Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz
—-»i-ví*. . AlxUUujt« lOv^DUt Tanú : Aztán elmentem a templomba — említette nekem Róth Albert. Amikor visz szajött, odament felesége ágyához, megfogta kezét, amely még meleg volt s éleszgette Beszélt hozzá, de nem kapott választ. Erre — úgymond — megijedt, behívta a cselédeket, szomszédokat, akiknek sirva panaszolta, hogy a felesége hirtelen meghalt. Jezsuita könnyek voltak ezek kérem. Elnök: Mit tud Ön arról, hogy milyen házaséletet éltek Róthék? Tanú: A lehető legrosszabbul éltek. Róth durva ember volt világ életében s feleségét nem egyszer inzultálta. Emlékszem, hogy egyszer a mosdót utána vágta feleségének. Elnök: Arról, hogy Róth ricinus helyett karbolsavat adott feleségének tud va lamit ? Tanú : Tudom, hogy az asszony ricinust kért és Róth mérgei adott be. Elnök: Ön ott volt akkor? Tanú: Nem. Ezt a cselédektől hallottam. Elnök: Nem akart elválni Róthné sohasem az urától? Tanú : ügy tudom, hogy volt arról is szó, kü önösen olyan alkalmakkor, amikor Róth Albert gy-eay nagy veszekedés után hazaküldte a feleségét. Ezután Kroo Hugóné kihallgatása következett, aki körülbelül megerősítette ura vallomásait, de semmi különösebbet nem tudott. Ezután Bárány SámueJné kihallgatása következett. Elnök: (Báránynéhoz) Milyen volt a házastár=>ak egymáshoz való viszonya ? Tanú : Egvidöben másfél hónapot töltöttem Róthék h4zában de mondhatom, hogy majd elszöktem a sok civakodás hallatára. Emlékszem, hogy az orvos, a nagyon is kövér Róthnénak marianbadi kúrát rendelt. Az asszony erre az utazásra pémt kért az urátél, aki ipy válaszolt. — Dögölj meg, de én pénzt nem adok. Róth Albert : Ez hazugság, nem igaz (Az elnök újból rendreutasitja a vád lottat.) Tanú : Egy alkalommal, nagy veszekedés után, Róth Albert fegyvert ragadott és leakarta lőni a f leségét. A négy tanút ezután vallomásaikra megeskedték. A tanúkihallgatás után már déli tizenkét óra elmúlt, miért is az elnök a tárgyalást délután fél négy óráig felfüggesztette. A délutáni tárgyalás. Délután fél négy órakor nyitották mpg újból a tárgyalást. Kihallgatták Kozma Julis cseléd leányt, aki azt vallotta, hogy három ízben szolgált Róthéknál. Dávid Hermina azt a szenzációs vallomást tette, hogy Bajka Borosa cselédleány elbeszéléséből tudja az egész mérgezésnek körülményeit s azt, hogy Róth Albert tényleg karbolsavat adott be feleségének. A tanukat megeskedték. Az Ítélet szombatra várható. vaiaay ^aigmoua ai. nosszaoD oesséd- ben száll vitába a tanácscsal. óhajtaná, hogy találkozzanak abban az egy pontban, hogy mindent ez igazság szempontjából ítéljünk meg. Nem kétséges, hogy Nyugaton mindig szomorúság fogja el az embert, ha látja azt a virágzást, amely odakünn van s összehasonlítja ezt a magyarországi állapotokkal. Hiába vigasztalódunk, hogy ezt Ausztriának köszönhetjük. Adorján Emil: Taláa nem? Vérady Zsigmond dr.: Lehet, hogy ez is, de sokkal súlyosabb ok ennél az, hogy közintézményeink rosszul alakultak. Ebben a pillanatban egy közgazdasági ké"dósben Kell határozni. Ez nem politikai és nem vallási kérdés. Ott, ahol az állam a javakat visszavette, közgazdasági célból tette. Magyar- országon nemcsak a kivándorlás visz el hadsereget az országból, hanem szomorú az is, hogy kisbirtokosaink száma rohamosan csökken. Ha objektíve vizsgáljuk ezeket a jelenségeket, rájövünk, hogy ennek a magyar bir ok> ezeles az oka. A nemzet a lassú elsorvadás utján van. Az 1848 évi XX. t.-c. kimondta, hogy a hitfelekezetek szükségleteit az államnak kell fedeznie. Az egyháznak nincs jogi alapja arra, hogy a vagyonokat örökösen a kezei között tartja. A kultusz szükségletek állami fedezete meg szün éti azt a jogot, ho?y az egyház nagy javakat tvríson a kezei között. Ezek a javak : em jutnak kótyavetyére, hanem ige is kisgazdák fognak földhöz, kenyérhez jutni. A szeku arizáció lehet a legerősebb eszköz arra, hogy Magyarországot virágzóvá, boldoggá tegyük. Hoványi Gyula csak azt ismétli, hogy az igazságérzet a tulajdon szentségét megóvja. Ez a fundamentuma a magyar államnak. Justicia est fundamentum regnorum: a többi jogtalan igyekezet. Jövő hét folyamán nyílik meg az Első Debreczeni Gőzczukorkagyár R. T. városi raktára a Tisza palotában.
