Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 45-ös doboz

1 — Torkos László verset irt A nyolcvan­hatesztendős Torkos László, a magyar költők nesztora, kit a Petőfi Társaság most válasz­tott meg tiszteleti tagjává, ma ezt a költe­ményt küldte bÓ hozzánk: Fel a fejjel, fel a etemmel, Sóhaj, panasz el veled,1 Testemet az évek terhe Bár lenyomja, bár leverje, Meg nem töri telkemet! Vénülő test ép lélekkel Miért is ne férne megf Hisz mindenütt lelsz ezrével, Aki untat nyögésével, Beteg lelkű gyermeket... Deres ősznek idején sem Virágtajan életünk, Bármi sorsban legyen részünk: Amiig szemmel reá nézünk, Úgy lesz jó vagy rossz nekünk. Kit örömmel áld a vénség, Mit bánja, hogy hül a vérf S kinek terhet rak, vállára, Ürüljön, hogy nemsokára Minden bú-gond véget ér. Siránkozó bus ének hát Csitt, némulj el ajkamon! Derűt zengett ifjú lelkem, Ne legyen hát zord, kietlen Vigségemben sem dalom. Mi panaszos szenvelgéstől Óvta ifjú telkemet, . Most is él még kebelemben Síromban sem hágy el engem: A szent, áldó szeretet. mtinúnv %nPTÍni

Next

/
Thumbnails
Contents