Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

1925. április 12. Kecskeméti Közlöny 3 Kecskeméti spiritiszták közt. Ketten megyünk. Az ilyen dologban nem árt az óvatosság. Varázslók, bűbájo­sok még az újságíró szemét is elkápráz­tatják. A központtól nem messze, ahol a kövezés jótékony áldása már megszűnt, egy kis két ablakos ház előtt megállunk. A csengőhuzót megrántjuk. Kinyílik a kis­kapu. íme az első boszorkányság. Belül nem is kicsi a kis ház. Hosszan befelé terjeszkedő porta. Itt laknak a kecskeméti .spiritiszták. Csinos, tiszta lakásba vezetnek. Né­hány ur és hölgy ül az asztal körül. Ránk vártak. Rövid beszélgetés. Aztán a tárgyra térünk. Komolyan és minden érdektől mentesen foglalkoznak a spiriíizmussal, igy mondják, de azért nem szeretnék, ha a lap személyüket leleplezné. — Az emberek, tetszik tudni — mondja egy magas szőke ur — elfogultak az ilyen dolgokban. Aztán a hivatalos ál­lásunk . . . Meg kell ígérnünk, hogy sem kilé­tükre, sem a szeánsz helyére megközelítő •célzást sem teszünk. Megígérjük és álljuk, ahogy bírjuk. Bár az ilyesmi igen nehéz feladat újságírónak. Mi is az asztal mellé telepszünk. A házigazda, jól táplált pirospozsgás ur, el­oltja a villanyt. Csak a szomszéd szoba behajtott ajtaján szűrődik be némi fény. Mindenki a médiumra figyel, aki sovány, beteges külsejű legényke. A szoba legho­mályosabb zugába állított paraván mögött foglal helyet. Jelentkeznek a szellemek. Percekig tartó várakozás után resze­lést, ropogást hallunk. A jelenlevőkön a félhomályban is látni az izgatottságot. A körvezető beszél a „szellemhez“. Egy­szerre csak mi is látni vélünk valamit. A paraván fölött valami fehérség imboíyog. A „szellem“ materiálizolcdott. Az áhitatos mély csendben megszólal a társam. — Rudolf trónörökös egy szeánszon «Icsipett egyszer egy ilyen fehér árnyat s •akkor kitűnt, hogy az nem volt más, mint maga a médium, a világhíres Bastiano, •aki Európa tudósait is tévedésbe ejtette. Az ártatlan megjegyzés felborította a szépen induló szeánszot. Felvilágosítást kaptunk, hogy ilyen beleszólásokkal ne sértsük meg a szellemeket. A villanyt fel­gyújtva azt is megmutatták, hogy a mé­dium mélyen alszik (?) a paraván mögött karosszékében. A kísérletek ellenőrzésé­ről folytatott vita után ismét megkezdő­dött a szellemidézés. Csodálatosképpen nem akart semmi sem történni. Ezt a hi­tetlenségünknek tulajdonították. A táncoló asztal üzen utánunk. Még az asztaítáncoltatás sem sike­rült. No nekünk éppen elég volt, amit ed­dig láttunk, illetőleg nem láttunk. Udvari­asan bár, de némi mosolyt el nem fojt­hatva, búcsúztunk el. A házigazda kikí­sért bennünket. A kiskapuban mentegetőd- zött egy darabig. Mentegetődzését egyik spiritiszta vendég szakította félbe. Lelken­dezve szaladt utánunk, hogy ha még ott ’vagyunk, menjünk vissza, mert az asztal a levegőbe emelkedett. Éppen erre a szen­zációra vártunk, hiszen a muszáji csoda •óta csak úgy tengünk-lengünk a napi ese­mények szürkeségei közt. Visszasietíünk. Az asztal azonban közben meggondolta a dolgot és mint egyéb polgári beosztású asztalok szokták, négykézlábra ereszke­dett. Nem moccant. Vártunk egy ideig, de hiába vártunk ezúttal is. A házigazda el­nézésünket kérte és meghívott a legköze­lebbi szeánszra. Köszöntük. Egyszeri sze­ánszból is megállapítottuk, hogy Kecske­méten sem ér többet a spiritizmus, mint másutt. Ajánlottuk azonban, hogy a sze­ánsz helyett jóféle szüreti mulatságon, vagy disznótoron szívesebben részt ve- ,szünk, az részint kellemesebb, részint meg biztosabban is sikerül, mint a szel- Uemidézés. (/, /•) S M. T. I. RÁDIÓJELENTÉSEI. LEGÚJABB. Angora. A török kormány csapatok Ocnunt várost elfoglalták. A lázadók Gen- dise mellé vonultak vissza. Konstantiná- poly. A Csapakcsur irányában előnyomuló kormánycsapetok elfoglalták a várost. A lakosság lelkes tüntetéssel fogadta őket. A kormánycsepatok rráshelyen Darhini irányában elöntő csapást mérlek Said seik seregére. A felkelők rendetlenül vonultak vissza kelet és észak felé. A kormány csapatok Gengzse irányában is több ki­sebb helységet elfoglaltak. Komoly ellen­állás sehol sincs. Több felkelő vezér ke­gyelmet kérőén fordult az angórai kor­mányhoz. KIS HÍREK A NAGPILÁGSÓL. Párisi jelentés szerint a Herriot-kor­mány tegnap lemondolt. — Az Amundsen Ellsvorth expedíció, mint Berlinből jelen­tik, tegnap reggel elhagyta Trcmsöt. — Az angol parlamentnek mindkét házát április 28-ig elnapolták. — Barcellonéban egy villanyüzemü vonat összeütközött egy má­sikkal, a szerencsétlenségnek 4 halott és 10 sebesült áldozata van. — Legújabb jelentés szerint, Poincaré állásfoglalása kö­vetkeztében szavazták . le a szenátusban a francia kormányt. kis hírek ttiaq^arorszAgbol. A burgenlandi magyar ipari munká­sokat az osztrák üzemekből és vállalko­zásokból minden megokoiás nélkül elbo- csájtják. — Hivatalos megállapítás szerint az egerek, melyek a vetéseket pusztították, eltűntek. Valószínű, hogy ismeretlen ok következtében elpuszluitak. — A nyugdí­jas köztisztviselők között nagy az elége­detlenség, mert ismét más elbírálás alá esnek illetményeiket illetőleg, mint az ak­tiv szolgálatot teljesítek. — A Magyar Da­los Szövetség legutóbb tartott igazgatósági ülésén elhatározta, hogy augusztus 15-én és 16-én Sopronban országos dalosver­senyt rendez. A világháború kecskeméti hősi halottal LXIl. TÉNYI BÉLA JENŐ gyalogos a cs. és kir. 38. gy. ezredben. Róm. kath. 25 éves. Polgári foglalkozása asztalos. Fele­sége Kaszó Anna. Szülei Tényi Sándor és Bajusz Mária. Hősi halált halt Kecskemé­ten 1915. jan. 26. TÍMÁR JÓZSEF honvéd a m. kir. 22. éves. Szülei Tímár Ferenc és Solti Mária. Hősi halált halt a tuzlai kórházban 1914. nov. 15. TÓTH ANDRÁS tizedes a m. kir. 29. gy. ezredben. Róm. kath. 32 éves. Szülei Tóth András éa Orbán Mária, Hősi halált halt a szerb harctéren 1914. novemberében. K. TÓTH IMRE népfelkolő a m. kir. 29. gy. ézredben. Róm. kath. 33 éves. Hősi halált halt Dubeniknél 1914. nov. 14. TÓTH JÓZSEF honvéd a m. kir. 29. gy. ezredben. Róm. kath. 23 éves. Polgári foglalkozása asztalos. Szülei Tóth Imre és Georgidesz Mária. Hősi halált halt Neudorfnál (Galicia) 1915. máj. 11. TÓTH KÁLMÁN egy éves önkéntes tizedes a m. kir. 29. honvéd gyalogezred­ben, Ref. 21 éves. Szülei Tóth István és Tubák Éva. Hősi halált halt Suljinnál (Ro­mánia) .1914. okt.,2. TÓTH F. LÁSZLÓ népfelkelő a m. kir. 29. gy. ezredben. Hősi halált halt Miletinánál 1914. szept. 12. TORNYI SÁNDOR őrvezető a m. kir. 29. gy. ezredben. Ref. 29 éves. Polgári foglalkozása pincemunkás. Felesége Török Franciska. Szülei Tornyi János és Valkai Terézia. Hősi halált halt az orosz harc­téren 1915. jan. Még egy lókai festmény van Kecskeméten. Gyínes Pál arcképe. A Jókai-centennárium Kecskemét fi­gyelmét ismét felhívta a Jókai reliquiák iránt. Ennek folyományaként tudtuk meg. hogy az eddig ismertetett Jókai festménye­ken túl még egyet őriznek kegyelettel Jókai egykori házigazdájának, Gyenes Mihály mérnöknek atyafiai. Ez a festmény Gyenes Pálnak, a házigazda unokaöccsének és gyámfiának arcképe. Jókai visszaemlékezéseiben ked­ves sorok vannak Gyenes Paliról, aki szoba­társa volt a budai-nagy-utcai Gyenes-ház- ban, Megemlíti, hogy az első reggelre éb­redőben mint csudálkozott el, midőn Gye­nes Pali a félmázsés lapos követ tested­zés céljából emelgette. Bizonyos tehát, hogy a kép, amelyet néhai Gyenes Mi­hály cukrász özvegye és gyermekei mint nagyatyjuk Gyenes Pál városi mérnök Jó­kai ecsetjéből való arcképét őriznek, nem csak a családi hagyományok szerint, ha­nem valóban Jókaitól származik. Ámbár Jókai 1893 ban Fördős Dezső kecskeméti lapszerkesztő kérdésére irt levélben — mely kecskeméti festett képeit felsorolja — e képet nem említi, valószínűleg azért, mert erre figyelmét akkor nem hívták fel. A kép 24><30 cm nagyságú olajfest­mény. Gyenes Pált 18—19 éves korában a 40-es évek ünnepi viseletében ábrázolja. Keskeny halovány arc, világos gesztenye­barna baj. az unokák családi vonásait mutatja. Fekete franciaszabásu mélyen kivágott kabátból fehér mellény világit. Az ecsetkezelés bizony mai szemmel bírálva elég kezdetleges, de hasonló az egyéb kecskeméti Jókai festményekhez. A kép meglehetősen megviselt állapotban van. Dehát ennek is meg van az oka. A jó­kedvű, mozgékony, edzett és szorgalmas Gyenes Pált tragikus végzet érte. Nagybátyja és gyámja nyomdokait követve ő is a mérnöki pályát választotta. Oklevelet, mely ma is a Gyenes család bir­tokában van, 1848 ban nyert a budapesti m. kir. tudomány egyetemen. Még akkor nem volt önnáló müegyeiem, az oklevelet a bölcsészeti kar s annak hires, tudós dékánja Jedlik Ányos s elnöke Kozizmics Antal visegrádi apát adták ki, akik a szöveg szerint a gyakorlati mértanból, vizépitészeitanból, erőműtanból és gazdá- szattanból felavatott mérnöknek nyilatkoz­tatták ki. A forradalom után hamarosan mérnöki állást nyert Kecskemét városánál s a hatvanas években megnősült. 1877 ápr. 14-én Deák László törökfái birtokán végzett valami hivatalos eljárást. Ezenköz­ben a közelben két puskalövés hallatszott. Az energikus Gyenes Pélforvvadászt sej­tett a lövöldözőben, s azonnal kocsin a lövés irányába hajtatolt. A szomszéd özv. Megyeri Istvánná fia állott orvadász híré­ben, azt keresték. Megyeri Mátyást nem találták a tanyában. Észrevette, hogy kere­sik, s egy bakhát mögül figyelte Gyenesé- ket. Amint azok a korcsma felé elhajíaf- tak, berontott a tanyába, fegyverét újra töltötte s a kocsi után indult. Bátyja és édesanyja rosszat sejtvén kérlelték, majd uljét állották, mire Megyeri Mátyás fegy­vere a dulakodás közben elsült és az édes­anyja holtan esett össze. Vadul felingerelve rohant ezután Megyeri Mátyás a haleszi korcsmához, ahol Gyenes Pált épen indu­lóban, kocsin ülve találta. A vadorzó szó nélkül sütötte reá a fegyvert. Gyenes Pál holtan rogyott a kocsiba. A lövés goromba sörétje ökölnyi rést ütött a jobb váll alatt s a íőereket szétroncsolta. Az egész város gyászolta a tragikus sorsú kiváló lisztviselőt. Özvegye Pető Sára hat kis gyermekkel maradt utána. Az élet­tel való nehéz küzdelemben talán nem is sok becset tulajdonitotiak a képnek. Mig- len a legidősebb fiú, néhai Gyenes Mihály cukrász önállósította magát s pártját fogta az értékes atyai képmásnak. Alig 48 éve történt Gyenes Pál rend­kívüli tragikus halálesete. Kecskeméten is *

Next

/
Thumbnails
Contents