Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 44-es doboz

eredménye, az még bizonytalan, de az bizo­nyos, hogy ha vasárnap esti hat órára nem teljesitik a kardalosok követeléseit, akkor a harc kitör. Az operaházi vezetésben beállott eszeveszettsé- get jellemzi, hogy Mészáros igazgató a vasár­napi Hunyadi László előadását levette a mű­sorról, arra az eshetőségre számitva, hogy a kardalosok ekkor már sztrájkolni fognak. Erkel operája helyett Jancsi és Juliskát ad­ják, ezen az előadáson még résztvesz­abszurd illúziókat akartok gyökeresen belénk plántálni az isteni külön adományról, a ki­választottságról, minek hordjátok össze a leg­köznapibb, a bántóan legsemmitmondóbb dolgokat? Hát ez a költészet, ez az irodalom- történet, ez a nagy költő emlékezetének a megbecsülése ? A ház árán, az összesze­dett holmik árán, a berendezés árán hány Petőfi-kötet szórattathatott volna ki a nagyvilágba, az emberek közé, a nép közé 1 És vájjon akkor szeretem-e job­ban, becsülöm-e meg jobban a költőt, ha le­hetővé teszem, hogy egynéhány ezer, vagy mondjuk, tízezer ember mélázhat a pityke- gomb előtt, vagy akkor-e, ha megismertetem magát a költőt és segítek neki, hogy „eszméi győzedelme legyen emlékjele“ ? Mégis: akik ismerik és szeretik és értéke­lik Petőfit, azok meghatódottan kószálhatnak az emlékezetének föntartására épített templom helyiségeiben, azok észreveszik, talán meg­mosolyogják a sok holmit, esetleg elméláznak rajta, — de azok elé nem lehet spanyolfal­ként odatolni a jelentéktelenségeket, az apró­ságokat, a rajongó gyűjtők fontoskodásának a tárgyait, azok elől nem lehet a versekben, a müvekben élő Petőfit háttérbe szorítani. Azok csak Petőfit látják, mert csak őt akarják látni. És a forradalom, a rombol va- épiteni akarás első és egyszerre nagy magyar poétája, a nép lia, az elnyomottak apostola, a kíméletlen harcos, ha bujdosik is? ott van azokban a tervekben. A sok fénykép, szobor mimás isteníti, de látjuk az embert is. Ott vannak a szerelmes fiatalember emlékei, a ván­dorlegény kínlódásának nyomai, az élettel har­coló férfiú küzdelmeinek a jelei, a csatázó forradalmár gondolatai. A mi Petőfink a háttérben van, hiszen a mi Petőfinket rekiyékkel fizikailag sem lehetne muzeum­idtuaK vbiUük es a párisi lndepenaams-Salon lázas napjaiban érezzük magunkat: szinek és for­mák legradikálisabb stilizilása folyik nála. Meg­alapozott rendszer, szinte geometrikus számítás szerint alakulnak ki az összevont formák, igy állítódnak az alakok a térbe és kapcsolódik össze szoros egységbe a kép matériája. Nem Remsey találta ki mindezt, mások bukkantak rá saját verejtékezésük árán, de ő gondolkozva, meg- győződésszeriileg tette a magáévá és tud boldo­gulni vele, szenzációkat mutogat számunkra. Közel mellettünk két szobában halott és művészetükért elesett társaik: Göröncsér-Gundel János, meg tárggyá tenni, hiszen nem állítható ld' üveges-szekrényben az a kenyér, amit nem evett meg, az az országut-árok, ahol kó­borlásban elfáradt testét a pihenésnek adta át; nem lehet kiállítani azt a lakást, amely­ben nem lakhatott, azt a fájdalmat, amelyet az igaztalanságok és gazságok keltettek a forradalmi lelkében. Ha a háttérben is, — ott van ; ott vannak a versei, a naplója, forradalmi gondolatainak a gyűjteményei, a levelei. Feszes urak, kényes hölgyek, hipokrita, affektáló, frázis-koszton élő publikum tömjé- nezhet a költőnek; udvariaskodhatnak az arisztokraták szobáiban annak a férfiúnak, aki hirdetvén hirdette, hogy az égbe a nép­pel, a dolgozókkal, pokolba a kiváltságosok­kal, az arisztokratákkal; bálványozhatják a nyárspolgárok a nyers, kíméletlen szóki­mondás, az egyenes érzés, a nyughatatlan vérmérséklet emberét; akár a királyt vagy egy-egy főherceget is elvihetnének a megnyi­tásra ; akarhatják elhomályosítani kopott ódon- ságokkal a mindig uj, a mindig előretörtető forradalom férfiút. A forradalom Petőfijének Petőfi gondolatai és eszméi örök életet adtak. Kedves lesz nekünk mégis mindig az a ház, ahová most a holmijait összegyűjtötték. Azok a kopott tárgyak nem ismertetik meg velünk ezt a mi nagy emberünket, de fölhívhatják az érdeklődést arra, hogy akarjuk megismerni. És az a ház is, ahol — meg kell állapítanunk — a rendezők nagy tudással és szerelő gonddal hal­mozták össze a Petőfivel (és a ház emeletjén : Jó­kaival) vonatkozásos minden megszerezhető tárgyat, ha kissé kerülő utón is, ha kissé ne­hézkesen is, de mindenesetre népszerűsíti a forradalom első magyar költőjét. Minden kö­rülmények között nagy nyeresége ez a ma­gyar kultúrának és nagy könnyítés a magyar forradalom munkáján. Révész Mihály. műsorán szomoalon, Goethe müvének „Faust­nak az előadása szerepel. A mü a Magyar Színház előadásában a földi prológgal kezdődik, amit a Director, a Költő és a Bohóc mondanak el, ezt megszakítás nélkül követi a menybéli pro­lóg. Szünet után kezdődik maga a tragédia, amely három szakaszra és két közjátékra van ta­golva. Az első szakasz az öt első képet foglalja magában egészen az Auerbach pincéig, ezek a képek nyílt változásokkal mennek át egymásba. Mint önálló kép következik erre az első közjáték, a boszorkány-konyha. A második szakasz magában foglalja az egész Gretchen-epizódot a templom­jelenetig a Faust és Mefiszto három jelenetével együtt. Ezután ismét önálló képben jön a Wal- purgis és végül pedig a harmadik szakasz, amely a puszta tájon lefolyó párjelenetből és a börtön­jelenetből áll. (*) A Műcsarnok téli tárlata. A Képzőművé­szeti Társulat téli tárlatának a zsűrije a jövő hét elején tartja meg záróülését s ennek megtörténte után a titkárság nyomban értesíti az összes be­küldőt a bírálat eredményéről. Szombaton dél­után 5 órakor a tárlatot ünnepélyesen megnyit­ják. Vasárnaptól, november 14-étől kezdve a tagok ingyenesen, a közönség pedig egy korona belépő­díj mellett nézhetik a tárlatot, amely 1910 január hó 15-ig lesz nyitva. Utána Vastagh Géza állat- festőművész kollektiv kiállítása következik. (*) A filharmonikusok népszerű hangver­senye. A Filharmóniai Társaság a múlt szezonról elhalasztott harmadik népszerű hangversenyét no­vember 14-én tartja meg a Vigadóban, a követ­kező műsorral: 1. Haydn, szimfónia; 2. Csaj- kovszky, „Romeo és Julia“; 3. Liszt, I. magyar rapszódia. Negyven filléres jegyek kaphatók a Népszava kiadóhivatalában (VIII., Gonti-utca 4.) (*) Uj könyvek. Wahnelt, Kindersprache, ára 1 korona 20 fillér. — Dahlmann, Sozialismus und Sozialdemokratie, ára 96 fillér. — Max Simon, Ge­schichte der Matematik itn Altertum in Verbin­dung mit Antiker Kulturgeschichte, ára 15 korona 60 fillér. — Engelbert—Schücking, Demokratische Betrachtungen, ára 96 fillér. — Dr. Oscar Nagel» Die Welt als Arbeit, ára 1 korona 80 fillér. — Die Ernährungsverhältnisse der Volksschulkinder, ára 4 korona 22 fillér. — Dr. Stier-Somló, Die Reichs­versicherungsordnung, 1 korona 20 fillér. — Wedekind, Der Kammersänger, ára 1 korona 80 fillér. — F. Gansberg, Streifzüge durch die Welt

Next

/
Thumbnails
Contents