Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz

Elmondta azután a Petőfi-ház eszméjének történetét. A magyar sajtóból pattant ki ez az eszme az elmúlt század hetvenes éveiben. Bartók Lajos, a Petőfi-társaság Istenben boldogult másodelnöke, az őt jellemző nemes hévvel karolta fel a tervet. Sajnos, nem adatott meg neki, hogy tető alatt lássa a házat. Herczeg alig két esztendővel ezelőtt a Petőfi-társaság megbízásából arra kérte Apponyi grófnét, hogy vállalja el a mozgalom védőasszonyi tisztét. A nemes buzgalom, amelyet a fenköltlelkű grófné elnöksége alatt megalakult hölgybizottság kifejtett, gyors és döntő győzelemre vitte az ügyet. „Azt hiszem, — folytatta Herezeg —- nem lépem túl jogaimat, midőn nemcsak a Petőfi-társaság, hanem az egész magyar irodalom nevében hódolattal meghajlom Apponyi Albertné grófné honyleányi erényei előtt.“ Ezután köszönetét mondott mindazoknak, akik adományaikkal, munkájukkal hozzájárultak a mű létrejöttéhez és a magyar társadalom alkotásának nevezte a Petőfi-házat. Végül felkérte Apponyi grófnét, mint védőasszonyt, hogy adjon engedelmet a ház megnyitására.

Herczeg nagy tetszéssel fogadott szép beszéde után Apponyi Albertné grófné néhány egyszerű szóval átadta a Petőfi-házat a nyilvánosságnak. A közönség Herczeg Ferenc vezetésével a művészien elrendezett emléktárgyak megtekintésére indult. Az ünnepélyes bemutatás után a Petőfi- társaság még egy kegyeletes kötelességet teljesített. Testületileg fölkereste Bartók Lajosnak, a Petőfi ház lelkes munkásának sírját; hírül vitte a halott költőnek, hogy fáradsága nem volt hiábavaló.