Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz

Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter a következő távirattal mentette ki távolmaradását; »Végtelenül sajnálom, hogy halaszthatatlan el­foglaltságom miatt a Petőfi-Ház megnyitásán, a magyar irodalmi világ ezen nagyjelentőségű ünne­pén személyesen meg nem jelenhetek és csak ez utón küldhetem meleg üdvözletemet és rokonszen- vem nyilvánítását«. A vendégeket Herczeg Ferencz, a Petőfi- Társaság elnöke, Ferenczy Zoltán másodelnök és Kéry Gyula titkár fogadták. Tizenegy órakor ér­kezett meg Apponyi Albert gróf és neje, a ház védőasszonya. Herczeg Ferencz ezután a követ­kező beszédet intézte Apponyi grófnéhoz és a i közönséghez : Nagyméltóságu védóasszonyunk, igen tisztelt höl­gyeim és uraim ! A Gondviselés minden nemzetnek védő­szenteket ad, hogy fentarthassa magát az idők viharjai­ban. A nemzet dolga, hogy fejleszsze és erősítse fegyver­zetet. A mi szegény és kiesi országunknak nincsenek had­seregei és várai. Az önfentartás harczában legfontosabb, talán egyetlen fegyverünk nemzeti kultúránk. Bármily szerény mértékkel mérlegeljük is kultúránkat, annyi bi­zonyos, hogy az nemzeti létünk alfája és ómegája. Ez teszi nemzetté a Duna és Tisza között lakó embertömo- geket, ez ad nekik külön nemzeti egyéniséget és létjogo- sultságot. A szépirodalom lehet más, boldogabb népek életé­ben a nemes fényűzés egy neme, nálunk, hol időközön­ként az Ur házának harangjaiból is ágyukat kellett ön­teni, nálunk a költő tolla is fegyver az örök önvédelmi harezokban. Ne felejtsük, hogy volt idő, a midőn Magyar- ország csak néhány költő müveiben és egy színház falai között élt nemzeti életet. Ez a körülmény szabja meg a magyar szépirodalom kivételes jogait és kivételes köte­lességeit. Azt hiszem, ilyenféle gondolatmenet vezette azokat, a kik első Ízben felvetettek a Petőfi-Ház tervét. Ez a ház magában foglalja a legnagyobb magyar lírikus életének emlékeit és világhírének bizonyítékait. Magában foglalja továbbá harezos költőtársa, nevezetesen Jókai Mór földi pályafutásának némely emlékeit. A ház a magyar intellek­tusnak, mint nemzetfentartó erőnek szentelt kultuszhely. Hivatása, hogy hirdesse és hangsúlyozza fajunk kulturális hivatottságát. Hirdesse és hangsúlyozza továbbá Petőfi Sándor pályafutásának gyönyörű tanulságát: íme, ez a magyar iró nőtt a legmagasabbra a világirodalom ege alatt, a ki a legmagyarabb volt közöttünk. Mert az embe­riség legértékesebb kincseit mindig és mindenütt a faj­szeretet tüze mellett kovácsolták. A Petőfi-Ház gondolata a magyar sajtótól pattant ki az elmúlt század hetvenes éveiben. Bartók Lajos, a. Petőfi-Társaság Istenben boldogult másodelnöke, az ót jellemző nemes hévvel karolta fel a tervet. Sajnos, nem adatott meg neki, hogy tető alatt lássa a házat. Alig két esztendővel ezelőtt a Petófi-Társaság meg­bízásából arra kértem Apponyi Albertnó grófné ö nagy- méltóságát, hogy fogadja cl mozgalmunk védőasszonyi tisztét. A nemes buzgalom, a melyet a fenkölt lelkű grófnő elnöksége alatt megalakult hölgy-bizottság kifejtett, gyors cs döntő győzelemre vitte ügyünket. Hogy a magyar fővárosban ma egy ház Petőfi Sándor nevét viseli, az elsősorban a magyar hölgyek érdeme. Azt hiszem, nem lépem túl jogaimat, midőn nemcsak a Petóti-Társaság, hanem az egész magyar irodalom nevében hódolattal

Next

/
Thumbnails
Contents