Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 42-es doboz

Oh Petőfi. ..

(Eltűnése 25-ik évfordulóján, 1874. aug. 2.)

Oh Petőfi, nem úgy ünnepelnek téged,

A mint azt te megérdemlenéd!

Az a félgyász, az a gyönge ének,

Egy két könycsep holtod emlékének, Egy koszorú — tán még sem elég!

Sőt ki jól szemébe néz a siratóknak: Némelyiknél lát titkos mosolyt, Melynek a köny rósz palástja volt csak, S mely alól gaz örömhangok szólnak: »De jó, hogy föl nem kél, a ki holt!«

Jó, hogy föl nem ébred, a ki immár halva!

Látná faja epigonjait,

Kik irígylik, ha ő magasztalva,

Kikben a szabadság-vágy kihalva,

S tengnek nagy urak szolgájakint.

Oh Petőfi! hogyha fölszakadna hantod, És kikelne büszke alakod :

Lenn hagynád hős kardod, égi lantod, Korbácsot fognál, hogy vérig csapkodd Véle a farizeusokat.