Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 41-es doboz

t (Hová siet, nagyságos asszonyom?) — Megyek a vármegyeházára. Asszonygyülésünk lesz. (Nők az alkotmányban —?) — Követelem, hogy vonja vissza azt, amit most gondolt! ( Megtörtént.) — Amit ma a vármegyeházán kisütni fogunk, az a legnőiesebb dolgok egyike. Mi, asszonyok meg fog­juk csinálni a Petőfi-ereklyemúzeumot. Ez a mi jo­gunk és a mi kötelességünk. Mert Petőfi Sándor épp úgy, mint az egész magyar költészet, elsősorban az asszonyoké. Szent igazság, hogy maguk, férfiak csak gi- bicei a szépirodalomnak; a költők nekünk írnak és mi olvassuk őket. Minden igazi nő kétféle életet él, egy hétköznapit, amely többé-kevésbbé untatja és egy kép­zeletbeli életet, amely elsősorban az irodalomból táp­lálkozik. Ez a képzeletbeli élet sok mindenért kárpótol minket, többek közt az önök hétköznapiságukért is. Petőfinek különös hálával tartozunk. (Miért éppen neki?) — Ő volt az első magyar költő, aki a lírába bele­vitte a hitvesi szerelmet. Előtte a magyar költők azt vallották, amit a magyar urak nagyrésze ma is vall, hogy csak Lilla és Laura, csak a szerető méltó arra, hogy belépjen a költészet szent berkébe. A feleség ma­radjon otthon a konyhában. A legférfiasabb, a leg­tisztább és legédesebb szavú költőnek kellett eljönnie, hogy letörje a feleség kezéről a prózaiság nehéz bilin­cseit és hogy koszorút tegyen a hitves homlokára. Ezért az egy érdeméért is rászolgált Petőfi arra, hogy a ma­gyar nők palotában őrizzék a kezeírását. Jó estét! síft-rX* yh? 4 (fa ns C « /• t / I ~ Xrt d-f a hr / /Ai /tfűf Ú// Ctrjf. S' t -

Next

/
Thumbnails
Contents