Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 41-es doboz

324

r i

ugyan te vagy ? bizony el sem hinném, ha a pofádat nem látnám.

Mártonnak nem esett ez jól első üdvözlésre f de csak hallgatott; azt is tűrte, hogy a többiek jó ízűn röhögtek a gorombaságra. Nem sokára kezdte más a gúnyolódást, azután meg más, és így valamennyi az asztalnál.

•— Fordítsd el a jobb képed, mert a borom megharagszik, ha meglátja, hogy az ki fog rajta szín dolgában.

Nézzétek csak, hogy kandikál az a czim- balmos , megkívánta Marczi bőrét nadrágnak.

— Sokért nem adnám , ha a lovamnak ilyen szép pej s^jpe volna.

— Csakugyan beillenék pej lónak.

— Valóságos pejdegény.

y*— — Ha ha ha!

(Jgy elménczkedtek Mártonra a legények sorrá, s ezóta maradt rajta a pej legény nevezet. Mikor mindnyájan kibeszélte és kikaczagta magát, igy Bzólt hozzájok ,Márton inkább szomorún, mint haragosan:

— Ugyan,^ jó isten áldjon meg benneteket, minek bántjátok azt, ki tite|ell nem bánt ?. Hat esztendő óta most vagyok először