Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz

tömve, eddig is négyen, öten dolgoznak ben­ne folytonosan, az tudakozódó és érdekelt fe­lekkel mindig teli van s szó sincs arról, hogy ily nyílt hivatalban a legfontosabb levéltári okmányok rendezés végett széjjel téríttesse­nek. A főjegyző hivatal, mai rendeltetésére is túl kicsiny. A nagyterem, hol nemcsak a közgyűlés, de birtokossági gyűlések választ mányi és bizottsági ülések tartatnak, a köz­birtokosságnak hivatala van, katona sorozás, ellenőrzés, közmunka-kivetés stb. folynak legkevésbé alkalmas. Azután következik egy szoba, mi annyira igénybe van véve, hogy nem tudjak minek kelljen elneveznünk. Az tanácsterem, árvaszéki ülésterem, árvaszéki ülnöki s jegyzői hivatalszoba, adóügyi tanács­noki hivatal árvaszéki iktató kiadói hivatal és irattár s mindez alig nyolcz négyszögöl­nyi területen két ablakos kis szobában. Hátra vannak még a polgármesteri hivatal és a polgármester melletti jegyzői hivatalos szoba, sztíkhelyek, melyekbe egy asztalt sem lehet­ne bezsúfolni. Hol dolgozzék tehát az új le­véltárnok? Talán az alsó helyiségekben? Hi­ssen csak most építtetett ott is egy szoba az útibiztosi és közmunkahivatal részére, mert már egy-egy szobában öten-batan dolgoznak. Hely nincs, de a levéltárat mégis ren dezni kell, még pedig mielőbb. Annak rende­zetlen állapota a közigazgatás egész folya­mát lassítja. Mai rendezetlen állapotában olyan az, mint azon éléskamra, melyben van ugyan zsir, de a rendetlenség miatt hozzá férni nem lehet. Sürgős ennek a rendezését mielőbb megkezdeni, mert félő, hogy azon három év, mely a rendezésre kitíízetett, a leg nagyobb munka mellett is elégtelen leend, mert mint alkalmunk volt meggyőződni, nem­csak azon aktákat kell ott rendezni, melyek már be vannak valamelyik mutató könyvbe Tezetve, hanem főképen azokra terjesztendő ki a figyelem, melyek még bevezetve sehol sincseunek, vagy pedig csak szakonként, vagy csomagonként vaunak megnevezve. Láttunk a régibb érdekes okmányok között olyan cso­magokat, melyekről csak az mondatik a mu­tató könyvben, hogy különféle instantiák, vagy Lajstromok, de az nincs megmondva, hogy miről szól egyik-másik istautia, vagy lajstrom, pedig ezek, mind történelmi, mind közművelődési, mind pedig közokraáuyi jel­legüknél fogva igen érdekesek s einem há­ny agolhatók, ezeknek száma pedig ezrekre megy. Hozzá járul még azon körülmény is hogy ezek majd mindegyike idegen nyelven j van Írva, tele szak rövidítésekkel, igy tartal­muk csak nehezen vehető ki. Ha tehát még most is késünk a levéltár rendezésének megkezdésével, levél tárnokunk, nak adunk több dolgot, ha pedig alkalmas helyet nem mutatunk ki neki e munka vég­hez vitelére, a teljes sikert koczkáztatjuk. Nagyon melegen ajánljak tehát a tek. kép viselőtestület figyelmébe az elégtelen hivata­los helyiségek megszaporitásáról való gon­doskodást, hogy mind levéltárnoka, mint ár­vaszéke valahára megkaphassa azon méltó helyet, hol teendőit nyugodtan végezheti. Városi élet. Közgyűlés 1882. okt. 13-án. (Folytatás.) Ring Sándor szólni kezd Vona M. indítványá­hoz (Hosszá, szűnni nem akaró zaj. Polgármester kijeleuteni, hogy ha az elnöki csengetyllre nem figyel­nek feloszlatja a gyUlést. Ring Sándor ennek elle­nében a hatalomra hivátliozik, mely a polgármester kezében van s kimondja, hogy a polg. mester nem feloszlatni, hanem vezetni tartozik a gyűlést. Polg. mester megmaradt figyelmeztetése mellett. Riug Sándor közbe szóllások között íolytatj, beszédét, elmondja, hogy egyik gyűlés megváltoztathatja a másiknak határozatát. Példát is mond Páka és Kis Szállásának ide csatoitatása közben hozott határo­zatok közül. Bajáky Jáuos képviselő felszólal, hogy ha sérelmes volt azon végzés, miért nem szólaltak fel akkor ellene, s különösen miért uem a tiszti ügyész? TÍ8ZtiUgyész sz mélyes kérdésben emel szót s elmondja, hogy ö nem volt jelen azon határozat hozatalkor, később pedig nem közölték vele sza- bályreudelet ellenesen, ei esetben ő még akkor meg- appellálta volna. Huszka Dezső képv. Kik az érde­keitek kik nem, erre szól. Szerinte a polg. mester hatásköréhez ez nem tartozik, ez vitás kérdés. Nem lehet egy könnyen az éles distinetiót megteuui). A törvény sem hatalmazza fel annak elbírálásával a polgármestert. A képv. gyűlés határoz s ekkor az érdekeltek ellen óvás tétc'hetik s a felsőbb hatóság feloldja a végzést stb. Kéri a közgyűlést álljon el ezen kérdés tárgyalásától. lajthy követeli a nagybirtokosokat a tanács­kozásból kizárni (Derültség.) Kéri ezen követelését jegyzőkönybe vétetni. Noháuy közbeszólás után a polg, mester kijeleuti, hogy az ő meggyőződése el­lenére zárta ki maga a közgyűlés Páka és Kis-Szál- lása ügyében és az érdekelteket. Tehát ö most is csak a közgyűlés határozott végzése következté­ben tenné ezt meg. Ezen kérdés végre elejietvén Bajftky aküznyu galom kedvéért is kéri a perköltséget megszavaztat- i ni, kéri, hogy akiknek nem tetszik ez, appellálják meg, de legyen vége a dolognak s tűnjék ki kinek vau igaza. (Nagy zaj.) Ekközben. Magyar István azt moudja, liogyh i nem akarja a birtokos osztály megszavazni a perköltséget, még uem késő, akkor tessék egyezkedésbe bocsájtkozui. Erre a birtokos­ság hivei igen élesen, megfeledkezve arról, hogy most nem birtokosági gyűlésben vannak hangosan felkiál­tottak ,,Nem egyezzünk" „Tehát" — kérdi Magyar önök sem perelni, sem egyezkedni nem akaraak, akkor önök nem akarják a város vagyonát vissza­szerezni. (Hosszantartó nagy zaj.) Huszka a zaj lecsillapultával nagy figyelem között szófiai fel s összegezi a dolgot s kéri, hogy határozzon a fölött a kép. testület, hogy elfogadja-e vagy nem a bizott­ság jelentését. Móczár szintén figyelem közt beszól s kéri az ügyvéddel kötött szerződést a megyéhez felküldetui majd elbírálják annak terhességét, vagy előnyösségét oda fenn. Polg. mester szintén ezt akarja Szabó János ellenben visszatér s a 108 szá- mü végzést kéri semmisnek nyilváníttatni. Efölötti zajos vita után, mivel már egy óra, polgármester szüuetet kíván tartatui s egy időre felfüggeszteni a gyűlést. Kérik, hogy ne tegye. — Ring Sándor többek felszólalása után szavazat végett feltétetni kéri a kérdést Móczár indítványa értelmében: fel- küldessék-e a szerződés a megyéhez vagy ne. (Hosz- szas.iu tartó nagy zaj. Többen feloszlatni kérik a gyűlést.) Hatan e közben névszerinti szavazásért kérvényt nyújtanak be. Polgármester nem akarja kitűzni erre a szavazást, mivel a tárgysorozatban ez nincs kitűzve. Ring S. „Természetes, hogy nincs, mert a maga embereivel dolgozta ki." Polgármester erélyeseu visszautasítja a „maga embereivel" kife­jezést, Ismételteu kijelenti, hogy ö nem csinálja a pert, ö a város embere s a bizottság is az, a város akaratát bújták végre (Zajos éljenzés) Huszka D. figyelmezteti a polgármestert, hogy saját szavai szerint a többség akaratához alkalmazkodjék g rendelje el a szavazást. Polgármester ezt indítvány­nak önálló actusnak tekinti s azt mondja, hogy ez csak 24 óra múlva tárgyalható. Végre hosszan tarló s a gyűlés méltóságához épen nem illő zaj után fél kettőkor polgármester a többség akaratát kivé- véu elrendelte a névszerinti szavazást s igy történt, hogy 60 szóval 35 ellenében elhatároztatott, misze­rint a szerződés, melyet a bizottság kötött az Ügy­véddel ne küldessék fel jóváhagyás végett a megyé­hez. Ezzel a gyűlés nagy zaj s igen éles köiCsöuös megjegyzések között két órakor délntáu izgatott hangulatban feloszlott. (Vége.) Két hét története. Mióta a napi lapok páratlan hir forrása, a kis Eszter eltűnt, semmi nevezetesebb tüutetég nem for­dult elő, kivévén a pozsony megyeieket, bánéin ab­ból ugyan nem ttiut ki uiás, mint Jekkelfalussy rit­ka rendőri tehetsége, melynek must zengedeznek dicséneket az Audrássy féle betörök a Fortunában. Milyen különös is az a Fortunái már például a hírlapírók nyugdíjintézetének ötszáz forintot jutatott csak ügy véletlenül egy pár szép müvészuő kezeiből. Pardon! kacséiból a Bokkácsóbau, melyben Blaba Majd f elsóbajt a költő s igy dalol: ,,Hol vagytok ti régi játszótársak, Közliletok csak egyet Is lássak !“ Özvegy Varga Benedekné harmadéve elhunyt tisztes matróna, kf a Petrovics családnak legüözele- bbi ismerőse volt, — beszélte nekem, hogy Sándor gyerek rettenetes nyakas volt, ha megharagitották, csak apja volt képes lehűteni, mert az öreg folyvást mogorva természetű lévén, tőle Sándor nagyou félt. Voltak azonban Sándornak sok egyébb szép tu­lajdonai is. Pfriem (Töri) József, az öreg Petrovics vágó- legénye volt (később tanító lett mais ól Szatmárban Királyháza mellet.) Ő beszélte, hogy 1827-ben volt náluk 6 hónapig, Sándor az asztalnál reudesen mellette evett s a gyermeknek kora feletti elmés megjegyzései, és feleletei voltak. Hanem az öreg István mester mindig elballgattatta. Kevés beszédű ember lévén, nem szerette az asztal feletti fecsegést különösen ha „a gyerek okoskodott.,, Egyszer azonban, — beszéli Pfriem, augusz­tusa 19 én 1827 ben az öreg Petrovics névnapjának előestéién a 4 éves kis Sáudor köszöntőverset mon­dott apja tiszteletére, Az öreg Petrovics ekkor na­gyon elérzékenyült s azóta nem vetett gátat sóba a Sándor-gyerek okoskodásainak Sallai László, félegyházi volt sebész mester, (pár ével ezelőtt hunyt el) volt Petőfi Sándornak le­gelső instruktora, ki 1828-ban az 5 éves gyereket az trás és olvasás elemeire kezdé oktatgatni. 1828 és 29-beu a kis Sándor már kezdett a félegybázi iskolába járni, de mint benevolus auditor. Ezt egykorú, ma is élő iskolatársai bizonyítják. így tehát szorosan véve Petőfi itt kezdte iskoláit. Nem áll tehát, mit Toldy F. (írod. tört. 1864.) és Zilahy (Petö.i életrajza 1864.) mondauak, hogy Petőfi 6 éves korábau kezdte, iskoláit Kecskeméten. Petrovicsék 1830-ik év elejéig laktak Fél­egyházán, inueu Szabadszállására költözének. Sán­dor Kecskemétre ment • Hábelékhez és járogatott az ottani év. iskolába. — Petőfi Félegyházát szülét uek elköltözése után még 1848-ban látta és ekkor utoljára ! Ekkor és ott irta e költeményét: „Itt születtem én ezen a tájon Az alföldi szép nagy rónaságon, Ez a város születésem helye . . -‘ Befejezésül nem lesz érdektelen, mit Pásztor Fereuoz (jelenleg szolnoki jeles ügyvéd és szerkesz­tő) a Petőfi emléktábla Félegyházán történt lelep­lezése alkalmából irt a Vasárnapi Újságba 1867-ben Ugyanis a kegyeletes félegyháziak azon házra, hol Petőfi miut kis gyermek lakott, egy szép márvány emléktáblát illesztettek. „Akkor tájban — Írja Pásztor — hogy Petro- rovics István a komoly természetű mészáros, a köl­tő édes apja Félegy házára jött lakni, e ház Báu- bidi Gáspár tulajdona volt, ki azonban másik há­zában lakván, emez laktaianul állót, mig Wagner József, Petrovics benső barátja kibérelte a Félegy- bázára költöző Petrovics család részére . . . Még ma is sokan emlékeznek az alacsony termetű, ko­moly természetű, piros pozsgás mészárosra, kinek kitűnő lovai és bikafogó kutyái voltak í ma is emlé­keznek a magas termetű, szikár, gyönge alkotásu nőre, kinek minden gyönyörét /Sándor fia képeztte ; ma is emlékeznek a kordás börü, vézna gyerekre, ki a szomszédokat összejárván, egy helyen vajjal kenyeret, más helyen piros almát nyomtak a vir­gonc fiú kozébo stb." Ennyit Petőfi zsenge gyermekkoráról. Fé­legyháza város mindig büszke volt és büszke lesz hogy a nagy költő gyermekéveit a város falai közt tölté. Büszkeségünk látható jele ott áll márvány­ba vésve az egykor Báubidy, most Szabó-féle há­zon, amelybe diszes maradványtábla van illlesztve e felírással: „Itt élte gyermek éveit Petőfi Sáu­dor, A nagy költő emlékének tisztelői 1867. Ez emléktábla történetét, minthogy a Petőfi- szobor történetével kapcsolatban van pem lesz ér­dektelen dolog elmondani. A félegyházi Petőfi-em- léktábla, valamint a szobor egyedül Rcméuyi Ede eszméje. 1859 november 18-áu a művész Félegybá- záu is tarjott egy hangversenyt. Ez alkalommal fél-'gyházi tisztelői megmutatták neki azon bázat, melyben Petőfi miut kis gyermek lakott 0 erre meg­jegyezi, hogy kegyeletes dolog lenne e házat em­léktáblával megjelelni. Rcméuyi inditváuya és utasí­tásai alapján az ottaui úri közönség, élükön id. Mol­nár László és Pásztor Foreuczel felkarolták az ügyet és a következő évben máraz emléktábla Gereuday műhelyében imipozans nagyságban elkészült. De az akkori politikai viszonyok nem engedték, hogy az emléktábla ünnepélyes leleplezé­se megtörténhessék. Csak 1867-ben történheték ez meg. Október 13 ika volt a nap mely Félegyházára örökké emlékezetes marad. Jelen voltak ott Ráday, akkori jász-kun főkapitány, Reményi Ede, Gyulai Pa!, Szász Károly Szabados Jáuos, Losouczy, Fü­redi, Petőfi István, Perczel Mór stb. Emlitém, hogy ezen emléktábla története összefügg a Petőfi szobor történetével. Az összefüg­gés mibenlétét emondom mert nem minden érdek nélküli kiegészítéséül szolgál Reményi Károly va-

Next

/
Thumbnails
Contents