Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz

„ . . . ime ide indultam köznemzetőr minőségben és most van szerencsém az ál- gyu dörgést fülélyesen hallani. 5 én reggel volt egy kis komédia, a várbeliek kitörtek Uj-Arad felé, de vissza verettek, egy kaszárnyát és temérdek kamarai ölfát azonban a Marosparton felgyújtottak.

Mi az aradi piacon hallgattuk az álgyu- dörgést, tehát már az sem újság előttünk.

Hogy pediglen Ö Arad felé oly könnyen ki ne törhessenek, a térparancsnok a Ma roson levő nagy faludat 6-ra virradóra fel- gyujttatta, hol a szalontai első század remekül viselte magát a gyújtogatásban. Ennyit a mi vitézi dolgainkról. Egyébiránt mi csak két hétre jöttünk, felváltani más két századot, mely már szinte két hetet töltött itt, Arad város felhívására, minden felsőbb parancs nélkül.“

E kitörés vasárnapra esett volt s Bangó Pető azt egy nappal előbb már megjósolta volt. Az előző napon megjelent számban azt irta, hogy „holnapra eső országos vásárunk nem fog a jelen körülmények miatt megtartatni. Hetivásáraink is kívül a városon tartatnak a temető mellett, hová Berger és Siliák golyói nem igen hatnak el . . .“

November I8án Arany már megint otthon volt Szalontán, amint az 19 én kelt s ugyancsak Petőfihez intézett leveléből kitűnik. E levelében beszámolván aradi élményeiről, a többi közt ezeket Írja:

„Aradon Bangóval ismerkedtem meg, ki téged végtelenül tisztel, de keserűen panaszkodik, hogy te őred neheztelsz stb. Azt mondja, hogy ő nem Sárosi irányodban . . . szóval, igen magasztal, még pedig, amint hiszem, teljes őszinteséggel. Azonban quid ad te irodalmi magasztalás most?“

Egyéb felvilágosítást a levelezés nem nyújt Hogy hol szövődött Petőfi és Bangó közt a barátság, mi volt Petőfi neheztelésének oka, hogy Bangót látogatta-e meg Petőfi Aradon, annak Bangó lapjában semmi nyoma. Ez utóbbi Kérdés megfejtésére első sorban meg kellene