Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz
Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter a következő távirattal mentette ki távolmaradását; »Végtelenül sajnálom, hogy halaszthatatlan elfoglaltságom miatt a Petőfi-Ház megnyitásán, a magyar irodalmi világ ezen nagyjelentőségű ünnepén személyesen meg nem jelenhetek és csak ez utón küldhetem meleg üdvözletemet és rokonszen- vem nyilvánítását«. A vendégeket Herczeg Ferencz, a Petőfi- Társaság elnöke, Ferenczy Zoltán másodelnök és Kéry Gyula titkár fogadták. Tizenegy órakor érkezett meg Apponyi Albert gróf és neje, a ház védőasszonya. Herczeg Ferencz ezután a következő beszédet intézte Apponyi grófnéhoz és a i közönséghez : Nagyméltóságu védóasszonyunk, igen tisztelt hölgyeim és uraim ! A Gondviselés minden nemzetnek védőszenteket ad, hogy fentarthassa magát az idők viharjaiban. A nemzet dolga, hogy fejleszsze és erősítse fegyverzetet. A mi szegény és kiesi országunknak nincsenek hadseregei és várai. Az önfentartás harczában legfontosabb, talán egyetlen fegyverünk nemzeti kultúránk. Bármily szerény mértékkel mérlegeljük is kultúránkat, annyi bizonyos, hogy az nemzeti létünk alfája és ómegája. Ez teszi nemzetté a Duna és Tisza között lakó embertömo- geket, ez ad nekik külön nemzeti egyéniséget és létjogo- sultságot. A szépirodalom lehet más, boldogabb népek életében a nemes fényűzés egy neme, nálunk, hol időközönként az Ur házának harangjaiból is ágyukat kellett önteni, nálunk a költő tolla is fegyver az örök önvédelmi harezokban. Ne felejtsük, hogy volt idő, a midőn Magyar- ország csak néhány költő müveiben és egy színház falai között élt nemzeti életet. Ez a körülmény szabja meg a magyar szépirodalom kivételes jogait és kivételes kötelességeit. Azt hiszem, ilyenféle gondolatmenet vezette azokat, a kik első Ízben felvetettek a Petőfi-Ház tervét. Ez a ház magában foglalja a legnagyobb magyar lírikus életének emlékeit és világhírének bizonyítékait. Magában foglalja továbbá harezos költőtársa, nevezetesen Jókai Mór földi pályafutásának némely emlékeit. A ház a magyar intellektusnak, mint nemzetfentartó erőnek szentelt kultuszhely. Hivatása, hogy hirdesse és hangsúlyozza fajunk kulturális hivatottságát. Hirdesse és hangsúlyozza továbbá Petőfi Sándor pályafutásának gyönyörű tanulságát: íme, ez a magyar iró nőtt a legmagasabbra a világirodalom ege alatt, a ki a legmagyarabb volt közöttünk. Mert az emberiség legértékesebb kincseit mindig és mindenütt a fajszeretet tüze mellett kovácsolták. A Petőfi-Ház gondolata a magyar sajtótól pattant ki az elmúlt század hetvenes éveiben. Bartók Lajos, a. Petőfi-Társaság Istenben boldogult másodelnöke, az ót jellemző nemes hévvel karolta fel a tervet. Sajnos, nem adatott meg neki, hogy tető alatt lássa a házat. Alig két esztendővel ezelőtt a Petófi-Társaság megbízásából arra kértem Apponyi Albertnó grófné ö nagy- méltóságát, hogy fogadja cl mozgalmunk védőasszonyi tisztét. A nemes buzgalom, a melyet a fenkölt lelkű grófnő elnöksége alatt megalakult hölgy-bizottság kifejtett, gyors cs döntő győzelemre vitte ügyünket. Hogy a magyar fővárosban ma egy ház Petőfi Sándor nevét viseli, az elsősorban a magyar hölgyek érdeme. Azt hiszem, nem lépem túl jogaimat, midőn nemcsak a Petóti-Társaság, hanem az egész magyar irodalom nevében hódolattal