Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz

»Jöszte, pajtás, közénk, csapj fői Katonának,

Szép szolgálni a királynak És hazának.

Életünk vidor, mosolygó,

Szép halálunk,

Ha riadtán trombitának Harczra széliünk.

Itt a markunk, csapj belé, jer Katonának,

Szép szolgálni a királynak És hazának !<

S űzi ének, táncz Kuruttyó Nagy bánatját.

A garadra önt néhányszor,

S — parolát ád.

III.

Zajos órák mámora Hogyha széjellebben,

Dúl a régi fájdalom Annál dühösebben.

Nyugszik a táncz, hallgat a víg zeneszó,

És buvában újra sorvad Kuruttyó.

Tarka, foltos fegyvere Bajt virít a rozsda,

S fényesítni oly nehéz Az istenátkozta.

»Hejh, jobb volna most koholni vasszeget, Yagy heverve nyújtózkodni zug megett le

Nézd, Kuruttyó, nézd ki jő Látogatni téged ¥

Isten engem, oly alak,

Mint a feleséged.

Ő az, ő ! az ártatlan férjhagyta nő,

Karján mosolyg nyájas barna csecsemő.

»Ez Kuruttyó-ivadékIs Mond a kisded apja,

És a rajkót és a nőt Kebelére kapja,

S vége nélkül, hossza nélkül pityereg,

Jókat kaczag rajt a víg ujonczsereg.

(Pápa, 1841. márcz. 10.) PETŐFI.

(Vasárnapi Újság.)

3i

';f

13/ ^.