megrendelőt gyorsan el pontosan elintéz. Jegyzékeit ingyen Az érettség! és a kisebbségek A, román demokrácia a kisebbségi álláspont mellett — rrÉppen a nemzeti tantárgyakat kellene a kisebbségek nyelvén tanítani“ f (Cluj-Kolozsvár, február27. Sajátfud.) Az érettségi törvény szomorú vitája alkalmából legalább egy jóleső tényt lehet feljegyezni : a román ellenzék és a román ellenzéki sajtó egyértelmüleg támogatták a népkisebbségi álláspontot abban a kérdésben, amelyben a kormány mindenáron nemzeti ügyet akart csinálni. A román ellenzék nem dőlt be enr.ek a soviniszta demagógiának s teljes bátorsággal hangoztalta, hogy az érettségi törvény azonfelül* hogy a román növendékek elgyötrését jelenti, egyben ellenkezik a békeszerződések szellemével is. Ebből a szempontból is figyelmet érdemel az Adeverul mai cikke, melynek cime: Az érettségi és a kisebbségek. Ez a cikk teljesen igazolja, hogy bizalmunk lehet egy román demokráciában, amely támogatja mindazokat a kisebbségi törekvéseket, amelyek nem ellenkeznek sem a haladás általános szempontjaival, sem a román néptömegek érdekeivel. A cikk azzal kezdi; hogy mindenekelőtt leírja a jelenlegi közoktatásügyi miniszter kormányzási módszerét. A minisztériumban valóságos káosz uralkodik, amit ma elrendelnek, azt holnap visszavonják s a rendeletek és ellenrendeletek özönében azok le elvesztik a fejüket, akik hivatva volnának a rendelkezéseket alkalmazni. Két év óta — folytatja a cikk — dolgoznak a középfokú oktatás nagy reformján. Hogyan foglalkozhat valaki ezoknak a vizsgáknak a módosításéval, amelyek tanulmányukat végül megkoronázzák, mielőtt befejezte volna azt a törvényjavaslatot, amely magukat a tanulmányokai reformálja? Mintha csak egy' háznak 8 fedelét cserélnék ki, amelynek alapjait, falait és szobáinak eloszlását már elkezdték lebontani. " üä«i sxamunft 12 alAal és újakkal pótolni. Miért nem várt a minisztei ennek a tervezetnek az előterjesztéséig, amelye oly régen ígérnek? Ezután rátér az Adeverul cikkírója annak az állításnak a vizsgálatára, hogy az érettségi törvény valóban burkolt numerusz klauzuszt je- lcnt-e ? A lap túlzottnak találja azt a gyanút hogy a román tanárok enyhék lesznek a romár jelöltek és szigorúak a kisebbségi jelöltek iránt, bár megengedi, hogy lehetnek professzorok, kikben a sovinizmus elhomályosítja a tanári lelkiismeretet. De hisz ezeknek nincs szükségük az érctlségi eszközére, hogy ugyanakkor az eredményhez jussanak. A kisebbségek — irja a lap — nem is ezéd félnek az érettségitől. Az igazi ok — irja az Adeverul — másutt van, de ezi nem láttuk felhozni a vitában. Milyen jogon kényszerítik e kisebbségi tanulókat, hogy a történelmet és földrajzot románul tanulják. Egyesek azt mondják, hogy ezeket a tárgyakat csakis románul lehet előadni. Ez nem áll. Elő lehet adni más nyelven is. Sőt, ha azt akarjuk, hogy a kisebbségi növendék valóban megismerje hazájának történelmét és földrajzát, akkor erre a legjobb eszköz, ha olyan nyelven tanítjuk rá. amelyet megért, nem pedig olyan nyelven, amelyhez csak most kezd kónyitani. Mi volna, ha Franciaország történelmét és földrajzát már az első gimnáziumban Joinville és Michelet nyelvén, Németországét pedig Mom- sen nyelvén tanítanák. Ha el akarjuk venni kisebbségi tanulóink kedvét ezektől a tanulmá- ■ nyaktól, akkor sem járhatnánk el másként, mint I Romania oktatásügyének atyja. Itt van a kérdés I súlypontja. * h
