Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 41-es doboz
308 alatt az öreg birót és a kántort asztal alá itta, zei voltak. Alig telt bele két esztendő, vége lett a keresménynek ; a házat a sánta szűcs, a szőlőt a tiszteletes vette meg s végre oda jutott a dolog, hogy mustárok és kaptafák s a műhely egyéb szerszámai vándoroltak a kocsmába. Csigolya Dánielné asszonyom tisztessége® életű és takarékos erkölcsű gazdasszony volt, e szerint gondolhatni, hogy nem igen örült meg férjének uj sáfárkodásán s egy szóval sem biz. tatta, hogy iparkodjék minél többet inni. A szegény asszony eleinte csak magában sirdo* gált, ha félj ét részegen látta haza jőni s legfögondolván, hogy eszére fog térni. De mikor csak várt, csak várt és egyre hiába várt : már ekkor nem állhatott ellen, hogy értésér“ — Ugyan édes Danim, az isten ért, mire nézed a napot? hát már mindig iszol és soha sem dolgozol ? pedig ezek|mjnt mindenütt, úgy azon faluban L»s, hol Dániel uram lakott, a kocsma első vitélebb a szomszéd gazdának nem adja csodálkozását^ magaviseleté miatt igy kezdette meg. \
