Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 42-es doboz

Epilog.

Meg volt tehát ez ünnep is A fényes zajnak vége S hol annyi lárma hangza fel Ur lett megint a béke.

«iäriirWr «adí

Ur és paraszt, emez gyalog Amazt röpítve vasló Otthon van immár, s referál A Hidap meg a Napló.

Hja persze, imi van miről,

Beszédek s vers tömérdek A dythirambok s hymnuszok Hasábra hatra érnek.

Hát még a sok tószt — szó-fia - Magyarra, szász, — s oláhra,

Hegy — völgyön zúgva hömpölyög Szavaknak tenger árja.

Mert Ugrón ur, ha néma is Beszélt helyette száz más,

A Méltsás ur úgy — langyosan — Utánna tiz, ki lármás.

Sőt gróf is szólott, s bár szaván Nem látszik égi szikra Bátran szökell Petőfiről Az — ischli záradikra.

Hát érdekes csak igy lehet Ki czimeres — de gróf is,

SzeDzácziót csak igy röpit A messze iró drót is.